Mindig mindenki a saját kárán tanul, de 295 ember halála túl nagy áldozatnak tűnik. Pár órája tudjuk, hogy az ukrán-orosz határ közelében valaki lelőtte a Malaysian Airlines Amsterdam-Kuala Lumpur járatát és rögtön azon versenyeznek a légitársaságok, hogy ki jelenti be gyorsabban: mostantól nem repkednek arrafelé.

A Wizz Air sem cicózott sokáig, valószínűleg történetének legrövidebb sajtóközleményét adta ki emígyen:

 A Wizz Air megerősíti, hogy további intézkedésig egyetlen járata sem repül át Kelet-Ukrajna felett.

A közt most már csak egyetlen dolog érdekli: miért kellett meghalnia majdnem 300 embernek ahhoz, hogy ráébredjünk arra: háborús övezet felett repüli veszélyes. Ha a külügy például 3 lövés után kiadja a közleményt egy országról, vagy régióról, hogy nem javasolja polgárainak az odautazást, miért nem jutott eszébe senkinek se a légibizniszben az, hogy gátlástalan idióták bárhol lehetnek, s felfelé is lőhetnek. Hatóságoknak, légitársaságoknak, senkinek. 

Persze az irgalmatlan versenyhelyzetben, magas kerozinár mellett mindenki az optimális útvonalat próbálja repülni és eddig Európában nem volt példa a maihoz hasonló tragédiára - olyan már volt, hogy hadgyakorlat során véletlenül kilőttek utasszállítót, de hogy háborús zónában valakinek elsüljön a kezében egy olyan fegyver, mely le tud szedni egy 10 ezer felett repülő gépet, nem. Könnyű laikusként utólag okosnak lenni, de néhány nappal korábban csak kilőttek már egy katonai gépet hatezren és az illetékesek tudták, hogy van a területen eszköz, mely alkalmas 20 ezer méterig is. Kitörölhetetlenül ott motoszkál: ez bizony elkerülhető lett volna.

Holnaptól mindenki másfelé repül, talán más válságzónákat is elkerülnek a gépek, a légitársaságok vezetői meg titokban káromkodnak, hogy a kerülők miatt picit nőnek az üzemanyagköltségek. Valahol szörnyű, de mától megint biztonságosabb lett a repülés.

UPDATE: sok háttérinfó a Guardian cikkében. Az biztos, hogy a gép kicsivel a tiltott magasság felett repült, tehát előírás szerint. Korábban figyelmeztettek más régiókra, de erre nem volt semmilyen tiltás. Egy pilóta szerint ha nincsenek légi hadműveletek, megszokott, hogy háborús zóna felett repkednek, így volt ez Irak és Afganisztán esetében is. No eztán nem így lesz

Ez a szaros fapados modell tényleg tud valamit: lehet rinyálni az utasminőségről, de a trend nem az, hogy a fapadosok próbálnak felnőni a nagyokhoz, hanem utóbbiak mennek le diszkontba. A friss díszpinty a Brussels Airlines, mely szeptembertől 69 euróért kínál retúr jegyeket, viszont ezért az árért már nem lesz ingyenes a feladott poggyász - ó borzalom.

A belga nemzeti légitársaság valószínűleg úgy járt volna a Lufthansa nélkül, mint elődje, a Sabena, ha nem nyúl annak idején a segge alá a Swissair. Akkor a belgáknak mákjuk volt, a svájci légitársaság purcant ki nem kis részben azért, mert megvették a túlértékelt Sabenát. Az se kicsi makonya Brüsszelből nézve, hogy szerencsétlen Lufi épp a Lehman-csőd napján, a válság legdurvább időszakának kezdetekor bírta megzsákolni az akkor még alig másfél éves Brussels 45 százalékát, mely egyébként örökölte a Sabena IATA-kódját. Akkor azt mondták, hamar megveszik a fennmaradó 55-öt, de idén áprilisban lejárt a vételi opció és nem kellett nekik. Érthető, a Brussels nagyjából annyi utast visz ma, mint 2007-ben és kétségbeesetten küzd, hogy végre profitábilissá váljon, most éppen 2015-re várják, de már az se biztos.

Baromi olcsó tud lenni a fapados, de kegyetlenül megszívhatja velük az, aki nem készül fel eléggé az utazásra. Összegyűjtöttük azokat az alapszabályokat, melyeket célszerű betartani azért, hogy nagyon olcsón és valóban gond nélkül repülhessünk. Szinte minden a felkészülés során dől el, de pár fontos szabályt az utazás napján sem szabad figyelmen kívül hagyni. A lényeg: jól időzített és körültekintő foglalás, csomagszabályok pöccre betartása, korán érkezés a kapuhoz, B terv gebasz esetére. 

Alapismeretekkel felvérteződni

Józan paraszti ésszel belátható, hogy nem jófejségből visz el pár ezer forintért a fapados, nyilván más szolgáltatást nyújt, mint a drága cégek. Érdemes tudni a fapados szolgáltatás fő jellemzőit, nem pedig menet közben meglepődni és rinyálni. A legfontosabbak: a többség A-ból B-be visz, nincs csatlakozás, ha átszállást foglalunk és az első gép késése miatt lemaradunk a másikról, az a mi kockázatunk. Jegyet lemondani nem lehet, jegyárat vissza nem adnak, csak ha feldobod a pacskert és az örökösöd visz róla papírt. Ha nagybeteg leszel, akkor is sokáig lehet sírni némi kárpótlásért. Ha valami gebasz van (főleg járattörlés), nem visznek el más cég gépén gyorsan, hanem csak a sajátjukon, de csak ha felférsz a következőre. Nem csak ingyen kaját nem adnak a gépen, hanem azon kívül, hogy elszállítanak, lényegében minden plusz szolgáltatás fizetős. Kötelező opusz még az európai légiutasok jogai. (Más kérdés, hogy a gyakorlatban mit lehet ezekből érvényesíteni, de erről majd egy külön posztban.)

Gebasz esetére B terv

Az első pontból következik, hogy érdemes előre készülni egy B tervvel arra az esetre, ha beüt egy nagy késés, vagy ami a legnagyobb cumi, törlik a járatot. Nem árt, ha a törlés pillanatában már tudjuk, kivel és mikor juthatunk leggyorsabban haza, akár a környékről. Például leesik egy kis hó és egyből nem fogad gépeket a kis fos göteborgi fapados reptér. Amint bejelentik a törlést, jó, ha pár pillanattal később már íratjuk is át a jegyünket a másnapi Malmö-Budapest járatra. Igaz, hogy még el kell vonatozni Malmöig, de ez még mindig jobb, mint akár 3-4 napot várni a követező gépre Göteborgban. Előbb jussunk haza gyorsan, aztán elkezdhetjük a vonatjegy és a szállás árának behajtását a szolgáltatón. Nem lesz könnyű, de arra hiába várnánk, hogy majd ők biztosítanak szállást és másnap hazavisznek valahogy. (Más a szitu, ha megjött a gépünk, csak elromlott. Ilyenkor nem érdemes ugrálni, meg kell várni, míg megjavítják. Ebben az esetben szoktak szállást biztosítani a cégek.)

A nap bombasztikus híre, hogy az Air France-KLM csoport előrehaladott tárgyalásokat folytat a Wizz Air felvásárlásáról. Noha a holland lapinformációt a Wizz cáfolta, számos kérdés merül fel, íme a legfontosabbak: van-e értelme, mennyi az esély, hogy összejön az üzlet, illetve mi lesz a Wizz sorsa, ha a franciák ráteszik a szőrös mancsukat. Nos, szerintünk kicsi az esélye a dealnek, de persze ha a Wizz tulajdonosai az ész nélküli kiszállás mellett döntenek, akár meg is valósulhat. Tények, lehetőségek és egy kis esélylatolgatás. 

Kezdve azzal, ami tuti: az európai légi iparban komoly gondok vannak, de a Wizz Air kitűnően muzsikál. A hagyományos légitársaságok nagy része úgy általában szopóágon van, de fapadoséknál se minden faja, az elmúlt hetekben egymást érték a profitfigyelmeztetések. A Wizz mindig is titkolta számait, de most már publikus, hogy szép nyereséget csinál, van benne komoly növekedés és kitűnően menedzselt a cég. 

Sokszor nehéz elhinni, hogy egy fapados jegy szőröstül-bőröstül kerül 5 ezer forintba. Tény, hogy hajdanán sokat trükköztek a légitársaságok azzal, hogy több költséget csak utólag jelenítettek meg, de a szigorodó uniós szabályokkal a kiskapuk nagy része bezárult. A nullás jegy plusz húszezer forintos reptéri illeték típusú klasszik átverésnek már lassan két éve reszeltek, az európai cégeknél ma már nagyjából azt látjuk a nyitóoldalon, mint amit a végén is fizetünk. De ez a bizonyos nagyjából is megér egy misét: a hitelkártyás fizetéssel még mindig sokan lehúznak egy kicsit, s van, aki nem riad vissza a rejtett admin díjtól se.

A trükközés miatt mi is gondban vagyunk, hogy amikor konkrét árak vannak egy posztban, akkor mivel számoljunk. Mert hiába alapelv, hogy a bárki számára elérhető végső árat adjuk meg, ha az se könnyen kiszámítható. Itt van rögtön a Wizz-dilemma. Van egy Discount Club nevű kedvezményrendszer, amivel 5-10 euróval olcsóbb minden jegy, de éves díj ellenében. Noha már akkor érdemes megvenni, ha valaki a párjával foglal egy retúrt, a klubos, vagy az a nélküli árat használjuk? Talán korrektebb, ha maradunk a teljesnél, bár lehet, hogy az érdeklődők többségének az alacsonyabb ár érvényes.

Egy utazás során nem várhatjuk el, hogy a kanapé a szállásunkon épp ott legyen kiülve, ahol otthon. Joggal mondhatjuk, hogy aki nem tud alkalmazkodni a körülményekhez, az maradjon a saját kis pecójában, de bizonyos elemek mégis szükségesek a komfortérzethez még a fapados turisták által előnyben részesített olcsó szállásokon is. Alább összeszedtük a legidegesítőbb hiányosságokat és átveréseket.

Jellemzően nem szállodákban, hanem apartmanokban futhatunk bele a legtöbb idegesítő hiányosságba, de akár egy szállodalánc is okozhat tömeges agysejtpusztullást. (Apartmanon értünk mindent, ami a szállodai szoba és a hostelek, illetve egyéb ezerágyas tömegszállások között van, s általában követel valamilyen fokú önfenntartást - a faháztól a telepített lakókocsin át a turistáknak kiadott lakásokig.) Ahol tudunk ellenszert vagy megoldást, mondjuk, ahol nem, ott javasoljuk idegeskedés helyett egy pohár helyi specialitás elfogyasztását.

Nyárra repülőjegy jócskán 10 ezer forint alatt? Nem csalás, nem ámítás, épp mostanság érdemes rájuk vadászni. Az ultra fapadosok egy-két hónappal előre, amikor már látják, melyik járatokat nem tudják drágán tölteni, általában leviszik az árat, most sincs ez másképp. Végignéztük, és nyolc várost találtunk, ahova a bűvös határ alatt repülhetünk. És még néhányat, ahova sokan szívesen mennek és alig vannak 10 ezer felett. Ajánljuk Moszkvát, Hollandiát, Koppenhágát és Nápolyt, baltarajongónak pedig a megszűnés előtt álló Bakut. 

Marosvásárhely mindig olcsó, ugorjunk. Na de ki a tök akar Dortmundba menni? Rendben, finnyásak vagyunk. Eindhovenbe kevesebb a 10 ezer alatti jegy, de lehet találni. A város maga nem egy nagy eresztés, de mehetünk tovább Hollandia szépségei felé: északra Amszterdamba, vagy délre Maastrichtba. Ez azért már jobb deal.

Charleroi az egyik legrondább város, amit valaha láttunk, de ott sem kell leállni egy percre se, irány Brüsszel, vagy Gent, vagy Lille, vagy ahogy azt már külön posztban megénekeltük, az überfrankó Bruges. Ide sok a jegy 10K alatt. Milánó és Bergamo? Mindkettő jó cél maga is, igaz, kábé egy napra. De a környék? Garda-tó, Como, vagy Lugano és még sorolhatnánk. Jegyek hegyekben a határ alatt, sőt 6 ezerért is. Velencét nem méltatjuk, mert minek, de ősszel megszűnteti a Ryanair, itt a lehetőség, a vissza nem térő alkalom.

Első pillantásra furcsa, miért állt be harmadiknak a Wizz és a Ryanair mellé a Vueling a Budapest-Barcelona útvonalra. A nem hardcore fapados társaság - mondjuk a deszkára náluk egy vászon csak oda van szögelve - tegnap indította be új járatát. A roppant bizakodó tervek szerint nemcsak Barcelonába várják a turistákat, hanem az átszállási kapcsolatokban is bíznak.