Megnéztük, mi látszik Isztambulban a terrorveszélyből: kevesebb a turista, több a rendőr. De nagy változások nem tapasztalhatók Isztambulban azóta, hogy az Iszlám Állam január közepén a Kék mecset környékén robbantást hajtott végre. A korábbi - és az azóta végrehajtott - merényletekhez képest ez azért volt más, mert míg a kurdok elsősorban katonai, rendőri célpontokra mennek, s így nem szándékolt a civilek elpusztítása, az Iszlám Állam kifejezetten turistákra, lakosságra utazik. De ettől nem kell túlságosan megijedni, ráadásul a líra gyengülése miatt a vásárlás is jóval olcsóbb lett.

Mennyire valós a terrorveszély? Erre azért nehéz válaszolni, mert egyszer már voltak civil áldozatok, s ezt nem lehet bagatellizálni, ugyanakkor Róma, Milánó vagy Párizs sem biztonságosabb, hiszen vagy történt ott már merénylet, vagy kiemelt célpontként szerepel a terroristák listáján, mégsem kerüljük el ezeket a városokat. Senkit sem akarunk rábeszélni arra, hogy Isztambulba utazzon, ha nem akar, de túlzottan nem érdemes félni.

Ami szembetűnő, hogy sok a rendőr. Eddig is jellemző volt, hogy tíz fős csoportosuláshoz már kivonult a jard, de most random fel-feltűnnek a járőrkocsik és több az utcai járőr is. A Bazár bejáratainál is posztolnak, fémdetektorral a kezükben. Minden táskát, embert meóznak, nem lehet csak úgy besétálni. De nincs vegzálás vagy para, rutinműveletről van szó. Ezek a rendőrök nem egészen olyanok, mint a mi járőreink, valószínűleg gondolkodás nélkül likvidálnának bárkit, aki gyanús, viszont a Taksim téren a kövön ülve hagyják sörözni az embert.

Egy-két líráért már lehet friss péksütit kapni

Pangás nincs, de kevesebb a turista. Ezt jól mutatja, hogy néhány ezer forintos jegyeket is le lehet vadászni tavaszra és őszre is, a gépünk így is erős kétharmadházzal ment. A Nagy Bazárban délelőtt alig lézeng valaki, ilyet azért korábban soha nem láttunk. Este a sétálóutcák azért tele vannak, de inkább helyiekkel. Míg korábban komoly ázsiai fölényt tapasztaltunk, ez mostanra teljesen eltűnt. Kitűnő minőségű szállodai szobák vannak 30-35 eurótól reggelivel együtt.

A terrorhelyzettel nincs közvetlen összefüggésben,. de más is történt Törökországban. A gazdaság punnyadása miatt a líra komoly gyengülési időszakon ment keresztül - s ez még most is tart. A változás az euróval összevetve látványos igazán, de a szintén folyamatosan gyengülő forintban is jó tíz százalékos a változás. Ez azt jelenti, hogy egy líra már száz forint alatt van. Talán valamivel jobban lehet alkudni, mint egy-két éve, s bárhol elfogadják az eurót is fizetőeszközként, s nem váltják rosszabb árfolyamon, mint a pénzváltók. A lényeg, hogy bevásárlóturistáskodni is érdemes Isztambulba menni.

Összességében rosszabbul megy az országnak, s rosszabbul a lakosságnak. Ez nem látszik az infrastruktúrán vagy a városképen - ugyanúgy folyamatosan takarítják az utcákat - de érezhetően több a koldus. Ráadásul kifejezetten kicsi gyerekeket küldenek oda, mert a kis piszkos kezekbe nyilván gyorsabban csusszan némi apró. A gyerekek mellett a nők végzik ezt a munkát, férfiak elvétve.

Esténként egy második kocsiban rockzenekar ad belvárosi koncertet útközben

A cipőpucolókat messze el kell kerülni. Tipikus trükkjük, hogy úgy tesznek, mintha elejtették volna a keféjüket, amikor épp elmentek mellettünk - nahát, micsoda véletlen - aztán nagy hálálkodva nekiállnak cipőt pucolni. Csak aztán mondják, hogy mennyibe kerül. Borzasztó drága, semmilyen körülmények között ne hagyjuk magunkat érzelmileg befolyásolni.

További fontos gyakorlati infók két korábbi posztunkban.

Nem tudtunk elmenni a Ryanair budapesti sajtótájékoztatójára, ezért a szokásos nagy bullshit mellett talán felbukkanó többletinfókért átnyálaztuk az online sajtót. A többség benyelte a rizsát, de a debreceni járatnyitás lehetősége érdekesen hangzik. Dublin szerintünk is logikus lenne, más más necces. Budapestről Lisszabont lengették be lehetséges célként, ami jól hangzik, ráférne a Wizzre a verseny ezen az útvonalon is.

A Traveller Circle tudósításának már az első mondata se stimmel, meg olyan ciki mondatok vannak benne, hogy "ebből is megmutatkozik, hogy a hagyományos légitársaságokkal igenis képes versenyezni a fapados iparág, a szolgáltatásbeli különbségek ellenére", de az tényleg érdekes infó, hogy a Ryanair tárgyal a debreceni reptérrel. Persze készpénznek nem szabad venni az infót a jövő nyári startról. Egyrészt már tíz éve is tárgyaltak Debrecennel, s érdemes emlékezni arra a kamuérvre is, amely az el nem induló járatok miatt jött: nem elég széles a futópálya. Aha, most meg már jó.

De tény, hogy a debreceni utasok kívánságlistáján Dublin áll az élen, ami magyarul azt jelenti, hogy az Írországba ingázó kelet-magyarországi vendégmunkások kihagynák a ferihegyi transzfert. Mivel a Ryanair Budapest-Dublin járata jól pörög, racionálisnak tűnik, ha a következő bővítést Debrecenbe irányítják. Főleg, hogy ezen az útvonalon nincs Wizz-konkurencia se.

Dublin mellett mást nagyon nem is tudunk elképzelni, persze London még Wizz mellett is gurulhat bárhonnan. Viszont nyilván ők is látják, hogy a Wizz eddig Londonon és talán Eindhovenen túl mindennel szopóágra került, amit Debrecenből bevállalt, most is hegyekben állnak a 3 ezer forintos jegyek náluk Bergamotól Malmöig.

Budapesttel kapcsolatban a Ryanair leadta a szokott szöveget az olyan új járatokról, amelyek nem is azok. Persze télen valóban új az, ami már tavasszal indul, meg a már hetekkel ezelőtt bejelentett két ősszel indulót (Berlin, Nürnberg) is kellett kicsit promózni megint. Ami tényleg új, hogy Billund, ami a mostani télre leállt, jövőre menni fog októbert követően is.

A Traveller Circle-nek még homályosan utaltak egy lehetséges Budapest-Lisszabon indításra is, ami jó lenne, mert a TAP kivonulásával a Wizz monopolhelyzetbe került, az meg sose jó az utasnak, látszik is már most az árakon. A Ryanair az elmúlt két évben amúgy is előszeretettel cuppant rá a Wizz jól működő útvonalaira (pl. Malaga, Málta, Korfu) utasként azt mondjuk, tartsák meg ezt a szokásukat, fingassák derekasan a versenytársat, törjék csak le szépen az árakat.

Ma aztán már nagyon el kellett volna indulnia az új reptéri minibusznak, ki is akartuk próbálni, ha már épp március elsején repültünk egyet. De még mindig csak tilitoli, utashülyítés, a visszaszámlálót sutyiban pörgetik újabb és újabb dátumokra, információ a folyamatos csúszás okairól semmi. Reméljük maga az üzemelés kevésbé lesz dilettáns, mint a felkészülés, illetve indulás. 

Mint ismert, a Wizz Air utasainak csomagmérésével és büntetésével elhíresült cég az egyik tagja annak a konzorciumnak,amely elnyerte a jogot az új minibuszszolgáltatás nyújtására. De már több mint két hónapot csúszik az indulás.

Már inkább nem számoljuk, hányszor tolták el a startot. Legutóbb, három hete még kiderült, hogy addig szabályozási problémák miatt volt a csúszás. Ezzel elismerték, hogy már az is ordas nagy blöff volt, hogy decemberben bejelentették a januári indulást - a jogszabályi feltételek ugyanis nem tették lehetővé az indulást. De három hete arról is szóltak a hírek, hogy ezt végre megoldották. Nem sokkal ezt követően indult el a weblapjukon a visszaszámláló is, mely március elsejére tette a startot.   

Aztán tegnap, a visszaszámlálás lejárta előtt pár órával odébb tekerték a számlálót egy nappal. Ekkor lett biztos, hogy ma nem teszünk velük próbautat. De estig megint annyi történt, hogy kétszer is odább tekerték az órát, a poszt élesítésének pillanatában éppen szerda este 11-kor ér a nullához. Ez még a visszatekerés előtti állapot:

Persze sehol egy magyarázat. egy bocs, hogy kamuztunk. Semmi infó a weblapjukon, hogy miért szerencsétlenkednek. Amúgy is gáz, hogy a feltételek, árak nem jelennek meg legalább néhány nappal a start előtt.

Tényleg kíváncsiak vagyunk, hogy ennyire béna nekifutás után az eddiginél olcsóbb és minőségibb szolgáltatás ígéretéből mit bírnak majd megvalósítani. Legközelebb akkor írunk a minibuszról, ha a pontos kondíciókat közzétették, s amint lehet, persze le is teszteljük a szolgáltatást

Szinte hetente jönnek a bejelentések a budapesti járatnyitásokról, nagyon helyes. A legfrissebb, tegnapii bejelentés arról szól, hogy Szófiába is repül novembertől a Wizz Air Budapestről, ami nem csak a 3-4 ezres jegyek miatt kúl, de több szempontból is érdekes fejlemény.

De először a paraméterek. Heti háromszor lesz járat, este, a 3-4 ezre jegyekből rengeteg, ez elég vonzó. A nagyon randa Bukaresttel ellentétben Szófiát szerettük, amikor ott jártunk, de az csak egy napos ízelítő volt, szívesen visszamegyünk majd egy hosszú hétvégére. Még síelésre is jó lehet a járat, nem messze Szófiától jó ár/érték arányú pályák vannak.

A járat előzménye, hogy a Wizz a Malév-csőd után már repülte Budapest-Szófiát, de hamar megszüntette. Úgy tűnt, csak a kelet-nyugat irány működik a Wizznek, Közép-Európán belül alig talál rentábilis útvonalat. És eleve nem megszokott, hogy egy útvonallal, ami csúnyán megbukik, három év múltán újra próbálkozik egy légitársaság. Úgy tűnik, nem pont a Budapest-Szófia relációban lettek érdeklődőbbek az utasok, hanem a régióban élesedő Wizz-Ryan harc állhat a háttérben.

Az, hogy a Bulgaria Air a reptéri kedvezményes díjakat kihasználva kis Embraerekkel repülte egy rövid ideig ezt az útvonalat 2013-tól, lényegtelen. Közép-Kelet Európában (amiben nincs benne a török és az orosz piac) a Wizz és a Ryanair feszül egymásnak, s a Wizz annak köszönheti, hogy összességében még éppen piacvezető, hogy a Ryanair sokáig nem tudott, illetve nem akart belépni jópár piacra.

Ahol az ír cég odatette magát, eddig is leverte a Wizzt, a legnagyobb példa Lengyelország. A magyar piacot több nekiveselkedés után mindig visszavágta a Ryanair, lényegében átengedte a terepet a Wizznek. A fapados forgalom szempontjából hasonló méretű Romániában a Ryanair eddig nem is nagyon próbálkozott, a Wizz tarolhatott. Szlovákiát viszont a Wizz nem akarta sokáig megpiszkálni bottal se, a Ryanair szépen fejlődött Pozsonyban. A bolgár piacon pedig sokáig csak minimáljelenlétet tartott fenn a Ryanair, a Wizz - hasonlóan Romániához - tarolhatott.

Az elmúlt évben azonban a Ryanair magasabb sebességre kapcsolt a régiót illetően. Hozzánk ugyan nem rakott le új gépet, de új bázisainak nyitásakor rendszeresen meghirdet budapesti járatokat is, kicsit bekavarva a Wizznek is. A legfontosabb, hogy Romániára és Bulgáriára kifejezetten ráállt. Bulgáriában egy éve csak egy szerencsétlen plovdivi járatuk volt, újabban viszont két kézzel szórják az új szófiai útvonalat. Bázist még nem jelentettek, de sok új szófiai útvonallal rányitottak a Wizzre, amely lépéskényszerbe került.

A Ryanair közép-európai pörgésére úgy tűnik, azt találták ki, hogy elé mennek a nagy versenytársnak. Közép-Európa dinamikusan bővülő piac, ami kedvez az itt erős cégeknek. A Wizznél több mint ötször nagyobb Ryanair átformálhatja az itteni piacot, kérdés, ez-e a céljuk. Valószínűsíthető, hogy ha Szófiába is bázist tesznek, akkor érdekesnek találják a budapesti útvonalat. A Wizz az új járattal valószínűleg ennek akart elébe menni. A nem túl nagy forgalmú útvonalakon fontos, hogy ki az első érkező, mert ketten nem férnek el - lásd Budapest-Varsó, ahol a Wizz volt kitartóbb és megmaradt. Most lehet, hogy megelőzési céllal elindít egy budapesti járatot, mielőtt a Ryanair megtenné.

A Wizznek Káeurópa a fő piaca, ezt meg kell védenie. Nem véletlenül próbálják kitartóan lejjebb és lejjebb szorítani a költségeiket - erről szól az új, nagyobb A321-esek bevetése is. Ha a Ryanair keményen rááll régiónkra, a Wizznek akkor van sansza hosszabb távon is megtartani a piacvezető pozit, ha Ryan-szintűre nyomja le az egy székre eső költségszintet úgy, hogy közben minőségben se marad le nagyon. Ez már majdnem megvan, érdekes harc lesz ez.

Régen érdemes volt akkor repjegyeket venni, amikor a légitársaságok megnyitottak egy új foglalási időszakot. Ma már nagyjából 98 százalékban lúzerség ilyenkor foglalni, a régi beidegződésekre alapozva általában középáron, vagy drágábban töltik fel a jegyeket a fapadosok. De mindig van több-kevesebb kivétel, ezúttal épp kevés, de ezeket kerestük ki most, hogy megjöttek a jövő őszi-téli jegyek. Íme mi az, amit már most érdemes lehet megvenni őszre-télre, Izlandtól Malagán át Korfuig.

Micsoda? Nem azt mondtátok, hogy két-három hónappal az aktuális időpont előtt vannak a nagy észrevétlen leárazások, akkor a legolcsóbbak a jegyek? Jogos a kérdés, a válasz is "de igen", mégis érdemes most rápillantani az őszre, két okból is. Egyrészt előfordul, hogy amikor új menetrendi időszakot nyitnak meg, akkor becsúsznak alacsony árak is, másrészt új útvonalak bejelentésekor is gyakran ugranak elő jó árak. Most mindkettő bekövetkezett, végig is pásztáztuk a kínálatot.

A Ryanair új útvonalakkal jött elő és elkezdte feltölteni a téli menetrendet, a Wizz nem szarozott és nem fokozatoskodott, egyszerre felgórta a teljes telet. De ahhoz képest, hogy évről évre bővülnek Budapesten, ráadásul az idén nyári menetrend felkerülésekor sok jó vétel volt és még pár error fare is beficcent, most odafigyeltek a lila arcok és a jegyek nagyjából 98 százalékát lúzerség megvenni, mert szinte biztosan lesz még olcsóbb is. Marad 1 százalék, ami elgondolkodtató és újabb 1, amire akár rá is lehet repülni. Ezekből gyűjtöttünk párat, illetve a Ryanair őszi ajánlatai között is akad néhány, amitől enyhén bizsereg a foglalókánk.

Izland

A nyári menetrendi időszakra nagyon feltolta a Wizz az árakat, még nem tudni, mennyiért lehet majd megvenni a jegyket egy-két hónappal indulás előtt. Az ősz első felére idióta módon beállítottak szinte egységesen 34 ezer forintot, de a téli menetrend életbe lépésétől ez rögtön 12-15 ezerre esik. (Mire megírtuk a posztot, a 8 ezreseket elhordtuk/ták). Ősszel-télen csak a főváros környéki rövid körre érdemes menni, a sziget nagy része járhatatlan, de az a pár nap is hatalmas élmény, főleg ha a repjegy oda-vissza kijön 25 ezerből. 

Malaga, Alicante 8 ezertől

A Wizz legdrágább útvonalai között vannak általában, de novembertől hirtelen megjelennek a 8 ezres ajánlatok is. Érdekes, hogy "hülyék" célcsoporttal ennyiért mérnek olyan városokat is, melyekre egész télre 4-6 ezer szokott lenni az ár, így a dél-spanyol célok különösen jók lehetnek, ha 10 ezer alatt látjuk őket. Madridba és Barcelonába néhány 6 ezres is akad, ezekkel akár kombinálni is lehet Malagát és Alicantét, a mi ufb megoldásunk az, hogy Madridból éjjeli busszal megyünk 15 euróért a csodálatos Granadába, s onnan kúszunk le a partra, haza Malagából esti gép van.

Nizza 8 ezertől

Új útvonal idén nyáron, valószínűleg horror áron fog ketyegni, de az október végi menetrendváltástól ő is megzuhan, a hétvégi kiruccanás mindkét lába megvan klubáron 8 ezertől, ami jó vételnek látszik.

Isztambul

Oda-vissza 12-14 ezertől van most a jövő tél. Erre lehet mondani, hogy jó eséllyel lesz még olcsóbb, de ez az útvonal rapszodikusan árazott, bizonyos napokra olcsó, máskor meg fenn marad. Ha már most van ennyiért hétvége is, aki nem akar folyamatosan keresgélni, már most bebiztosíthatja az alacsony árat és tervezgetheti az utat. Nem szabad később ránézni az árra és akkor biztos jól fogjuk magunka érezni vele.  

Berlin

Október végétől indítja napi járatát a Ryanair és 6200 forint volt szinte minden jegy, amikor feltöltötték őket. Ez nem valószínű, hogy sokáig így marad, főleg a hétvégékre. Kicsi az esély arra, hogy olcsóbb lesz, ha igen, akkor legfeljebb egy-két ezer forintot lehet spórolni, simán érdemes most megvenni. A másik új járatot, Nürnberget ennyire nem érezzük tutinak, azt csak akkor vennénk meg ugyanennyiért, ha fix időpontra mennénk.

Korfu

Megszoktuk, hogy a Wizz június közepétől szeptember közepéig repüli, idén viszont a Ryanair is beszáll a versenybe. Fura, hogy a heti járat miért épp csütörtökön megy, de mivel október végéig jár, új időszakban biztosít közvetlen elérést a szigetre. Egy hétig momentán nem tudnánk ott mit tenni, de akinek elég a pihi-napozás-csobbanás, október elején még jó időt, meleg tengert és igen alacsony szállásárakat talál. Ekkor 21 ezerért retúrban a repjegy is jó vétel (főleg, hogy Ryannél elférünk ráfizetés nélkül is egy hétre is a csomagkeretbe) és meglepődnénk, ha még lejjebb menne később. 

Tampere

Ez télre valószínűleg megint megszűnik, de október végéig a szerdai járat 8200 forint, ami nem rossz ajánlat. Kitűnő a menetrend, mert a szerda reggeli, a vasárnapi esti, utóbbit viszont még nem foglalnánk jócskán 10 ezer felett, csak később. Persze egy hétre is érdemes menni, szeptembertől már elég olcsón lehet kis tóparti szaunás-csónakos vityillót bérelni. De a szerdai járat nyárra is 10 ezer alatt van több időpontra is. 

A Vörös-tenger csücskében fekvő Eilat télen is kellemes hely, nyári meleg, langyos tenger. Ám miközben mindent megtesznek a turisták kiszolgálásáért, vannak bosszantó hiányosságok. A cápákat és a rézbányát ugyanakkor meg kell nézni. A város egy komplett izraeli túra tökéletes befejezése lehet. Helyszíni útibeszámoló első rész.

Ha már annyit ajánlgattuk, persze hogy megcsíptük az ötezres jegyet a Ryanairnél és eljöttünk februárban Eilatba, ahol tegnap 32 fok volt. Tehát megoldható a téli nyár párezer forintért, nem kell ezért Balira menni. Persze itt is tél van, ami azt jelenti, hogy kevésbé szerencsés napokon csak húsz fok van és egyébként öt órakor kezd sötétedni. A Vörös-tenger 24 fokos, vagyis nem kell fókazsírral bekenni a testünket. Mivel a tenger itt elképesztően tiszta, kiválóan alkalmas könnyűbúvárkodásra, akár szippancs-kukkancs-tappancs felpattintása mellett, nulla előképzettséggel. Ahhoz meg elég a 24 fokos víz.

 Valójában persze nem vörös

Eilat önmagában nem nagy eresztés, a tenger és meleg időt leszámítva a város kevés látnivalót tartogat: szállodasor, átlagos külváros. Ezen olyasmikkel igyekeznek javítani, mint a város közepén kialakított szökőkút - a margiszigeti Zenélő kút nagyobb kiszerelésben -, amely esténként zenével, fényekkel negyedórás műsorral szórakoztat. Emellett a város szélén a víz alatti obszervatórium, vagyis hal- és cápabámulda, illetve a madárfigyelő park és botanikus kert nyújt lehetőséget a szórakozásra, ha már unjuk a homokon fetrengést.

Ez mondjuk egy városlátogatáshoz elég is. Csak van pár bosszantó dolog itt turistaszemmel. Pedig hihetetlenül kedves mindenki, akár a városban egy járókelő, akár egy pincér vagy szálloda személyzetről legyen szó, szóval ezzel nincs gond. De ha szeretnénk programot szervezni, akkor két választásunk van: vagy hagyjuk, hogy a szállodában ránk sózzanak valamilyen irreálisan drága utat, vagy elkezdjük felkutatni, mi hol van és hogy lehet odajutni. Mert itt nem divat, hogy prospektusok hegyeit szórják a turistára, sőt nincsenek is nagyon szervezett utak - amire itt építettek, az mind egyiptomi és jordániai út volt, amelyek most befuccsoltak. Ez azért furcsa, mert Jeruzsálemben két perc alatt lehet bármilyen túrát találni elfogadható áron.

Mondjad csak, Chris Rea, azt a nótát!

Szóval autót érdemes bérelni, mert még a város széli obszervatórium sem közelíthető meg gyalog - az országot drága bejárni azért, napi 150 kilométer fölött büntetődíjat kell fizetni. Busz persze jár, de angolul (latin betűkkel) csak elvétve van kiírva a menetrend vagy a megállók neve. Aztán van amit megtalálunk, van amit nem. A madárfigyelő park például állítólag díjnyertes és csodájára járnak világszerte, csak épp megtalálhatatlan. Ehhez hozzá kell tenni, hogy az átlagnál jobban tájékozódunk, tudunk térképet olvasni és nem szoktunk látványosságokat nem találni.

A madárfigyelőt egy sólepárló és egy pálmaültetvény közé tette a térkép, ahol semmi sem volt. Utóbb rájöttünk, hol lehet - miután egy dombról lenézve beláttuk a környéket. Sok nem kellett volna, csak plusz három tábla, merre kell menni, milyen messze van. Ez annyira kevés ráfordítást igényel, ehhez képest sokkal többet költenek a turisták idecsábítására.

Hasonlóképpen bosszantó volt a botanikus kert elérése: busszal ki lehetne gurulni, úgy száz métert kell az elágazástól megtenni. Ha megállna a busz. Ám itt olyan hosszú a megálló, mint a 61E Rákosiszonyat és Keresztúr között. És úgy a háromnegyedénél van a leágazás a botanikus kerthez. A végállomás egy budaörsi bevásárlóközpont-gyűjtőnél van, onnan kell visszagyalogolni egy ipari negyeden. Az hab a tortán, hogy a kert honlapja csak héberül érhető el, így a nyitva tartás is csak a számok alapján sillabizálható ki - de az is a nyári nyitva tartás.

Mindazonáltal ha megtaláljuk, amit nézni érdemes, akkor nem fogjuk megbánni, hogy kifizettük az igencsak borsos belépődíjat. Ez fokozottan igaz a Timna Parkra, amely egy több ezer éves - már nem működő - rézbánya. Ide sincs szervezett út, vagy csak nevetségesen drágán.

Gomba

A szálloda ajánlata dzsipes kirándulás volt fejenként 200 dollárért. Ehhez képest az autó bérlés egy napra kevesebb, mint 200 sékel (14 ezer forint), és nem kell a dzsip ordítását hallgatni. A belépő 50 sékel. A parkban autóval lehet közlekedni, de egyes helyeken ott lehet hagyni a kocsit és kisebb-nagyobb kirándulásokat is lehet tenni, akár nagyobb túrát is lehet nyomni. A park egy sivatag, benne vörös és sárga sziklák formálta képződményekkel. Állítólag vannak itt kecskék is - közlekedési tábla figyelmeztet rá - de mi nem láttunk egyet se.

Volt egyszer egy rézbánya

A halbámulda a legdrágább, 109 sékel per fő, de a cápák és a ráják megérnek ennyit. Az akváriumban úszó halak otthon is nagyon szépek, de itt nagyobb jószágok is vannak, arról nem beszélve, hogy a víz alatt is van kukkolda, csak itt épp az ember van bezárva a tenger alá és a halak nézegetik saját otthonukból, mi újság. Vannak akkora teknősök, amelyeket már csak feladott poggyászként vihetnénk haza, viszont sajnos nincs muréna, amit én személy szerint roppant mód fájlaltam.

 Nincs jobb a rájáknál

Összességében: Eilat önmagában nem a legtutibb utazási célpont, már azért sem, mert nem kell rá négy nap - ennyit itt kell tölteni a menetrend miatt. Viszont egy Tel Avivban kezdett - oda a Wizz repül - túra végállomása simán lehet Eilat, miután Jeruzsálem, Masada, a Holt-tenger s akár Jerikó, Betlehem már megvolt. Két nap lazításra teljesen alkalmas.

Szereti a Wizz Air mondogatni, hogy éljen a verseny, meg aztán ők az olcsó jegyes légitársaság. De ha nincs verseny és van kereslet, pofátlan árazásért ők sem mennek a szomszédba: a foci Eb első magyar meccsére induló szurkolói járatra 184 ezer forintra nyomták fel az árat. Busszal ugyanez 54 ezer és nem emelkedhet.

A foci Eb-re tök profin indítanak különjáratokat, ez vitathatatlan. Magyarországról nehezen elérhető városokba a meccs napján dél körül odavisz a gép, aztán a meccs után éjfél körül indulva visszahoz, keleti kényelem. Decemberben bejelentették, hogy jegyek 100 ezer forinttól vannak és ez így is maradt egy darabig. Ez is borzasztóan magas, de aztán a kereslet felpörgésére még megemelték az árakat.

Látszik, hogy sokan csak akkor mertek utazást foglalni, amikor kiderült, hogy jutott nekik belépőjegy a meccsre. Nagyrészt ez dobhatta meg a foglalásokat, amire a Wizz egyrészt az áremeléssel válaszolt, másrészt bejelentették, hogy beállítanak minden meccsre második gépeket. Az erről szóló közleményben persze már egy büdös szó sincs a jegyárakról, nem véletlenül.

A legdurvábban a nyitómeccsre emeltek, oda már 184 ezer forintot kérnek egy retúrért. A második és a harmadik meccsre "csak" 124 ezerre ment fel az ár. A különbség nem véletlen, az első meccsre majdnem megtelt az első gép, a másik kettőre még kicsit több mint háromnegyedik tudták tölteni. Az első, a bordeaux-i járat azért lehet népszerűbb, mert egyrészt az van a legmesszebb, legkevésbé éri meg odaautózni, másrészt a hozzáértők szerint az a legfontosabb meccs, ha az aranylábú fiúk leverik az osztrákokat, közel a továbbjutást érő 3. hely a csoportban.

A Wizz még a gépek fél napos állását és a valószínűsíthető összerókázásukból fakadó plusz takarítást figyelembe véve is nagyot kaszál a bolton a 100 ezres jeggyel is, de láthatólag kisajtolja a szurkolókból a legtöbbet, amit lehet. Természetesen ilyen elszállt ár mellett is pluszban fizetős a helyválasztás, vagy a nagy kézipoggyász például a molinóknak, és még a klubtagoknak sem adják meg a megszokott nyamvadt 10 eurós árkedvezményt.

Frissítés: A Volánbusz is indít szurkolói járatot, Bordeaux-ba 53900 forint az ár, nem emelkedhet. De 24 óra az út, alvás a buszon. A másik két meccsre 40 ropiért visznek, ez is harmada a Wizz mostani ajánlatának.

Az első meccsnél rápillantottunk a korábbi posztunkban ajánlott alternatív járatokra. Persze az járt jól, aki azokat már rég foglalta, de most is olcsóbbak a Wizz közvetlen szurkolójáratánál. A magas ár miatt beintő szurkolók rácuppanhattak az átszállásos alternatívákra is, Malpensa felé is jól látszik a meccshatás, aznap reggel több mint 56 ezer forint a jegyár a Wizznél (az előző poszt idején még 8 ezer volt) és az easyJet is másnap visszafelé majdnem 100 euróért visz Bordóból Malpensára, noha a környéken a többi napon 28-45 euró között teszi.  

Ma már csak márciusra ígérik az új reptéri minibusz-szolgáltatás elindulását, folyamatosan csúszik az időpont, eredetileg januárról volt szó. Fapados logika alapján működő, az eddiginél magasabb színvonalú, de olcsóbb szolgáltatást ígérnek, kíváncsian várjuk, ez mit takar majd. Vajon a minibuszon is fizetős lesz a nagy kézipoggyász? 

Elég komoly gebasz van a reptéri minibusz-szolgáltatással: nem működik. A régi szolgáltató szerződése az év végén lejárt, az újjal megkötötték a szerződést, ezt december elején bejelentették. Azt mondták, januárban indul is az új társulat, de azóta úgy tologatják a startot, mint annó a politikusok a magyar eurócsatlakozást. Amennyi idő eltelik, annyival el is tolják. Most már március elsejét ígérik kezdésnek, meg hogy február 15-től foglalni lehet, él majd a call center is. De ezt ki hiszi el, január végén még február 1-re ígérték a foglalást, 15-re az indulást, a duma a weblapjukon ugyanaz, csak a dátumot írják át időnként.

A decemberi bejelentés szerint a szolgáltatást a Budport és a Petrányi Autó konzorciuma nyújtja majd. Utóbbi egy 20 éve működő Ford kereskedő több szalonnal és szervizzel, előbbi földi kiszolgáló cég pedig a Wizz Air-utasok csomagméricskélésével és kemény büntetésével ostromolja a népszerűségi listák csúcsait. A bejelentésből kimaradt, de a cégadatok szerint a MiniBUD néven minibuszoztató vállalkozásnak nem kettő, hanem három tulajdonosa van: a harmadik a tavaly szeptemberben alapított Mid-Air Sec. kft, melyről nem működő weblapja miatt nem tudni, mit csinál pontosan, tulajdonosa mindenesetre Szűcs Gergő.

A csúszás okairól érdeklődtünk a reptérnél, s annyi tájékoztatást kaptunk, hogy "néhány jogszabályi előírás miatt nem tud elindulni a tervezett időpontban. Ezek módosításáról előrehaladott tárgyalások folynak az érintettek részvételével. Amint elhárulnak ezek az akadályok, a szolgáltatás elindul." Reptéri berkekben mindenesetre arról beszélnek, hogy a minibuszok nem felelnek meg a rájuk vonatkozó megváltozott előírásoknak, például hogy mindkét oldalon kinyitható legyen az ajtajuk.

FRISSÍTÉS: a késés, tili-toli okáról itt a friss Index-cikk, most már csak azt nem értjük, ha egy egyszerűen elcseszett szabályozásról volt szó, miért nem lehetett erről beszélni, normálisan kommunikálni? És: ha december elején nem voltak meg a jogszabályi feltételek a 2016-os működésre, miért nem tettek erről említést a bejelentéskor? A légitársaság is hozzáteszi hasonló helyzetben (lásd pl. Wizz Isztambul), hogy "ha megkapjuk a szükséges engedélyeket". Szóval kár volt ezért a sunnyogásért, de a lényeg, hogy végre megoldják.

Persze a legfontosabb kérdés, hogy ha nagy nehezen elindul az új szolgáltatás, akkor az milyen lesz. Reptéri informátoraink szerint a növekvő utasforgalom miatt a ferihegyi szolgáltatók egyre magasabb bérleti díjakkal szembesülnek, a minibuszos tendert sem lehetett alacsony árral megnyerni. A MiniBUD ugyanakkor azt ígéri, hogy "felismerve a diszkont légitársaságok üzleti modelljének sikerességét", az alapszolgáltatás olcsóbb lesz, mint korábban. Jó kérdés, hogy akkor mi lesz a fizetős extra. A wifi? Vagy úgy alakítják az útvonalat, hogy előbb viszik el házhoz azt, aki többet fizet? Vagy a minibusz is Wizz-szabályok alapján megy majd? Elképzeljük, ahogy fizetni kell a nagy kézipoggyászért, a méretet pedig a buszra szállás előtt ketrecekkel ellenőrzik a köztudottan barátságos budportosok. Az induláskor mindenesetre a régi VW-flotta dolgozik majd, később cserélik őket.

Persze igen kíváncsian várjuk a részleteket az új szemléletű, magasabb színvonalú szolgáltatásról, visszatérünk rá, amint végre el bírnak startolni.