Pár éve még hatalmas dilemma volt, utazzunk vagy sem: az isztambuli bazárban fillérekért megkapható bőrkabát és a repülőjegy ára ugyanis két hihetetlenül erős érv volt. Csak sajnos az egyik pro a másik kontra. Ma már a repülőjegy ára eltűnt a kontra érvek közül, hiszen a Wizz Air esetenként egész elfogadható áron repüli az útvonalat, egy odautat gyakran meg lehet úszni tízezer forint körül, néha a retúrt is. Az itthon jövő hónapban debütáló Pegazus 45 eurótól visz a török városba. Sajnos a bőrkabát árszínvonala is tűnőben van a pro érvek táborából, a Nagybazárban ugyanis egyre kevésbé lehet kövéreket alkudni.

Azért kár azt hinni, hogy gyíkos pólók és Vutton Lajos táskák mellett nincs látnivaló Isztambulban. Sokan, akik kényelmes, európai környezetre és emberekre vágynak, gyanakvással hárítják el  Isztambult, hiszen mégiscsak muszlimok lakják. Ez az ellenérzés teljes tévedés. Igen, a törökök muszlimok, és lehet is ezzel kapcsolatban ellenérzés, kivéve Isztambult. Ott a vallási kérdés kimerül abban, hogy a nők szabadon választhatnak az európai viselet és a testet különböző százalékban takaró kendők és ruhák közül. Ha a megállókba kirakott melltartót reklámozó nőket is ide vesszük, akkor a szinte meztelen szett és a kizárólag szemet szabadon hagyó csador között minden átmenet megtalálható. És kampányol a müezzin is, de ez inkább fűszere a városnak.

Hogyé a bűrkabát?

A tömegközlekedés európaibb, mint a budapesti, egyetlen plasztik kártyával be lehet utazni a várost, amelyre minden villamosmegállóban fel lehet tölteni tetszőleges összeget - a beléptetők kiírják, mennyi van még a kártyán. A fő látványosságokhoz igazából nincs is szükségünk másra, mint a várost átszelő villamosvonalra, melyen új járművek közlekednek. Meg persze a tünelre, ami nagyjából a mi siklónkra hasonlít, csak nem turistalátványosság, hanem sima közlekedési eszköz, mint a fogaskerekű.

Galata

A kártyával nemcsak villamosra és a tünelre lehet jegyet venni, hanem hajókra is. Vannak a rendszeren kívüli hajójáratok is, ezek általában gyorsabbak és korszerűbbek, viszont többe is kerül a jegy. A kártyát egyébként a a fapadosok által használt reptéren is meg lehet venni, így egyáltalán nem kell tartani sem a taxishiénáktól, sem attól, hogy horror áron fogunk a városba jutni. Ez menetrend szerinti városi busszal is megoldható, ennek végállomásától pedig hajóval lehet átmenni az európai oldalra, a városközpontba - mert a reptér kicsit messze van, az ázsiai rész peremén. Fontos tudni, hogy hétvégén korán reggel nincs metró, nincs busz, csak a külön reptéri céljárat, amely drágább és indulása is nagyjából úgy alakul, hogy ha megtelik, akkor még iszik a sofőr egy kávét, elszív egy cigit, aztán hajrá. Szóval kicentizni nem éri meg a kiutat.

Kelet és Nyugat szimbiózisa - ahh

Ami a látványt illeti, egy nap simán elmegy a bámészkodással, egy nap az útikönyv által javasolt mecsetekkel, múzeummal, bazárokkal. A Hagia Sophia és a Kék mecset alap, mint a keresztény és muszlim kultúra egymás mellett tökéletesen működő darabjai - persze a Hagia Sophia múzeum, nem templom. A bazárok közül a Fűszer- és a Nagybazár is kötelező, még ha nem is veszünk semmit. Előbbi az illatok miatt, utóbbi meg hogy lássuk, mennyire tré volt a mi kínai piacunk. Egy napra érdemes kimenni a Herceg szigetekre is menetrend szerinti hajóval. Jóllehet van belvárosa a szigeti településeknek, azért ide kirándulós ruhában érdemes jönni. Ha van kedvünk - legyen - fürdőbe (hamam) is mehetünk. A legjobb, ha nem a turistáknak kitaláltba, hanem olyanba, ahova szinte csak a helyiek járnak. Elvégre a magyarokat a törökök tanították meg fürödni.

Kék mecset

A kaja érdekes, egészen sótlan, de idővel meg lehet szokni, ráadásul csak így jönnek ki azok a finom és lágy fűszerek, amivel főznek - aztán érdemes itthon harapni valamit egy török étkezdében csak az elképedés végett. A főételek általában olcsóak, a saláták viszont nagyon drágák, ha nem figyelünk, a csórónak gondolt menü ára alaposan megugorhat. Inni leginkább teát és vizet fogunk, a szesz elég drága. A török sör mindazonáltal iható és nem köp utánunk senki, ha egynél több dobozzal kérünk a boltban.