A nap bombasztikus híre, hogy az Air France-KLM csoport előrehaladott tárgyalásokat folytat a Wizz Air felvásárlásáról. Noha a holland lapinformációt a Wizz cáfolta, számos kérdés merül fel, íme a legfontosabbak: van-e értelme, mennyi az esély, hogy összejön az üzlet, illetve mi lesz a Wizz sorsa, ha a franciák ráteszik a szőrös mancsukat. Nos, szerintünk kicsi az esélye a dealnek, de persze ha a Wizz tulajdonosai az ész nélküli kiszállás mellett döntenek, akár meg is valósulhat. Tények, lehetőségek és egy kis esélylatolgatás. 

Kezdve azzal, ami tuti: az európai légi iparban komoly gondok vannak, de a Wizz Air kitűnően muzsikál. A hagyományos légitársaságok nagy része úgy általában szopóágon van, de fapadoséknál se minden faja, az elmúlt hetekben egymást érték a profitfigyelmeztetések. A Wizz mindig is titkolta számait, de most már publikus, hogy szép nyereséget csinál, van benne komoly növekedés és kitűnően menedzselt a cég. 

Teljesen érthető tehát, ha fel akarják vásárolni. Eddig is akarták. Az Air France-nak van egy fapados-charter hibrid légitársasága, a Transavia, mely teljesen más működési modell, mint a Wizz ultra low-cost verziója. Szinergiákat alig találni, de ettől függetlenül megfelelő áron bármely szakmai befektetőnek jó vétel lehet a Wizz. A keresleti oldal tehát egyértelmű, a nagy kérdés, hogy mizu a kínálatin.

A szín már stimmel

A Wizz fő tulajdonosa az Indigo Partners, a világ legnagyobb légibefektetésekre szakosodott alapja. Amit ő mond, az lesz. Kérdés, mit akar. Már régóta szívesen zsebre vágnák a giga profitot, amit a Wizzen elértek, hosszú, kemény és költséges procedúrával megpróbálták tőzsdére vinni a céget. De pár hete beborult a terv, mert a légi szektor csúnya borulása miatt a vártnál olcsóbban tudtak volna csak megválni a részvényeiktől. Nem meglepő, ha ebben a helyzetben felbukkannak vevők, akik egyben megvennék az alapvetően jó céget. Mit mond vajon a fő tulajdonos, aki évek óta ki akar szállni, ha az Air France például megadja azt az árat, amit a tőzsdén nem kaptak meg? Ez itt a kérdés.

Annyit tudunk, hogy a kisebb tulajok csak részleges exitre akarták használni a tőzsdét, Váradi vezérigazgató például szívesen vezetné tovább a céget. Innentől kezdve minden spekuláció. Lehet, hogy a fő tulaj már eladna, a kisebbek maradnának. Nem tudjuk, hogy az Indigo pénzt akar, aztán pont leszarja, mi lesz a céggel, vagy akar még keresni a további fellendülésen. Vagy van olyan ár, amin az egészet kidobná? Az is kérdés, hogy az Air France biztosítaná-e a cég teljes függetlenségét a csoporton belül, beleértve azt, hogy nem szól bele a vezetésbe. De még az is lehet, hogy semmi se igaz a tárgyalásokból, csak a kiszivárogtatott kamuval tesztelik a potenciális vevőket, hogy ki hajlandó komolyan a zsebébe túrni egy visszautasíthatatlan ajánlatért. Nem tudjuk, senki se tudja, lehet tippelgetni.

S hogy mi lenne a Wizzből, ha tényleg eladják magukat? Csak az biztos, hogy rövid távon semmi se változna, maradna a név, meg ha egy csepp esze van a vevőnek, akkor a bevált működési modell is. A többi mind azon múlik, hogy milyen szerződést kötnek a vevők és az eladók, valamint hogy miként alakul a piaci helyzet. Utasoldalról tehát egyelőre nincs miért aggódni, a legnagyobb budapesti fapados és az olcsó jegyek egy darabig még biztos maradnak.