Feje tetejére állt a világ: Budapesten már ember sem mindig van a csomagméricskélésre, bezzeg a legnagyobb Wizz-csomópontban keményen büntetik az utasokat, ha nem tartják be a szabályokat. Konkrét intő példa: még mindig vannak olyanok, akik más légitársaságra hivatkozva próbálkoznak három kézipoggyásszal, majd pofát nyitnak és szidják a szolgáltatót. 

A csomagok mérete és ellenőrzése régóta kritikus pont a Wizz Airnél, főleg mivel Európában senki más nem kér külön pénzt azért, hogy egy normális méretű kézipoggyászt vihessen az utas a fedélzetre. Írtunk már róla eleget, főleg a budapesti szívózásról, most meg azért, mert a korábbiakkal ellentétes tapasztalatokkal gazdagodtunk.

Ennek a vidám kis párbeszédnek vajon hol lettünk fültanúi? 

- A Ryanair ilyet nem csinál.

- Az egy másik légitársaság.

- De oda felvihettem ennyi csomagot.

- Nem hiszem, a Ryanairt is mi kezeljük, három darabot oda se lehet felvinni.

- De többször is utaztam már velük és engedték.

- Hölgyem, ez most a Wizz Air, ez egy másik légitársaság, ennek az előírásait kell betartani. Amikor megvette a jegyet, beikszelte, hogy elfogadja a feltételeit. Nem tartotta be, én köteles vagyok pénzt kérni a túl sok csomagért.

- Vissza fogom követelni a büntetést, ez teljesen jogtalan.

- Nézze ezt a papírt. (Van rajta van 20-25 kitöltött sor) Ők mind fizettek, azt mondja, hogy mindenkinek adjam vissza a pénzt, amit csomagdíjra beszedtem tőlük?

 - Igen, adja vissza. Soha többet nem utazom Wizz Airrel.

És így tovább, még kis hiszti és replika a hölgyek között. Hol? Budapest nem lehet, mert Ferihegyen más földi kiszolgáló kezeli a Wizzt és a Ryanairt. A megoldás: London-Luton. Az elmúlt évben már többször láttuk, hogy ezen a reptéren komolyan veszik a csomagméricskélést, de most az eddigi legnagyobb szigort tapasztaltuk. Külön mérőember ment végig a beszállásra váró soron, hogy végignézze a beszállókártyákat, csak azzal a céllal, hogy a fizetős nagy kéziket felcímkézze. Aki aztán odaért címke nélkül egy nagynak látszó motyóval a pulthoz, már pakolhatott is a mérőbe, innentől pedig már csak egy ugrás a büntetés kifizetése.

A párbeszédben szereplő utas egy ötvenes hölgy volt, ő sem irodalmi stílusban beszélt, de a gate agent is lehetett volna udvariasabb. Az a röhej, hogy három pici poggyásza volt, egy kis bőröndszerű, egy nagyobb zacskó és egy nagyobb fajta retikül. Egy nagy kézibe simán befért volna minden, de valószínűleg elég lett volna neki, ha vesz egy elsőbbségi beszállást, amihez jár egy kis második csomag, a zacskó tartalmát pedig begyömöszöli a két kis pogyóba. De pont azért tanulságos látni egy ilyen esetet, mert mutatja, hogy mindig vannak tudatlan, felkészületlen utasok, akik aztán a saját hülyeségükért a légitársaságot hibáztatják.

Lehet utálni a szabályt, de aki úgy dönt, hogy a Wizzel utazik, az jobb, ha betartja. Akkor is, ha a repterek többségén pont leszarják a csomagvizslatást. Például legutóbb Budapesten is. A korábbi legendás utasalázások színhelyén utolsó indulásunk alkalmával üresen tátongott az utaskarám bejáratánál a megszokott budportos csomagmérőpult, nem volt ember erre a pompás feladatra. A pultnál dolgozókat sem érdekelték a csomagok, csak a beszállókártyát és az okmányokat ellenőrizték. 

Jól átesett ezzel a pesti szolgáltató az egyik végletből a másikba, de ismételjük, senki ne buzduljon ezen fel: általában korrekten mérnek, odafigyelnek, a szabályoknak megfelelve pakoljunk, illetve a várható csomagmennyiségünknek megfelelően fizessünk előre nagy kézit (10-20 euró), vagy vegyünk második kis csomaggal felturbózott elsőbbségi beszállást - utóbbi jóval olcsóbb, csak 5 euró, ha meg elhasalunk az ellenőrzésen, 35 euró a büntetés.

FRISSÍTÉS: A Budporttól kaptunk egy mailt, noha a posztban nem szerepelt, melyik járatról van szó, utána néztek a járatunknak és azt találták, hogy volt ellenőrzés. Vagyis már megint nem az van, amit a saját szemünkkel láttunk, tapasztaltunk. Amúgy meg valóban nincs mindig ellenőrzés. Szerintük:

A BUDPORT továbbra is a légitársaság felé elkötelezetten, a Wizz Air által előírt poggyász-, és utaskezelési szabályok szerint, továbbá a légitársaság “utasbarát” elvét követve végzi a munkáját. Ez utóbbi miatt gyakoriak a méltányossági esetek, vélhetően Ön is ilyennel találkozott legutóbbi utazása során. (Később találták meg, hogy szerintük nálunk ellenőriztek - F. B. G.)

Szeretném Ön felé jelezni, hogy tekintettel arra, hogy 2015. november hó 1. napjától a BUDPORT nem csak az utasok előszűrését végzi, hanem a teljes utaskiszolgálási folyamatokban érintett BUD-on, így nem mindig szükséges dedikált ellenőrzési pontot felállítani olyan  járatok esetében, amelyek utaslétszáma, desztinációs sajátossága, az utasok összetétele ezt nem tesz indokolttá. Például, egy BUD-DTM járaton semmi szükség a dedikált előszűrésre, azonban egy BUD-FCO járaton ez elengedhetetlen. Ha például egy BUD-RHO járaton két utazási irodának egy-egy nagyobb csoportja utazik és az utazási irodák előzetesen egyeztetnek velünk, akkor szintén elkerülhető a dedikált utasellenőrzés szükségessége, ugyanis a csoportok jellemzően az utazási irodák által előre megvásárolt szolgáltatásokkal utaznak. Ettől függetlenül a beszállítást végző agent-ek ki ismerik a légitársaság előírásait és azokat betartva, az utasokkal betartatva végzik a munkájukat.