Érdekes apróságok derülnek ki a Ryanair legutóbbi gyorsjelentéséből: a néhány éve az utasokat még csak pofázó árunak tartó cég egyre gyorsabban mozdul felfelé, s gyúr az üzleti utasokra. Nyíltan támadja már nem csak a "normál" fapadosokat, mint az easyJet és a Norwegian, de a nagy hagyományos szállítókat is. A siker egyelőre igencsak kérdéses.

Találós kérdés: a Ryanair négy új bázisa közül hány van másodlagos (halálfasza) reptéren? Nulla. Róma Fiumicino, Athén, Lisszabon és Brüsszel mind nagy főreptér, mégis ezekre gyúr a cég, melynek még két éve is az volt a filozófiája, hogy olcsó a jegy, az utasnak ezért kuss a neve, örüljön, hogy elviszik szinte ingyen, ezért aztán ne is pofázzon semmiért. A nagy váltás fél éve jött egy sor utasbarát intézkedés formájában (előzetes helyleosztás, igen magas díjak csökkentése, sokkal könnyebb foglalás, stb.), most pedig már nyíltan kimondják: az üzleti utasokra hajtanak.

Megjöttek az olcsó jegyek őszre, legfőbb ideje, hogy kiszámoljuk, a lehető legügyesebb szervezéssel mennyiből lehet megjárni kedvenc nagyvárosainkat. Párezres repjegy most végre Londonba is van, fapados reptéri transzfer és olcsó szálloda is megoldható, csak ezeket kell összekombinálni, hogy a gyenge forint ellenére is nevetséges áron eltölthessünk egy hosszú hétvégét a brit fővárosban. Majdnem három teljes nap utazással, szállodával akár fejenként 30 ezerből, ki az aki itthon marad?

Tízezer forint körüli jegyek most már szép számmal feltűnnek a Ryanair és a Wizz kínálatában, de többnyire a kevésbé népszerű hét közepi időpontokra. Mi viszont kényesek vagyunk és hétvégén akarunk utazni. Ez sem gond, csak kicsit keresgélni kell. A "legtöbbet legolcsóbban" alapelv mentén a reggeli első géppel akarunk indulni és az utolsóval hazajönni és már rá is gyógyulunk az első októberi hétvégére: péntek hajnalban oda, vasárnap este vissza 8 ezer forint a jegy a Wizznél, klubkártyásoknak pedig csak 6 ezer. Lecsapunk.

Az elmúlt hetek egymást sűrűn követő légikatasztrófái nyomán a világsajtó természetesen azon rugózik, hogy veszélyesebbé vált-e a repülés. A válasz egyértelmű nem, de van pár dolog, amit különösen érdemes kiemelni. Ezek közül a legfontosabb: Európában fapados légitársaságot még soha sem ért emberéletet követelő baleset, Amerikában pedig 1996-ban zuhant le először és utoljára diszkontcég. Vajon miért?

Maga a következtetés, amitől meg lehet ijedni, ennyi: idén már bizonyosan megfordul az a trend, hogy évről évre kevesebb utas hal meg világszerte légikatasztrófa következtében. Valóban, 2013 történelmi mélypontot hozott, s onnan bizony elsőre ijesztőnek tűnik az ugrás.

De: idén 537 ember a Malaysia Airlines két katasztrófájában halt meg. A márciusban eltűnt gépről máig nem lehet tudni, hogy mi történt vele, az viszont egyértelmű, hogy az MH 17-es járatot Ukrajnában, háborús övezetben véletlenül lelőtték. Az elsőhöz hasonló katasztrófa rendkívül ritka, szinte példa nélküli, a másodikból viszont bizonyára tanult a világ és remélhetőleg soha többé nem követik el azt a hibát a hatóságok és a légitársaságok, hogy olyan zóna felett engednek repüli utasszállítókat, ahol tudják, hogy van 10 ezer méteren repülő gépek lelövésére alkalmas fegyver.

Svájc? Ja, tehén, óra, hegyek, szar idő. Első körben az eltitkolt jövedelem mellett ez jut eszünkbe az unió által körbezárt államról. Persze ez is bőven elég, hogy tegyünk arra egy túrát - vasútbuznyákoknak pedig egyenesen kötelező úti cél. De van ám itt olyan is, ami nem jut eszünkbe első körben. Mert ki kapcsolja össze a nyári, 30 fokot, a pálmafákat és a pizzát Svájccal? Aki járt már Luganóban.

A város - természetesen - az olasz határ közelében fekszik, a Luganoi-tó partján. Maga a tó, hasonlóan a Comói-tóhoz hegyekkel körülvett, a Balatonhoz szokott szemnek furcsa alakú - olyan, mintha a hegyek közé öntöttek volna vizet és az kacskaringós utakat talált magának a völgyekben. A partján több település is található, kikötőkkel, temérdek hajóval és csónakkal.

Közleményben fényezi a Budapest Airport azt a szolgáltatását, mellyel kikerülhető a biztonsági ellenőrzés előtti sor. A Fast Track viszont szerintünk nagyrészt lehúzás: olyan valamiért kérnek pénzt, amit illene ingyen is biztosítaniuk. Az elmúlt időszakban egyre többet állunk sorba a szekunál Ferhegyen, most már tudjuk, miért: a reptérnek megéri a hosszú várakoztatással felcseszni az utas agyát, hátha egyre többen fizetnek azért, hogy előre mehessenek.

Mindenekelőtt egy gyöngyszem, a bullshitgenerátort nitrós prémium üzemanyaggal töltötték tele:

„Valódi, nyugat-európai szolgáltatási szintet értünk el azzal, hogy felhasználóbarát automatákkal bővítettük a Fast Track szolgáltatásunkat” – jelentette ki Manel Moreno, a Budapest Airport közúti előtér kereskedelmi szolgáltatások vezetője. 

Lószart, mama! Miután a repjegyben fizettem a reptéri kiszolgálásért is, lehetnek elvárásaim: az európai színvonal az lenne, ha minimumon tartanátok a sort, e helyett csak megkönnyítettétek, hogy az utas a kígyózó sort látva inkább káromkodva fizessen, növelve a reptér bevételeit.

A reptér környékén becsapódó rakéta kiváltotta para nyomán az easyJet és a Wizz Air is törölte a Tel-Avivba közlekedő járatait, az utasoknak fogalmuk nem lehet, meddig nem repül a két fapados Izraelbe. Ez az igazi szívás, kérdés, mit lehet ilyenkor tenni, s jár-e kártérítés a szopóágra került júzereknek.

A helyzet röviden: a maláj gép lelövése nyomán sokan elgondolkodtak, hogy mennyire jó ötlet háborús övezet környékén repkedni. Amikor a gázai konfliktus hatósugara megközelítette Tel-Aviv repterét egy eltévedt rakéta formájában, sokan egyből arra gondoltak, hogy biztos ami biztos jobb lesz nem repülni oda. Túlpara vagy sem, az amerikai légügyi hatóság egyszerűen megtiltotta az ottani cégeknek az Izraelbe repülést, az európai illetékes sóhivatal pedig erősen nem javasolja. Ezzel komoly dilemma elé kerültek az európai cégek: vállalják, vagy se.

Győr-London járatot indíthat a Wizz Air, a társaságot nem zavarja, hogy a Ryanair az eddiginél feljebb próbálja pozicionálni magát, marad az ultra low-cost modellnél. Alig várják, hogy a jelenlegi 180 fős gépekről átálljanak a 230 székes madarakra, de az Airbus várhatóan csak 2016-tól tud ilyeneket szállítani. Fogalmunk sincs, hogy ez mit takar, de meg akarják könnyíteni az átszálló utasok életét is.

Nem túl gyakran ad interjút a legnagyobb magyarországi fapados vezetője, mindig érdekes, ha Váradi József megszólal. Ezúttal a Figyelő kapta el egy beszélgetésre és a köztudott dolgok, nagy adag szócséplés mellett pár fontos újdonság is kiderül az interjúból.

Reméljük, nem ez a zsneiális új szabadalom hoz 230 széket a gépbe

A legérdekesebb, hogy a Győr-London járat teljesen komolynak tűnik. Önmagában az, hogy kormányzati részről okoskodtak róla, sokat nem jelent, Szíjjártó Péter például elég sok helyre elképzelt már közvetlen járatot Magyarországról. De Váradi is megerősíti, hogy tárgyalnak a győri reptérrel, mely nemrég lett alkalmas akkora gépek fogadására, mint amikkel a Wizz repül.

Korábbi posztunkban, ahol Gusztáv sorba vette a tízezer forint alatt vagy a körül elérhető városokat, kaptunk kritikát azzal kapcsolatban, hogy nyilván csak idióta lehet, aki a jegyár alapján választ úti célt. Pedig csak abból indultunk ki, hogy átlag magyar pár nem tud főszezonban kifizetni egy oda-vissza jegyet Máltára vagy Alicantéba, erre ugyanis nincs kétszázezer forintja. De mondjuk 30-40 ezre meg van, amiből, ha jól körülnéz, könnyen találhat überfrankó helyeket. Ez meg miért is lenne csóringerség?  

No persze annak nyilván nincs sok értelme, hogy megnézzünk valami szakadt gyárvárost csak azért, mert olcsó a jegy. Ugyanakkor egyrészt vannak városok, amelyeket érdemes észben tartani, mert megéri oda látogatni, másrészt olyan városok is vannak, amelyek önmagukban nem nagy durranások, ám jó közlekedési kapcsolataik miatt remek helyszíneket lehet onnan elérni. S ha megvan a lista, hogy hova érdemes pár napra elmenni az általában olcsó útvonalak segítségével, már csak le kell vadászni a megfelelő pillanatban a párezres jegyet. Az elsőre példa Kijev (ezt a háború most felülírhatja), Moszkva (ritka az alacsony ár) vagy Larnaca, a másodikra pedig  Brüsszel Charleroi, Milánó, Nápoly vagy Frankfurt. Íme, hogy miért.