Jó agyoncsapták ma a Wizz Airt a tőzsdén, mert nem csak várakozás alatti profitot termelt a tavalyi év negyedik negyedében, de a kilátásain is rontott. A befektetők paráztak, az utasok viszont örülhetnek, mert nem vettek vissza a bővítési ütemből, de már a Wizz is a korábban vártnál alacsonyabb jegyárakkal kalkulál 2017-re.

Ahogy arról többször is írtunk, a Wizz Air azzal tűnt ki tavaly a légitársaságok mezőnyéből, hogy a brexit-szavazás után nem vágta vissza a profitterveit, tudta hozni azt az eredményt, amit eltervezett. Lényegében összes konkurense kiadott profit-warningot, csak a Wizz nem. A csoda a eddig tartott, ma a Wizz is elvesztette a szüzességét, megvan tőzsdei pályafutásának első jócskán várt alatti eredményközlése és warningja. 

Persze az elmaradás a profitban csekély és egy laikusnak az is majdnem mindegy, hogy a következő üzleti évre 245-255 millió euró közé várják a profitot, vagy 225-235 közé. A tőzsdén viszont ez a közel 10 százalékos vágás pont ekkora zakót hozott annak ellenére, hogy az árfolyamot már megviselte korábban a brexit még úgy is, hogy a Wizz tudta tartani a terveit. A piac tehát számított arra, hogy az iparági tendenciáktól a Wizz sem tudja teljesen függetleníteni magát, mégis kiábrándultan reagált.

Az elmaradást egyrészt a vártnál nagyobb mértékben csökkenő jegyárakkal, másrészt a szokottnál több időjárás okozta fennakadással magyarázzák, az idei első negyedévnek is betesz az egész Európában szokatlanul zord időjárás. Fontos, hogy a gyors bővítésen nem változtatnak, nyilván mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy ha árverseny van, akkor a legalacsonyabb költségekkel, leghatékonyabban működő cégek a nagy nyertesek, vagy ha nagyon leesnek az árak, ők bukják relatíve a legkisebbet. Az utasoknak ez jó hír, de vannak olyan vélekedések is, hogy a mostani áresés jó lehetőséget ad azoknak is, akik beszállnának tulajdonosként a cégbe. 

Egyébként azért csökkennek a vártnál jobban a jegyárak, mert az üzemanyagár esésével párhuzamosan vad kapacitásbővítésbe kezdtek a szolgáltatók, az utazási kedv azonban nem bővült hasonló mértékben, Ilyenkor pedig csak árversennyel lehet megtölteni a gépeket, az pedig hamarosan fájni fog a gyengébb piaci szereplőknek, hogy az üzemanyagár már lassan egy éve stabilan emelkedik.

Mit jelent ez az utasoknak? A szolgáltatók az eddiginél is jobban próbálják a lehető legnagyobb bevételt kisajtolni belőlük. A Wizz már eddig is egyre jobban elment a last minute akciózás felé, most először kikötötték például, hogy a 20 százalékos leárazás csak a februári-márciusi indulásokra vonatkozik. Az eddigieknél is aktívabb árazásra számítunk, sok hirtelen változással le is és fel is.

E mellett valószínűleg még agresszívebbek lesznek a sok apró bevételnövelő trükkel, az olyanokkal, mint amit példáiul pár hete fedeztünk fel. Meghosszabbították azt a csúcsidőszakot, amikor drágább a poggyászfeladás, a nyár már szeptember 25-ig tart és bevezettek egy hosszú tavaszi csúcsszezont is április 8-tól május 1-ig. Ezzel összhangban úgy emelgetik egyes útvonalakon a nagy kézipoggyász árát is, hogy már drágább, mint feladni egy 23 kilós bőröndöt.  

Ez a tél elég hidegre sikeredett itthon, érthető, ha sokan húznának el most már melegedni egy kicsit. Ez sem lehetetlen, akár már a jövő hétre vannak olcsó jegyek igazán fasza és meleg helyekre is. Összegyűjtöttünk 7 igazán kedvező lehetőséget februártól áprilisig.

Na ennyire érdemes korán foglalni. A légitársaságok persze abban érdekeltek, hogy minél hamarabb fizessen az utas, de ettől még tény, hogy az árazás egyszerűen a várható, majd egyre inkább a tényleges kereslettel tart lépést. Korábbi ajánlóinkban sok igen olcsó jegyre hívtuk már fel a figyelmet, most az a kiindulási szempont, hogy el innen kicsit pihenni, minél hamarabb, de melegebb éghajlatra. Sok célra szokatlanul drágák a jegyek, de most is akad néhány nagyon jó vétel.

Hamarosan a legjobb tavaszi lehetőségekkel folytatjuk.

Malaga: jan. 31-febr. 7. 27 ezer forint

Aki a lehető leghamarabb indulna, annak Malagába vannak most szokatlanul olcsó jegyek. Két nap múlva indulás és mégis csak ennyi, márciusra pedig még alacsonyabb árak is vannak. Andalúzia, Gibraltár, hetekre elegendő program van, nem kell részletezni, az idő pedig ilyenkor általában napos, hajnalban hűvös, de nap közben jellemző a 15-20 fok.

Eilat: február 1-4. 17 ezer forint retúr 

Ha valaki nagyon menne, már a jövő hétre kifejezetten olcsó ez is, viszont a jelenlegi előrejelzések szerint csak 20 fok várható. Pár héttel később csak pár ezer forinttal drágább, ami valószínűleg még lejjebb is jön, de február végén akkor ott már sanszos a 25-30 fok. Nekünk tavaly összejött és nem volt véletlen. 

Catania: február 4-7 18200 forint retúr

Még egy igazán last minute indulás, jövő szombaton már nálunk is jön valamennyi enyhülés, de a nagy locspocs se túl szívderítő, Szicíliában viszont  16-18 fok várható akkortájt.

Két kedvenc Kanárink: febr. 26-március 1. 27500 forint oda-vissza

Ha nem most tettünk volna egy ilyen kanyart (beszámoló hamarosan), már vennénk is. Oda Fuerteventurára, vissza Lanzarote-tól, mindkét sziget imádni való, széttúráztuk magunkat, ezért most két friss fotóval illusztráljuk a posztot Fuerteventuráról.

Porto: április 1-4. 26 ezer forint retúr

Ez bizony volt olcsóbb is, meg még két hónap, de most érdemes foglalni. Korábban ajánlottuk már a 10 ezer alatti jegyeket, de ahogy várható volt, az ősszel indult járat egyre népszerűbb és egyre drágább. Tavaszra ennyiért még épp jónak tűnik és akkoriban már simán rövid gatyás - harisnya nélküli idő várható.

A következő kettő lehetőség speciális, mert csak egyik irányba van kifejezetten olcsó jegy, a másikra pedig választhatunk: átszállással-kényelmetlenebbül, de olcsón, vagy közvetlenül, de drágán - a a retúrt nézve még mindig átlag alatti lehet.

Ciprus: március 1-7.

Visszafelé Larnakából 20 euróért elhoz a Wizz, de kifelé drága. Ráadásul szerintünk Pafoszba érdemes menni, szeretjük a várost és a környékét. Oda pedig a Ryanair jár, de nem Budapestről. Reggel Charleroi 4119 forint, sajnos több mint 4 óra várakozás után megy a pafoszi gép 25 euróért. Így lényegében az egész nap rámegy az utazásra, de máshogy nem lehet napon belül Pafoszra utazni. Az, hogy utána ki meddig marad Pafosz környékén, illetve a sziget többi táján, egyéni döntés.

Gran Canaria: márc. 21-29.

Odaútra ritka olcsó a Ryanair, a 11300 forintos közvetlen jegyeket el kell hozni, nem kérdés. Vissza a nyári menetrendváltás miatt vasárnap jön közvetlen járat, de 30 ezret a büdös életbe nem adnánk érte. Átszállásos verzióból ezer van, nekünk az tetszik a legjobban, hogy a következő kedden este 19,99 euróért átrepülünk Madridba Ryanairrel, majd egy nap városnézés után másnap este a Wizz 17,49 euróért hazahoz.

Végül a szokásos általános infók: az összes járatot a két ultrafapados üzemelteti, a Wizznél klubos árral számoltunk. Náluk csak a kis kézipoggyász van benne a viteldíjban, míg a Ryanairnél a nagy is és még egy kicsi. Aki mezei gurulós bőrönddel utazik, a Wizznél még rá kell számoljon egy nagy kézipoggyász díjat.  

Feje tetejére állt a világ: Budapesten már ember sem mindig van a csomagméricskélésre, bezzeg a legnagyobb Wizz-csomópontban keményen büntetik az utasokat, ha nem tartják be a szabályokat. Konkrét intő példa: még mindig vannak olyanok, akik más légitársaságra hivatkozva próbálkoznak három kézipoggyásszal, majd pofát nyitnak és szidják a szolgáltatót. 

A csomagok mérete és ellenőrzése régóta kritikus pont a Wizz Airnél, főleg mivel Európában senki más nem kér külön pénzt azért, hogy egy normális méretű kézipoggyászt vihessen az utas a fedélzetre. Írtunk már róla eleget, főleg a budapesti szívózásról, most meg azért, mert a korábbiakkal ellentétes tapasztalatokkal gazdagodtunk.

Ennek a vidám kis párbeszédnek vajon hol lettünk fültanúi? 

- A Ryanair ilyet nem csinál.

- Az egy másik légitársaság.

- De oda felvihettem ennyi csomagot.

- Nem hiszem, a Ryanairt is mi kezeljük, három darabot oda se lehet felvinni.

- De többször is utaztam már velük és engedték.

- Hölgyem, ez most a Wizz Air, ez egy másik légitársaság, ennek az előírásait kell betartani. Amikor megvette a jegyet, beikszelte, hogy elfogadja a feltételeit. Nem tartotta be, én köteles vagyok pénzt kérni a túl sok csomagért.

- Vissza fogom követelni a büntetést, ez teljesen jogtalan.

- Nézze ezt a papírt. (Van rajta van 20-25 kitöltött sor) Ők mind fizettek, azt mondja, hogy mindenkinek adjam vissza a pénzt, amit csomagdíjra beszedtem tőlük?

 - Igen, adja vissza. Soha többet nem utazom Wizz Airrel.

És így tovább, még kis hiszti és replika a hölgyek között. Hol? Budapest nem lehet, mert Ferihegyen más földi kiszolgáló kezeli a Wizzt és a Ryanairt. A megoldás: London-Luton. Az elmúlt évben már többször láttuk, hogy ezen a reptéren komolyan veszik a csomagméricskélést, de most az eddigi legnagyobb szigort tapasztaltuk. Külön mérőember ment végig a beszállásra váró soron, hogy végignézze a beszállókártyákat, csak azzal a céllal, hogy a fizetős nagy kéziket felcímkézze. Aki aztán odaért címke nélkül egy nagynak látszó motyóval a pulthoz, már pakolhatott is a mérőbe, innentől pedig már csak egy ugrás a büntetés kifizetése.

A párbeszédben szereplő utas egy ötvenes hölgy volt, ő sem irodalmi stílusban beszélt, de a gate agent is lehetett volna udvariasabb. Az a röhej, hogy három pici poggyásza volt, egy kis bőröndszerű, egy nagyobb zacskó és egy nagyobb fajta retikül. Egy nagy kézibe simán befért volna minden, de valószínűleg elég lett volna neki, ha vesz egy elsőbbségi beszállást, amihez jár egy kis második csomag, a zacskó tartalmát pedig begyömöszöli a két kis pogyóba. De pont azért tanulságos látni egy ilyen esetet, mert mutatja, hogy mindig vannak tudatlan, felkészületlen utasok, akik aztán a saját hülyeségükért a légitársaságot hibáztatják.

Lehet utálni a szabályt, de aki úgy dönt, hogy a Wizzel utazik, az jobb, ha betartja. Akkor is, ha a repterek többségén pont leszarják a csomagvizslatást. Például legutóbb Budapesten is. A korábbi legendás utasalázások színhelyén utolsó indulásunk alkalmával üresen tátongott az utaskarám bejáratánál a megszokott budportos csomagmérőpult, nem volt ember erre a pompás feladatra. A pultnál dolgozókat sem érdekelték a csomagok, csak a beszállókártyát és az okmányokat ellenőrizték. 

Jól átesett ezzel a pesti szolgáltató az egyik végletből a másikba, de ismételjük, senki ne buzduljon ezen fel: általában korrekten mérnek, odafigyelnek, a szabályoknak megfelelve pakoljunk, illetve a várható csomagmennyiségünknek megfelelően fizessünk előre nagy kézit (10-20 euró), vagy vegyünk második kis csomaggal felturbózott elsőbbségi beszállást - utóbbi jóval olcsóbb, csak 5 euró, ha meg elhasalunk az ellenőrzésen, 35 euró a büntetés.

FRISSÍTÉS: A Budporttól kaptunk egy mailt, noha a posztban nem szerepelt, melyik járatról van szó, utána néztek a járatunknak és azt találták, hogy volt ellenőrzés. Vagyis már megint nem az van, amit a saját szemünkkel láttunk, tapasztaltunk. Amúgy meg valóban nincs mindig ellenőrzés. Szerintük:

A BUDPORT továbbra is a légitársaság felé elkötelezetten, a Wizz Air által előírt poggyász-, és utaskezelési szabályok szerint, továbbá a légitársaság “utasbarát” elvét követve végzi a munkáját. Ez utóbbi miatt gyakoriak a méltányossági esetek, vélhetően Ön is ilyennel találkozott legutóbbi utazása során. (Később találták meg, hogy szerintük nálunk ellenőriztek - F. B. G.)

Szeretném Ön felé jelezni, hogy tekintettel arra, hogy 2015. november hó 1. napjától a BUDPORT nem csak az utasok előszűrését végzi, hanem a teljes utaskiszolgálási folyamatokban érintett BUD-on, így nem mindig szükséges dedikált ellenőrzési pontot felállítani olyan  járatok esetében, amelyek utaslétszáma, desztinációs sajátossága, az utasok összetétele ezt nem tesz indokolttá. Például, egy BUD-DTM járaton semmi szükség a dedikált előszűrésre, azonban egy BUD-FCO járaton ez elengedhetetlen. Ha például egy BUD-RHO járaton két utazási irodának egy-egy nagyobb csoportja utazik és az utazási irodák előzetesen egyeztetnek velünk, akkor szintén elkerülhető a dedikált utasellenőrzés szükségessége, ugyanis a csoportok jellemzően az utazási irodák által előre megvásárolt szolgáltatásokkal utaznak. Ettől függetlenül a beszállítást végző agent-ek ki ismerik a légitársaság előírásait és azokat betartva, az utasokkal betartatva végzik a munkájukat. 

Van olyan, hogy egy 9 ezer forintos repjegyfoglalásért 29 ezret von le a számláról a légitársaság? Van. És hogy ezután hetekig oda se bagózik a jogos reklamációra? Van. A Wizz Airnél, 2016 végén. Horrorsztori, a rendszerhibát elismerték, bárkivel megtörténhet. (FRISSÍTÉS: egy olvasónak több mint 100 ezer forintja bánta ugyanezt és sokáig el se akarták ismerni neki a rendszerhibát - valószínűleg az első károsultak között volt.)

Dezső csak egy 5/30-as napijegycsomagot akart venni egy BKK-automatából. Fizetés rendben, de a hosszú jegyet jól begyűrte a gép, alig jött ki belőle valami. Ember ment is reklamálni, mondták neki, írásban tessék rinyálni, aztán majd 30 napon belül válaszolnak. Így is lett, a 30. napon írtak, hogy be lehet menni személyesen a problémával, bizonyítékkal. Hogy a pénzt mikor kapja vissza, azt még nem lehet tudni. Ez a BKK.

Egy gyorsan fejlődő, olcsón jó szolgáltatást nyújtó, többszörös díjnyertes légitársaság persze mennyire más ugye? Ahogy azt Móricka elképzeli.

Gusztáv olcsó jegyet lel és foglal. Minden a szokott módon megy, összeg a végén is stimmel, pontból fizet, sikeres. Aztán meglepve látja, hogy 19900 forinttal drágább volt a foglalás a kelleténél. Először para, hogy valamit véletlenül megvett, beikszelt, de aztán a visszaigazolásból látszik, hogy csoportos discount club tagságot számolt fel a rendszer. Ezt meg véletlenül se vehette meg, mert van. Ha meg csak sima lenne, nem csoportos, akkor is csak a különbözetet számolhatta volna fel a rendszer. Tehát döbbenet, de pár perc alatt egyértelművé válik, hogy brutál rendszerhiba, mely képes a foglalás befejezése, a fizetés indítása után is az utas tudtán kívül hozzátenni valamit a megvásárolt dolgokhoz.

Ilyenkor mit lehet tenni? Maguktól nyilván nem fognak hívni, hogy Mr. Gusztáv, szeretnénk elnézést kérni a kapitális hibáért és felajánlani egy ingyen jegyet. Írásbeli reklamáció megy tehát azonnal a cég által kért módon, csatornán, a weblapon keresztül. Automata válasz azt mondja, megkapták, 30 napon belül válaszolnak.

És tényleg. Egy ekkora rendszerhiba, az utas pénzének lenyúlása annak ellenére nem elég egy gyors válaszhoz, hogy mint kiderül, volt már hasonló, tudnak a problémáról. Pontosan a 30 napon érkezik ugyanis az alábbi reakció:

Köszönjük levelét, melyet Ügyfélkapcsolati Osztályunkra küldött. Szeretnénk elnézést kérni az okozott kellemetlenségekért. A rendszerünkben látjuk, hogy a foglalásához egy Group Wizz Discount Klubtagság lett hozzáadva. Tapasztaltunk már hasonló problémát a weboldalunkkal kapcsolatban, ahol a rendszer véletlenűl kirakott egy Wizz Discount Klub tételt. Mivel a rendszer hibájából fizette ki a 19.990 Ft-ot, így ezt az összeget visszatéríthetjük Önnek. Ehhez kérem válaszoljon erre a levélre. A levelében kérem írja meg, hogy a kártyájára kéri az összeget vagy banki utalást szeretne.

Hát köszi. Gusztáv pontból vett (persze nem ez a lényeg, bankkártyás fizetésnél is ugyanez történt volna), a válaszban megkérdi, hogy ha már legutóbb egy mezei menetrend-módosításnál ott volt a lehetőség, hogy 20 százalékkal növelt összeget adnak vissza a Wizz-számlára, akkor egy ennyire súlyos hibánál ugyanez áll-e? De nem, az újabb, immár pár nap alatt érkező Wizz-válasz csak annyit közöl, hogy a foglalás értékét pontban visszatöltötték a számlára.

Foglaláskor tehát nem árt megnézni, hogy a végső árhoz képest nem terhelték-e meg jobban a bankszámlát, ez a rendszerhiba bárkire lesújthat.

A kínzó kérdés a végére pedig: most akkor mennyivel bánik jobban a saját utasaival a kitűnő pénzügyi teljesítményt nyújtó Wizz Air, mint az állami monopolhelyzetét kényelmesen kihasználó BKV?

FRISSÍTÉS: egy olvasó az elsők között lehetett, aki megszívta a rendszerhibát, sokkal nagyobb összeggel, neki - hiába régi törzsutas -, el se ismerték és csicskáztatták egy sort, mire nagy nehezen visszakapta a pénzét, nála több mint 100 ezer forintról volt szó. Íme az erről szóló komment:

+130 ezer Forint!!!

Itt szerintem én lehettem az elso páciens,akivel ez a rendszerhiba tortént. 250fontot hagytam jóvá és 613 fontot vont le a Wizzair. 369 fontal tobbet, ami 2db privilege passnak felel meg. Ez volt a horror! es az,hogy nem ismerték el a rendszerhibát. Azt kérték,hogy screenshot-al bizonyítsam. 10 éve utazom veluk, miért fénykepezgessem a végosszeget. Kulonben sem bizonyit semmit.Kb. 30 fontot telefonaltam el a Call centerel ráadásul.Ime :
"Kérjük engedje meg, hogy az alábbiakról tájékoztassuk.

Ahogyan ezt Üzletszabályzatunk is leírja, a WIZZ Privilege Pass szolgáltatás visszafizetésére nincs módunk, csupán kredites kompenzációt tudunk felajánlani, amennyiben Ön tudja képernyőfelvétellel, vagy más egyéb, kétséget kizáró bizonyítékkal igazolni, hogy nem Ön adta hozzá a foglaláshoz a WIZZ Privilege Pass-ot és vélhetően rendszerhiba lépett fel. Azonban, mivel a foglalás napján semmilyen szerverhiba nem történt, ezért jelenlegi álláspont szerint nem látjuk a rendszerünk felelősségét igazoltnak.

Továbbá szeretnénk felhívni szíves figyelmét, hogy rendszerünkben nem találtunk technikai problémára utaló jeleket az elmúlt időszakban, azonban új weboldalunk még kezdeti stádiumában jár, ezért időnként problémák merülhetnek fel. " Szóval ha be is bizonyítom,akkor is megtartjak a pénzem. Hihetetlen! Majd végul nagy nehezen 30 nap idegeskedés után,Karácsony elott visszakaptam a pénzem.

Amikor nem fapadon repülünk, mi is kitartóan keressük a legjobb itthoni szórakozási lehetőségeket és évek óta arra jutunk, hogy ha nagy ritkán befagy a Velencei-tó, egyszerűen nincs jobb, mint a csúszkálás Agárdon. Íme néhány praktikus információ és jó tanács ahhoz, hogy jókedvűen korizhassunk, vagy fakutyázhassunk a Popstrandon és környékén.

Tavaly nyáron is írtunk egy ottani strandról, amely az ingyenességével beleilleszthető a blog UFB profiljába, a múlt heti önfeledt fakutyázás és korizás közben az is egyértelművé vált, hogy ehhez a kitűnő téli időtöltéshez is írunk praktikus infókat. Főleg, hogy a beszakadt emberről szóló cikk inkább elvehette a kedvét a bizonytalanoknak a jégre lépéstől.

Magánvélemény, hogy aki egy biztonságosnak nyilvánított tavon olyan helyre megy, ahol beszakad, az jobb, ha leginkább magát okolja. De persze el lehet azon vitatkozni, hogy van-e még felelős egy ilyen esetért. Velencei-tavi korizás gyanánt azért mennek a legtöbben Agárdra, mert hétvégenként ott a Popstrandon vannak olyan kiegészítő szolgáltatások, amelyek fontosak lehetnek - ezekről később.

Baj esetén mitől függ, hogy ki a felelős? A balesethez legközelebbi partszakasz üzemeltetője? Vagy ahol a delikvens jégre lépett? Azt mondják, a vasárnap beesett ember alatt nem a Popstrand területén szakadt be a jég, az üzemeltető nem lehet felelős. Csakhogy nem tudni, hol a Popstrand területe, mert a jégen semmi nincs leválasztva, legfeljebb sejthető, hogy a Popstrand előtt egyenesen befelé elindulók még azon a területen vannak . Ezért sincs is értelme ennek a felelősségesdinek. Amikor azt mondja a hatóság, hogy jégre lehet menni, de óvatosnak kell lenni, mindenki legyen egy cseppet elővigyázatos, ne menjen a rianások, törések, feltűnően eltérő színű jégfelületek közelébe (ezek mindig vannak természetes vizeken), oszt jónapot. Nem kell ezt túlspilázni, aki nem tud jól úszni, ne menjen a mély vízbe, sima elővigyázatosság kell csak és nem lehet baj.

A Popstrand jó dolog. Turbók János stílusát lehet kedvelni, vagy rühellni, nem tud kibújni a DJ bőréből, nyomja a zenét és szövegel hozzá. Elmondja ezerszer, hogy óvatosnak kell lenni, hova ne menjen az ember csúszkálni. Ennél többet nem érdemes várni tőle, meg senkitől se. Turbina baromi lelkes, 79 óta csinálja nagy ezt a jégpályás dolgot, elmondja, hogy mindig pályáz, kér támogatást, hogy fejleszteni tudjon, de még sose kapott. Sok tízezren hálásak neki, mi is. A parkolásért nem ő fizettet, hanem a szomszéd partszakasz tulajdonosa, ő viszont üzemeltet büféket, melegedőt, fűtött budit, lehet bérelni korit és fakutyát. Köszönet érte neki.

Az árakból ítélve nem ebből fog meggazdagodni, ezt tényleg csak lelkesedésből lehet csinálni. A klotyó 150 forintja sok kicsit, a 300 forintos kopasz és 500 forintos sajtos-tejfölös lángos teljesen rendben van. Kori ha jól rémlik 700 egy órára, fakutya 600. Aki az 500 forintos parkolási díjat akarja megspórolni, kicsit távolabb rengeteg ingyen parkolóhely akad a faluban.

A hangulat fantasztikus, a tó felülete akkora, hogy a part menti pár métert leszámítva kényelmesen elfér mindenki, akkor is, ha több ezer ember érkezik. Turbók rendszeresen mér jégvastagságot a korizók orra előtt és elmondja, melyik az a szakasz, amit még tutira belát, meg hogy hova ne menjen senki. Sok tízezer boldogan szórakozóra jut pár évente egy-egy beszakadó, haláleset állítólag egy sem volt a Popstrand jégpálya működése óta.

Ha bérelnünk kell felszerelést, ajánlatos viszont korán jönni. Fél 10-kor még senki nem volt, amikor elhoztuk a fakutyánkat, egy órával később viszont már legalább fél órás sor állt koriért - ez azért a mínuszban kellemetlen tud lenni. Fakutyából sincs sok, gyorsan elfogy.

A Popstrand épp az agárdi vasúti megálló mellett van, tehát vonattal is kitűnően megközelíthető. Az átöltözéshez a parton is van pár pad, ez is kényelmessé teszi a helyet. Persze máshol is rá lehet menni a tó jegére, akinek semmi szüksége a Popstrand szolgáltatásaira, talán sokkal csendesebb partszakaszokat is.

Hét közben a Pospstrand nem nyit ki, de ettől még persze bármikor lehet előtte korizni - a jég ugyanaz, csak nincs zene-bérlés-büfé-vécé. Bármikor nagy élmény bohóckodni a jégen, akár korival, akár fakutyával, szánkóval, vagy csak úgy magában, ide-oda csúszkálva, nem érdemes kihagyni, ha épp megfelelőek a feltételek. Most úgy tűnik, még legalább egy hétig biztonságos a tó jege, most hétvégén újra működik a Popstrand is. 

Ficánkolhatnak a hagyományos szállítók bárhogy, legfeljebb lassítani tudják a fapadosok térnyerését. Ezt persze 15 éve bármikor írhattuk volna, de most is teljesen helytálló. Lehet szeretni, vagy utáni, attól még tény. A legfrissebb momentum a hatalomváltás a csúcson: a Ryanair 2016-ban megelőzte utasszámban a Lufthansát, amivel a legnagyobb európai légitársasággá vált.

Persze ez csak egy adat, lehet korrigálni útvonalhosszal, meg sok egyébbel, de akkor is sokat mondó. Meg az is, hogy mitől alakult így. A Ryanair 15 százalékkal növelte utasszámát, a Lufi meg kevesebb mint kettővel - ami mondjuk annak fényében, hogy az állandó sztrájkveszély miatt sose lehet tudni, hogy épp repülnek-e, nem is rossz teljesítmény.

A Ryanair amúgy kimondottan rá is mászott a Lufira. Egyre nagyobb kapacitást tesz a német piacra és bázist nyit a német cég bástyájának tekinthető Frankfurtban. Nem, ez nem a halál fasza Hahn, hanem a fő reptér. A Lufthansa igazából csak annyival tudja magát fényezni, hogy mennyire előrelátók voltak, amikor egyre jobban fejleszteni kezdték saját fapadosukat, a Eurowingst (korábban Germanwings).

Magyar szemmel is érződik a Ryanair német nyomulása, két nagyon tolt német bázisról is beindultak Budapestre, Nürnbergből és Berlinből - utóbbinál látványosan le is törték a korábban az Air Berlin és az easyJet által kényelmesen magasan tartott jegyárakat. Olyan is van, hogy a reptéri felszállási jog problémái miatt nem tudnak tovább terjeszkedni, Düsseldorfban például nincs hajnali slot, késői indulással viszont nem jön ki a matek az ultra fapadosnak.

A többi nagyobb európai légitársaság utasforgalmi adatait megnézve is hasonló trendet látunk. A nagyok közül a két hagyományos légitársaságot, egy hibridet és egy fapadost tartalmazó IAG (British Airways, Iberia, Aer Lingus, Vueling) szerepelt a legjobban 14 százalékos bővüléssel, az AirFrance-KLM viszont hiába tolja a saját fapadosát, a Transaviát, 4 százalékot bírt csak nőni.

A fapadosoknál az easyJet régóta szenved, de így is növekedett tavaly 6,6 százalékkal. A Ryanairhez hasonló mértékben bővített a Norwegian, de a legjobban épp a magyar gyökerű cég, a Wizz Air teljesített. Nem csak utasszám-bővülés terén, amely a 20 százalékot közelítette, de abban is, hogy egyedüliként nem kényszerült profittervei felülvizsgálatára a brexit-szavazás utáni turbulens időszakban. 

A Facebookon láttunk egy hirdetést, amelyben izlandi szervezett utat reklámoztak. Az ajánlat szerint az ötnapos, négy éjszakás túra idényen kívül 199 ezer forint, plusz még pár kötelező extra. Kicsit megint ledöbbentünk, mert épp pár hete csináltunk egy hasonló karikát saját szervezésben kevesebb mint negyed áron. Íme mire kell leginkább figyelni.

Az a jól ismert átverés kategória, hogy a jó kis utazási irodás ajánlatban plusz költség a reptéri illeték, 35 ezer forint. A Wizz Airnél benne van az árban az illeték és tuti jóval kevesebb ennél. Az iroda ajánlatában még a nagy kézipoggyász sincs benne, az is plusz pénz. Meg a kirándulások, fürdőbelépők, caklipakli az egész 300 ezer forint úgy, hogy még egy falatot sem ettünk - mivel az ár csak a reggelit tartalmazta. Az ebédet, vacsorát meg oldhatod meg magad, nyilván méregdrágán, mert a saját főzés kiesett - a kaja ára a szigeten horribilis.

Mivel nem nyári útról van szó, eléggé adja magát, hogy egy öt napos körben mit célszerű megnézni, mi is nagyjából arra jártunk, mint amit az iroda hirdet, ezért van összehasonlítási alapunk.Megpróbáljuk megmutatni, hogyan tudunk elmenni egy százas alatt a tüzek-vizek szigetére.

Az első a repjegy. A közvetlen járat a Wizz Airnél általában drága, nyárra horror, de odafigyelve, szerencsével, meg például ezt a blogot olvasva meg lehet csípni a csúcsidőn kívülre jegyeket 12-15 ezer forintért egy útra - a miénk oda 8 ezer volt, vissza sok lett volna, így átszállva 15 ezerből kijött. Az irodáknak nincs idejük egyenként vadászgatni a jegyeket, megveszik nagy tételben és kész. De hiába vesznek egy stokkot, ettől még ez neki nem lesz olcsóbb, csoportos foglalásnál lényegében annyi az előny, hogy a neveket változtatni lehet.

Izlandra amúgy a nyári hónapokban érdemes leginkább menni, mert csak akkor járható be az egész sziget, a felföldi részek is. Persze a főszezon, amikor az összes hegyi út nyitva van, sokkal drágább, szállásban minimum dupla ár. Nyárra most a repjegyek is hihetetlenül elszabadultak, 80 ezer forint csak oda fejenként. Július elején találtunk egy-egy napot, amikor csekély 59,6 ezer forintért is találtunk jegyet, ehhez 54,6 ezer forintos visszautat is tudtunk kapcsolni - hétfőn ki, pénteken haza. Ehhez azért hozzá kell adni legalább egy nagy kézi poggyászt, mert a Wizz ingyenes pogyójával nem leszünk meg, ez kétszer 5,7 ezer forint.

Ha nagyon nem jön össze a közvetlen járat, mehetünk átszállással, Londonból a legolcsóbban az easyJet repüli Izlandot, itt ki lehet fogni júniusban akár 30 fontos jegyet is, egy ötnapos kirándulást mi 37 fontos oda- és 49 fontos visszaúttal tudtunk a legolcsóbban megoldani, júliusban átlagban plusz 25-30 fontot kell rászámolni a jegyre. Ha ez megvan, már csak Londonba kell kijutni, illetve onnan haza, de mivel szinte több járat megy oda, mint Miskolcra vonat, itt ki lehet fogni jó jegyeket. A londoni jegyekkel érdemes megvárni a foglalással a tavaszt, akkor lesznek a legolcsóbbak, nem szabad most megvenni 15-20 ezerért. Az easynél érdemes most foglalni, s legalább nem kell pluszban csomagra költeni, benne van a nagy kézi az árban.

Lehet gondolkodni egy feladott poggyászban is, ekkor minden szirszart magunkkal vihetünk. Mondjuk mindenféle kaját, alapanyagot, liter pálinkát is. Hogy ez mennyire lecsökkenti a végső költségeket, jól mutatja, hogy a diszkont boltban 2500 forintnak megfelelő koronát fizettünk egy üveg ásványvízért, egy kiló kenyérért és egy üdítőért. Szóval szívesen ennénk mi fókabőrben rohasztott madarat (nem), ha ki lehetne fizetni.

Mindig leírjuk Izlanddal kapcsolatban, hogy konyhás szállást keressünk, lásd előző bekezdést. Egy éjszakára ha 30 ezer forint alatti szállást találunk, akkor már a csóringer vonalat képviseljük, kedvencünket már ajánlottuk egy korábbi posztban. Még egy komoly költségünk lesz, az autóbérlés. Mivel úgyis kell a kocsi, ezért a szállás lényegében bárhol lehet - nézelődjünk akár a puszta közepén is. A szállásfoglalással igyekezni kell, mert a kifizethetőket gyorsan elkapkodják - van olyan szállás, ahová idén (!!!) már nem lehet foglalni. A legkisebb kocsit főidényen kívül négy napra 200 euró körül meg lehet úszni, az összkerék-meghajtású autókért azonban, amelyekkel a hegyekbe is fel lehet nyáron menni, egy vagyont elkérnek. Tapasztalataink szerint általában a Faircarnál van a legjobb deal.

Ennyi a lényeges költség, a többi amit eszünk - de mivel főzünk, ezért a szendvics és a csoki, gyümölcs kell szerepeljen kötelező jelleggel a listán. Szigorúan költségszempontból a legoptimálisabb egy 5 fős csapat, mert ennyi főre a szállás és az autóköltség is szépen eloszlik.

Ez így összesen 5 főnél a kötelezőket számba véve még nyárra is kényelmesen kihozható 110 ezer forintból - átszállásos repjegy tízezres londoni ki- és hazajutással 60 ezer forint, szállás 35 ezer, autó 25 ezer forint. Persze vannak még a belépők és a benzin, meg a kaja, aminek költsége attól függ, mennyi jön itthonról. De az biztos, hogy 150 ezer körül sima ügy, ami persze 2-4 főnél több lesz, októbertől májusig pedig jóval kevesebb.Még egy tipp: ha nyáron megyünk, de nem bírjuk kifizetni a 4x4-es verdát, a felföldet átszelő két legfontosabb útvonalon van menetrend szerinti buszközlekedés is.

Ami a fürdőket illeti, a reptér melletti Blue Lagoon fantasztikus hely, de ha valaki csak meleg vízre vágyik, bármelyik városi fürdő a töredékébe kerül, de akár ilyen filléres dugi-fürdőket is találhatunk, ha van kedvünk egy kis kalandhoz - az egyikről pár napja írtunk. Összességében tehát egy izlandi kirándulás semmiképp sem tekinthető filléres kiadásnak, de kellő önmérséklet mellett az irodák kényelmes és mindenre kiterjedő ajánlata helyett magunk akár negyed áron is ki tudjuk hozni. 

A gyaloglás vége: mától bontják az egyik ferihegyi bádogsátrat, a B oldalról induló, vagyis útlevélkezelésen áteső utasoknak nem kell a mínusz sokban kigyalogolniuk a gyűlölt beszállítókapukhoz, busszal mehetnek a géphez. Hurrá, de az A oldal tovább szív.

Ahogy tervezték, elkezdődött az új szupermóló kivitelezése a budapesti reptéren és szerencsére útban van az egyik bádoghodály (reptéri nyelven basic boarding gate, egyszerű beszállítókapu), kénytelenek gyorsan lebontani. Tehát véletlenül sem arról van szó, hogy az utasok gyűlölete játszott volna szerepet a döntésben, az tök lényegtelen lenne, hiszen a reptér és a légitársaságok is elégedettek voltak az itt megénekelt gyaloglós-bokáig pocsolyában ácsorgós rendszerrel.

A szupermóló kiszolgálja majd a burzsuj légitársaságokat és gyalogoltató ultra fapadosokat is. Előbbiek persze utashídon szállíthatnak majd be róla, a csóróknak meg visszatér a gyaloglás. De ez is minőségi ugrás lesz majd a bádoghoz képest, mert nem a halálban levő nagy sátorból nylínak majd a kapuk, ahol a beszállítást végzik, hanem az új mólóból, ahol kényelmesen lehet majd várakozni.

Amíg az építkezés tart, a B oldalról buszos kiszállítás lesz a gépekhez. Ez főleg rossz időben megváltás az eddigiekhez képest. Meg esetleg egy plusz kabáttal kevesebbet kell vinni télen. Eddig bosszantó volt, hogy a béna bádogos beszállítás, majd 15 perces hidegben várakoztatás miatt kellett egy téli dzsekit is vinni, majd egész úton vonszolni akkor is, ha mondjuk a kellemes meleg Eilatba utazott az ember.

Az új móló a tervek szerint jövő nyárra lesz kész, ezzel a reptér mostani max 12 millió utasos kapacitása 15 millióra nő. Azt várják, hogy pár éven belül ez is kevés lesz és szükség lesz egy harmadik, új terminálra is.

Az majd az A oldalon is kiválthatja a nagyobbik bádogot, de a következő pár évben a Schengenen belüli fapados utasok kénytelenek a mai színvonalon elviselni a beszállítást.