A nyarat mi jellemzően itthon töltjük, jövünk-megyünk, de nem csinálunk többhetes nyaralásokat. A klíma megfelelő, a Balatont sosem fogjuk megunni, ráadásul nem is vagyunk az a strandon heverő típusok. Azért néhány kihagyhatatlan kirándulás be-becsúszik ezekben a hónapokban is. De hogy vagytok ezzel ti? Sehogy se jön ki sajnos a matek és csak a gyerekek mennek a nagyszülőkhöz? Kis tengerparton fekvés Európa délibb partvidékén? Vagy két hónapig a kontinenst sem akarjátok látni? Szavazzatok!

Ma aztán összejött minden a szaftos Wizz-botrányhoz: szokásos minimálszolgáltatás üzemzavar esetén, totálisan fogalmatlan utasok, kamu félrebeszéléssel kommunikáló légitársaság, az egészet kampánycélra felhasználó kormánypolitikusok. A történet mellett leírjuk azt is, hogy mit lett volna célszerű az utasnak csinálni a mellett, vagy helyett, hogy telerinyálta az Indexet.

Reggeli Budapest-Frankfurt járat, technikai hiba, az A321-es nem repülhet. Shit happens, ilyen van, az már érdekesebb kérdés, hogy elég-e, ha helyette csak 320-as van tartalékként. Az egyik 230, a másik 180 személyes, ha teltház van, 50 utas lemarad. Ritkán, de megesik az ilyen. Érdekes módon arról semmi hír, hogy kifelé volt-e balhé, hányan maradtak le, a visszafelé járatból mindenesetre azért lett ügy, mert Annamária felhívta Frankfurtból az Indexet, ahol az ő elmondása alapján folyamatosan beszámoltak a sztoriról.

Azt mi sem értjük, mi alapján választották ki, hogy ki fér föl a kis gépre és ki marad le, ilyen esetben a kulturált cégek önként jelentkezőket keresnek, ez most ebben az esetben nem így volt.

A reptéren eztán teljesen sztenderd folyamat zajlik: intézik az átfoglalást és a szállásokat a hoppon maradt utasoknak. Annamáriának a beszámolója alapján halvány gőze nincs arról, hogy a Wizztől ilyen helyzetekben mire lehet számítani, de arról se, hogy az uniós szabályok alapján mi jár az utasoknak. Persze ezt az ügyintéző földi kiszolgálóknak is el kellene mondaniuk és nem szabadna órákig várakoztatni az utasokat. De ettől még a felkészült utas is tudja, hogy elviszik a következő saját járattal és nincs vita, minden papírtól függetlenül jár a megtagadott beszállás miatt a 250 eurós kártalanítás. Mivel Annamária erről nem tud, kapkod és várja a soha meg nem érkező Wizz-alkalmazottat. És a cikk szerint simán elhiszik az utasok azt a baromságot, hogy ha elhagyják a repteret, elesnek a kártalanítástól.

Aki ilyen helyzetekben inkább gyorsan és higgadtan ügyet intéz, az már felfér akár a következő gépre. Esetünkben már a délutánira. És e mellé markolja fel később a 250 eurót. Ezért abban a pillanatban, amikor kiderül, hogy lemaradtunk, addig kell nyüstölni az ügyfélszolgálatost, amíg át nem ír a következő járatra. Ha nem megy, elsőnek kell állni a sorban a pultnál, ahol a reptéren intézni kezdik az átfoglalást. Aki nem fér fel csak a másnapira, annak intézték és fizették a szállást, ami rendben is van. Aki meg azt mondta, hogy átmegy Dortmundba és onnan vesz új jegyet, az nagy lúzer: nem kell kiadni erre egy fillért se, a Wizz simán átírja arra a járatra is a lemaradt utasokat, ha kérik. Ezt a helyszíni ügyintéző, de a Wizz ügyfélszolgálata is megcsinálja.

Nyilván baromi bosszantó emelt számot hívni, de ez egy utasok közötti versenyhelyzet is: a gyorsabban és ügyesebben reagáló utas jön ki a legkevésbé rosszul az egészből. Legrosszabb esetben a vasárnap reggeli járattal mindenki hazaérkezhetett volna Dortmundból, még a poszt írásakor is volt rá szabad hely. A Flixbus meg éjjel is átvisz 15 euróért a frankfurti reptérről Dortmundba, elvileg ezt is ki kell fizetnie (utólag) a Wizznek.

A leírtak alapján tehát az ilyen esetekre minimálisan előírt szolgáltatást nyújtotta a reptéren a Wizz (azt a szabályt a fapadosok között lényegében senki se tartja be, hogy más szolgáltató járatával is el kell szállítania), az viszont teljesen érthetetlen, hogy mekkora kamuval próbáltak magyarázkodni. Az Index kérdésére ezt írták:

A maihoz hasonló sajnálatos helyzetek egyik fő oka, hogy a repülőgépgyártók nem képesek olyan gyorsan kiszolgálni a légitársaságok megrendeléseit, mint ahogyan azt az utasok számának bővülése azt indokolná. Ez egy iparági probléma, amely érinti a Wizz Airt is.

A vége igaz, de nem ez a sajnálatos helyzet fő oka. Ha nincs elég gép, akkor annyi járatot tessék meghirdetni, amennyire van gép. Ahhoz, hogy a Wizz legnagyobb bázisán nincsen A321-es tartalék, semmi köze annak, hogy az igényeknél kevesebb gépet bír gyártani Airbus. Amikor ott szívnak az utasok, kamuzás helyett nem ártana normálisan és empatikusan kommunikálni.

De az meg aztán tényleg a vicc kategória, hogy annak az államnak a vezetői, amely képtelen például az egészségügyben kezelni az állandó és rendszerszintű problémákat, egy ilyen egyszerű ügyfélkezelési hiányosságnál vadul kinyilatkoztatnak és odaállnak a kisember mellé. Ez még egy választás előtti napon is elég szánalmas, de úgy tűnik, folyamatosan a repteret és minden üzemzavar esetén a fapadosokat rugdosni olyan dolog, ami népszerűséget hoz.

Egyik kedvenc országunk Izland, az idén két kört is csinálunk a jeges-gőzös vidéken. Május elején a West Fjords vidékét és a Sneafellsnes félszigetet jártuk be egy átalakított autóval, azaz egy camperrel. Az átalakítás eredményeként az autóban lehet aludni - hátul egy padlószőnyeggel bevont deszkalapra lehet rádobni szivacsot, és az üléseket előre döntve máris kész az alvóhely. Most egy Dacia Dokkert választottunk, mert nem akartunk felmenni a hegyi utakra, de nyáron már egy Dustert fogunk nyüstölni.

Ezek az autók sok szempontból hasznosak, ha nem csillagtúrákat szeretnénk csinálni, hanem valamiféle körutat tennénk az országban. Egyrészt folyamatosan lehet tervezni, ami nem árt, ha az időjárás annyira szeszélyes, mint az Izlandon megszokott. Nem kell feltétlenül odaérni a szállásra, vagyis elidőzhetünk akárhol, tehetünk kitérőket, és persze akár éjjel kettőig is nyomhatjuk a gázt, ha az a célravezető. Másrészt olcsóbb is, mintha a benzinköltséghez hozzádobnánk még a szállásdíjat is.

Ami a fürdést illeti, mivel minden városban, faluban van fürdő, ez is megoldott. Izlandon eleve csak alapos tusolás után lehet bemenni a termálba, így senki sem néz ki bennünket, ha tusfürdővel vonulunk be, sőt. Szóval a kocsiban alvással nem jár együtt az igénytelenség. A főzőcskézés kicsit nehézkesebb, mint egy apartman tuti kis konyhájában, de ez is megoldható.

A kocsihoz jár egy doboz hasznos cucc, úgymint tányérok, serpenyő, lábas, evőeszközök és kempingfőző (a kotyogós nem szériatartozék). Utóbbi persze csak szélcsendben működik, ami nem túl gyakori azon a tájékon. A kocsi hátuljában is be lehet izzítani a Konyhafőnök special edisönt, de őszintén szólva baromi kényelmetlen összecsomózott lábakkal bűvészkedni és kavargatni a levest. Ideális esetben kempingekben is lehet találni szélvédett helyet, ha épp akkor támad kedvünk főzőcskézni, amikor letáborozunk. Ha ebédre költenénk el a remekbeszabott kínai tasaktésztát, akkor más a helyzet.

A camperrel elvileg csak kempingekben lehet éjszakára leparkolni, illetve ott, ahol ez nincs tiltva vagy azt megengedik. Praktikusan nem lehet parkolókban, út szélén megállni, és erre elég háklisak is, benne van a pakliban, hogy elzavarnak, akár az arra közlekedő civilek is. Ennek legfőbb oka a hiányos infrastruktrúra, vagyis hogy az adott helyen nincs szemetes, nincs klotyó. Utóbbi neuraligikus pont, sehol máshol nem láttam még "ne kakálj ide" tartalmú közlekedési táblát. Ez főleg nyáron jelenthet gondot, amikor nagyon sok camperes turista próbál alvóhelyet találni. 

Azt gondolnánk, hogy egy ilyen camperrel aztán filléres tétel pár hét Izland, de ez nem így van. Bár területre nem sokkal nagyobb, mint Magyarország, irdatlan távolságokat lehet pikk-pakk megtenni. A West Fjords kis fjordjainak kerülgetése több száz kilométert jelent. Ez fel sem tűnik, mert csak megyünk és megyünk, egy kis falu, majd még egy, csak épp a kettő között volt 80 kilométer. Így pedig 500 forint feletti benzinárral számolva a napi több száz kilométer autókázás már egyáltalán nem olcsó mulatság.

Ma 15 éves a Wizz Air, ugyanis 2004 május 19-én szállt fel az első járatuk, Katowicéből.  Az évforduló kapcsán összeszedtük azt a 15 legfontosabb és leghasznosabb tudnivalót, amely azonnal eszünkbe jut a céggel kapcsolatban. Kezdő fapados utasoknak, ha nem akarnak nagyon ráfázni,  kötelező!

1. Üzletileg a Wizz Air az elmúlt évtized egyik legnagyobb magyar sikertörténete. Vaskosan nyereséges, a kezdeti befektetők sokszorozták a pénzüket, de a tőzsdei bevezetéskor beszállók is háromszorozták már. 

2. Alapvetően kelet-európai Ryanair-klón, de a világ minden tájáról buherált, kiváló szakikból álló nemzetközi menedzsmenttel a bevált ultra low-cost recepten sokszor ügyesen léptek túl. 

3. Vitathatatlan, hogy a 40 euró körüli átlagjegyárral Közép-Kelet Európába ők hozták el azt, hogy a repülés bárki számára elérhető lett, tízmilliók életét könnyítette meg a cég.

4. Tévhit, hogy csak a halálban levő kis repterekre visznek, az elmúlt években ez teljesen kiegyenlítődött, sok fő reptérre is benyomultak.  

5. Az egyik legalacsonyabb átlagéletkorú flottával repülnek, a legnagyobb bázisnak számító Budapest ezek közül is elsőnek kapja idén a vadiúj A321neókat.

6. A mindent átható spórolással, a lehető leghatékonyabb működéssel az utas folyamatosan találkozik: például minden reptéren a legolcsóbb kapukat keresik, ezek gyakran vagy a legtávolabbiak, vagy a leglepukkadtabbak. Ferihegyen alap a karám.

7. Ha valami probléma adódik (leginkább késés, törlés), segítség nemigen van, a nullához konvergál a szolgáltatás. Az utas "így járt", oldja meg maga, aztán utólag vagy fizetnek, vagy nem. Az uniós kártérítési szabályok betartásával nem sokat vesződnek, gyakran küzdenie kell az utasnak, hogy megkapja, ami neki jár.

8. Az olcsóságért is meg kell küzdeni: drasztikusan ingadozik a jegyár. Aki kifigyeli az árazó algoritmus működését, ki tudja várni a legolcsóbb időszakot, de aki ezzel egyáltalán nem akar foglalkozni, lehet, hogy soha nem lel olcsó jegyet.

9. Dinamikus a csomagszolgáltatások árazása is, átláthatatlan. Csak a foglaláskor derül ki, az adott járatnál épp mennyit kérnek, de ez is változik. A csomagárak nagy átlagban (feladott és a gurulós bőrönd gépre vitelét lehetővé tevő elsőbbségi beszállás is) drasztikusan nőttek az elmúlt évben. 

10. Teljesen megbízhatatlan a menetrend, folyamatos a módosítgatás. Az elmúlt és jelenleg élő 20 járatunkból 12-nek változott foglalás után a menetrendje, 3 másik napra került, 1 pedig megszűnt, mire utaztunk volna. 

11. Az ügyfélszolgálat minősíthetetlen. Nagyon hosszú válaszidő, vagy egyáltalán nincs válasz, csak emelt díjas telefonszám, akkor is, ha a cég hibája miatt molyolna valamit az utas (Pl. amikor útvonaltörlésnél csak nem kívánt célra enged a rendszer online átfoglalni.) 

12. Nagyon szigorú csomagszabályok, irritálóan következetlen betartartás, ellenőrzés. Van ahol két centi túllógásért büntetnek, máshol egy ruhásszekrény méretű cumóért sem szólnak.

13. Általában kedves és profi utaskísérők, szubjektíve az easyJet után a második legjobb bagázs a fapadosok között. Prosztó paraszt sztyuvival sok év alatt talán ha háromszor találkoztunk. 

14. Sokat utazóknak a legjobb magyar társmárkás kártyarendszer volt a Wizzé, de még az idei lebutítás után is kedvező a hitelkártya, ha külföldi fizetésre a pofátlan lehúzós devizaárfolyam miatt nem használjuk és mindig időben feltöltjük a hitelkeretet.

15. Az idei szülinapi akcióban minden foglalás után 15 százalékot adnak vissza Wizz-pontban. Ez a megszokott 20 százalékos leárazásokhoz képest csak az olcsó jegyeknél jelent nagyobb megtakarítást, mert a 20 százalékosoknál a kedvezmény az első 2800 forintra nem vonatkozik. Drágább jegyeknél többet ér, amikor elengedik a jegyár ötödét.

Meglepő módon a bulváron túl a mértékadónak nevezhető sajtóig is elért Angliában az a twitter-bejegyzés, amely szerint a Wizz Air ülészsebekben fellelhető biztonsági tájékoztató kártyája szexista. A tweetet készítő hölgy azon akadt ki, hogy a bemutató kártyán megrajzolt utas túlságosan szexi, hiszen a ruhája túl rövid és testhez simuló.

Összességében túlságosan dögös, és ez totálisan felesleges a téma szempontjából. Itt a cikk (vagy mi). Az egész nem is lenne említésre méltó, hiszen bárki bármi baromságot beirkálhat a madaras oldalra, de ezt a sztorit most felkapta a mainstream sajtó is. Azta.

Igyekszem megjegyezni már az elején, hogy én nem háborodtam fel egyszer se ezen a kártyán, pedig láttam párszor, és nem is nagyon értek egyet a hőbörgéssel. Tény, hogy indokolatlanul lett dögös a nő a rajzon, de nem gondolnám, hogy nők tömegei fakadtak sírva kép láttán, vagy szaggatták volna szét a kártyát dühükben. Szóval ez az egész felháborodás, vihar a biliben. És hogy szexista-e a Wizz? Egyébiránt szerintem igen. De nem emiatt a kép miatt.

Már volt korábban poszt arról - el is lettem küldve, mondván csak irigykedem -, hogy a Wizz Air kizárólag nagyon dekoratív lányokat vesz fel légiutaskísérőnek, és ez igenis szexizmus. Míg a többi cégél dolgoznak teltebb (nem elhízott, nem kövér, nem 120 kilós) és idősebb (nem nyolcvan éves) nők is a feldélzeten, addig a Wizz stábjában nincs 38-as méretűnél nagyobb, sem nagyjából ennyi évesnél idősebb sztyuvi. A férfi kommentelők szerint ez teljesen rendben van, ki akar nézni ronda nőket, de ez akkor is diszkriminatív hozzáállás a cég részéről. Nem szeretném ezt a vitát újból kinyitni, biztosan nem változott senkinek sem a véleménye a témában.

Ezek szerint Kelet-Európában egyszerűen nem érzékenyek ennyire az emberek a szexista megnyilvánulásokkal kapcsolatban. Míg nyugaton egy elnagyolt rajz már érzékenyen érinti egyes utasok lelki világát, addig Magyarországon még felvetni is felesleges, ha egy vállalat csak dekoratív és fiatal nőket hajlandó felvenni adott munkakörbe. Ez van sajnos, örülni nem kell neki, kérdés, lehet-e ellene tenni. Mindenesetre ha a Wizz szeretne komolyabb karriert befutni Magyarországtól nyugatabbra is, érdemes ezt a témát kicsit komolyabban vennie.

És arról is érdemes megemlékezni, hogy a derék brit sajtó ezt leszámítva nem nagyon számol be a Wizz ügyeiről. Ha fapados társaság, akkor nekik szinte csak a Ryanair és az easyJet létezik. Természetesen a Wizz méretben jóval az ír rivális mögött van ma is, ugyanakkor az a sajtót is minősíti, hogy egyáltalán nem mutat semmiféle érdeklődést iránta. Nem az este nyolcas híradóban kellene portrét bemutatni Váradiról, de az utazási portálok, a fogyasztóvédelmi oldalak mondjuk évente egyszer vehetnék a fáradságot arra, hogy szétnézzenek, ki mindenki közlekedik a brit légtérben, ki csap le leginkább a becsődölt cégek angol utasaira. Ez a helyzet persze lehet, hogy nem zavarja a Wizzt, a Ryanair is a balhéival kelt főleg feltűnést, miközben a Wizz panaszkezelési gyakorlata, illetve üzemzavarok esetén nyújtott szolgáltatása köztudottan a nagy nullához közelít.

Fura közlemény jelent meg ma arról, hogy Tarlós István főpolgármester és Palkovics László innovációs miniszter megállapodott arról, hogy éjfél és hajnal öt között repülési tilalom lesz Lisztferihegyen. A furcsaság az, hogy a két politikus egymással egyezett meg, nem az érintettekkel, bár a Wizz Air pont benne van abban az új testületben, amely elvileg tárgyalta a dolgot. De nem is ez most a lényeg. Mivel meglevő menetrendeket kell feldúlni, bizonyosan sok járat közlekedése módosul majd, miközben a földön szinte semmit se lehet majd észrevenni az egészből.

Természetesen a bejelentés dacára nem tudni, pontosan hogyan is fogunk utazni augusztustól. Vagy nem lesz itt érdemi változás, vagy pedig nagy szívás lesz néhány járattal. A bejelentés szerint a kérdéses időszakban  tervezetten nem szállhatnak majd fel és le repülőgépek a repülőtéren. Ugyanakkor lehetnek rendkívüli helyzetek, amikor mégis leszállási lehetőséget kell majd biztosítani repülőgépeknek.

Tehát a menetrendben nem lehet olyan járat, amelyik éjfél után landolna. Nincs egyértelmű jelzés arra, hogy vajon leszállhatnak-e azok, amelyek késtek, vagy mehetnek mondjuk Pozsonyba kitérőre? Tarlós arról beszélt, hogy a jelenlegi rendszer nem túl jó, mert ugyan csak hat gépmozgás engedélyezett már most is a kérdéses időszakban, ám a késések miatt jóval több gép landol éjfél után. De ebből még pont a lényeg nem derül ki.. 

Palkovics azt közölte, hogy szankcióként zajvédelmi díjat vezetnek be (mondjuk pontosan kik is? de ez részletkérdés). Ez arra enged következtetni, hogy nem fognak máshol landolni gépek, amelyek késve érkeznek Budapestre. Ezek simán leszállhatnak majd éjfél után is, legfeljebb csengetni kell a késés miatt. Ez alapján nem lesz itt érdemi változás, csak büntetnek egy kicsit

Azt nem tudjuk, hány áruszállító gépet érint majd a tilalom, az utasszállítók közül azonban öt-hat lehet érintett, csúcs charterszezonban több. A legvalószínűbb verzió szerint csak annyi lesz a feladat, hogy a menetrendben ne legyen éjfél utáni érkezés. Vagyis a szóban forgó néhány járat menetrendjét módosítani kell.

Leginkább a Wizz és a Ryanair érintett, de a British Airways is éjfél után hozza az utasokat Londonból. Vannak napok, amikor a barcelonai járat éjjel egy után, a malagai és valenciai pedig éjjel két óra után landol. Ez nem tűnik nagy ügynek, valójában azonban - különösen a fapadosok esetében - nem mindig egyszerű feladat a menetrend ilyen mértékű mdosítása.

Ezek a gépek ugyanis folyamatosan a levegőben vannak, csak a fordulókra állnak a betoton. Vagyis ha az utolsó gép érkezését előrébb kell hozni, akkor az egész napi menetrendet módosítani kell. A londoni tíz-tizenöt perc letudható elvileg annyival, hogy az egész nap Lutonba forgó gép első, hajnali körére hamarabb indul (jaj de jó lesz az 5.30), meg a déli második forduló is. De nem biztos, hogy ezt a reptári kapacitások és a lekötött résidők engedik. Kicsit bonyolultabb azokat a járatokat módosítani, ahol egy-két órát is arrébb kell tolni az érkezést, ezeknél simán lehet, hogy teljes csereberére lesz szükség útvonalak között is, ami komoly menetrend-változásokhoz vezet. Ez pedig utasok tízezreinek okoz kényelmetlenséget.

A késések kezelése sem lesz egyszerű. A Wizz lutoni járata például legendásan késős gép, szinte meglepetésszámba megy, ha időben érkezik - ez a menetrend szerint 23:55 és 00:05. Nagyon nem mindegy, hogy ez a gép augusztustól állandó vendég lesz Pozsonyban vagy Debrecenben vagy simán leszállhat Budapesten, de büntetést kell fizetni. A büntetéses megoldás igazi senkinek sem jó verzió lenne: a reptér környékén élőknek tök mindegy lesz, mennyit fizet a légitársaság, nekik a landolás ugyanolyan zajos lesz ugyanúgy éjfél után, mint eddig. A légitársaság a büntetést pedig így vagy úgy - efelől nyugodtak lehetünk - át fogja hárítani az utasra. Aki tehát többet fog fizetni azért, mert később ér haza.

 Az az egyszerű tény, hogy ezt a nem túl nagy horderejű intézkedést is sikerült menetrendi időszak közepére időzíteni, és véletlenül se úgy, hogy ennek megfelelően tervezhessenek a légitársaságok, erősíti a gyanút, hogy egyszerű kampányfogásról van szó. A Budapesten szorosnak ígérkező önkormámnyzati választás közelsége ugyanis feltűnő.  

Idén a nyuszi hozza az olcsó nyaralójáratokat felsoroló mustránkat, van lehetőség bőven. Igaz, a legjobb ajánlatok nem Budapestről vannak, leginkább azok örülhetnek, akik közel laknak Bécshez vagy Debrecenhez, illetve vállalják, hogy onnan induljanak.

Triviális, hogy a nyári szünet idejére a legnehezebb olcsó jegyeket találni, márpedig egy átlagos családnak nagyon nem mindegy, hogy 5, vagy 30 ezer forintot fizet egy egy útra szóló repjegyért. Százezer megspórolt forintból kijöhet egy csomó szállás, vagy el lehet belőle menni egy második körre. A júniusi jegyárak mostanra estek le szépen, főleg erre a hónapra koncentrálunk. Íme tehát 10 szokatlanul olcsón elérhető nyaralóhely, meg egy plusz királyság északon.

Ami fontos: ilyen árak csak a két ultrafapadosnál vannak, ezek viszont fizettetnek már a normál méretű gurulós bőröndért is. Aki nem fér bele az ülés alatt elférő kis hátizsákba, számoljon a poggyászdíjakkal is.

Castellon

A legolcsóbb nyaralóútvonal idén nyáron Budapestről, például június 19-26 oda-vissza 9500 forint. Későn jelentette be a Wizz, csak olcsón lehet tölteni, spanyol tengerpart ennyiért nagyon ritkán van. Egész nyárra vannak 10 ezer alattiak még egy útra.

Nizza

Ritka a 10 ezer alatti jegy egy útra a francia riviérára is, de például egy június 28-én induló és  július 3-5-ig tartó kanyar kijön oda-vissza 23 ezerből. Ennél többnyire jóval drágább nyárra.

Málta

Budapestről egy június 22-27. közötti út fér bele 20 ezer alatt, általában jóval drágább mindkét ultrafapadosnál, Debrecenből több időpontra össze lehet eszkábálni 20 körül.

Rimini

A Ryanair új útvonala, akadnak még nyárra is 7280 forintos jegyek, például június 14-17 között ennyi mindkét irányba. De még akadnak dátumok, amikorra 20-25 ezer között kihozható egy retúrjegy.

Bolgár tengerpart

Burgasz Budapestről elég drága, átlépünk Bécsbe, Onnan Várna például június 23-26 között 25 euró oda-vissza, ami verhetetlen. De kitűnő ötlet Bécsből június 9-én 10 euróért elreppenni Várnába, mivel az első három Budapest-Burgasz járat visszaútja fillérekért van. Tehát azzal lehet hazajönni akár már 15-én. 

Reykjavik

Nem az a tipikus nyaralóhely, de ide is nyáron a legjobb menni. És ez jó példa arra, hogy Izlandra se Budapestről célszerű indulni, innen horror áron van. Londonon át is megdrágult a Wow csődje óta. Bécsből viszont bejáratós az útvonal (most tavasszal indult), egy június 8-20 kör mindkét lába például 34,99 euró (a hónap közepére már a felföldi utak nagyobb része kinyit) és a július is szépen lefelé tart, de ott még érdemes várni a foglalással.

Ohrid

Észak-Macedónia gyöngyszeme Bécsből könnyen elérhető Wizzel, a főidény elején ráadásul szinte ingyen: június 13-20 között mindkét irány 10 euró. De ha átugrunk Szkopjéba, onnan a budapesti járat is 10 euró június 17-én.

Kósz-Rodosz

Még egy olyan ajánlat, amivel azt használjuk ki, hogy az első magyar nyaralójáratok visszafelé szinte üresen jönnek, nagyon olcsó rájuk a jegy. Bécsből Kósz június 11-én 25 euró, jópár sziget beiktatása után pedig Rodoszról jöhetünk haza 17,49 euróért 17-én, vagy 21-én este. Niszirosz, a vulkánsziget ne maradjon ki.  

Larnaca

Ciprus is Bécsből a legolcsóbb, Debrecenből se rossz, Budapestről a legdrágább. Példának egy bécsi jegy: június 21-28 között 35 euró oda-vissza, ilyen se gyakran van nyári szünetben.

Mallorca

Ide Debrecenből indulunk június 16-án 3790 forintért, vissza meg Pestre reppenünk 19-én 19,99 euróért. Ez persze az extrém legolcsóbb verzió, Bécsből és Debrecenből ez is olcsóbb, ha valaki más időpontokra keresgélne.

Plusz 1: Stavanger

A legszebb norvég fjordok északabbra vannak, de a Szószék-szikla mellett van még pár kiváló túrahely a Lysefjordnál is. Pár napra tehát érdemes ide is külön ellátogatni, főleg, ha van közvetlen és olcsó járat. Bergen megszűnt, de Stavanger még él, június 15-18 között pedig retúr 12 ezerből kihozhatjuk a jegyet.

Azt nem mondhatjuk, hogy senki sem látta jönni. Lassan egy éve beszédtéma Izlandon, hogy lanyhul a turizmus és kezdenek veszélyesen gyengén muzsikálni a helyi légitársaságok. Most eljött a vég a Wow-nak és az ország hatalmas dilemmával szembesül: az újabb gazdasági válság elkerülése érdekében minden erejével segítse pótolni a kiesett kapacitásokat, vagy örüljön, hogy végre kevesebb turista jön, egyre kevésbé kell aggódniuk a természeti károk miatt.

Nekünk a Wow mindig sötét ló volt. Rengeteget nézegettük, de sose utaztunk vele. Mindig drágább volt a kelleténél, mindig megoldottuk az Izlandra jutást mással. Sokáig az easyJet volt nyerő, aztán a Norwegian, az elmúlt két évben meg általában a Wizz, bár legközelebb megint easyJettel megyünk, mert hónapokra előre a Wizznél gyakran versenyképesebb. Sose értettük, hogy a "nulla szolgálattást nyújt és mégis baromi drága" dologból mi fog kisülni, ez alacsony költségek mellett még jól is hangzott volna, de másfél hete a helyzet egyértelmű: a Wow nem bírta tovább.

Izlandi légitársaság nem működhet másképp, mint transzatlanti üzemeltetőként, keflaviki elosztóbázissal. A Wow is ezt próbálta, ami miatt csak Izlanra készülő mezei európai utas számára borzasztó volt a menetrend. Hajnalban jöttek be a gépek Amerikából és indultak szerte Európába, vissza meg még sok helyről délelőtt jöttek, hogy meglegyen a csatlakozás a délután induló tengerentúli járatokra. Amerikába ugyan közel jártunk már a 150 dolláros jegyek levadászásához, de az, hogy még a hosszú utakon is csak az ülés alatti kézicsomag van az árban, bekavart.

Mindegy is, a lényeg, hogy már tavaly ősszel aggódtak a hozzáértők, hogy mindkét izlandi légitársaság bajban van, de az Icelandair sokkal jobban finanszaírozott és tőkésített. Tárgyalt is a Wow és az Icelandair az esetleges egyesülésről, de ezek nem vezettek eredményre. A Wizz fő tulajdonosa, az Indigo Partners légiipari befektetőcég is érdeklődőtt és miután ők is menekülőre fogták, jött a csőd március végén.

Most a Wow-tulaj azon ügyködik, hogy friss befektetői pénzeket tarhálva újraélessze a céget, megvenné a Wow márkanevet és a cég eszközeit. Ha összejön, igen ügyes húzás, mert mindenki szétbukja az agyát, a többi Wow-befektető és az utasok, ő meg egy tiszta, adásságmenetes céggel folytathatja. Azt mondja, tanult a hibákból és most már látja, hogy is kell ezt csinálni. Na persze. Mindenestre nyárra már űködni akar. Sok esélyt nem adnánk neki, de majd meglátjuk.

Az biztos, hogy az izlandi gazdaságot nagyrészt a felfutó turizmus húzta ki a válságból, de a növekedési ütem drámaian lassult az elmúlt években, a 2016-os 40 százalékról a tavalyi 15-re. Ebben nem kis szerepet játszott a korona 2017-ig tartó erősödése, a világ egyik legdrágább országává téve Izlandot. Közben az üzemanyagár emelkedése és az olcsó konkurencia nyomása is betett az izlandi légitársaságoknak.

Most, a csőd után a konkurens légitársaságok természetesen bejelentették, hogy mentőáron viszik el a Wow-utasokat, de ez például a Wizznél sok esetben magasabb, mint a mezei ár. A korona mozgása viszont pár hónapja már megfordult, épp a légitársaságok háza tájáról érkező aggasztó hírek miatt. Egy euróért 2017 nyarán még 110 koronát adtak, most majdnem 140-et. A Wow a teljes beutazó utasforgalom több mint negyedét hozta, az elemzők azt számolgatják, hogy recesszióba esik-e az ország azonnal a fapados csődje után. Még a jegybankelnök is megszólalt, hogy nyugtasson.

A következő napokban kiderül, hogy reagál az ország. Lehet. hogy bezárkózik, de lehet, hogy még több fapadost próbál bevonzani - a Ryanair még sose repült Izlandra például. Egyelőre nem döntött ilyenről és a Wizz is csak a londoni járatát sűrítette heti 3-ról napira a Wow-csőd után.

Az biztos, hogy idén nyáron jóval kevesebb turista jön majd, mint korábban, a szállások, autóbérlés árának csökkennie kell. A Budapest-Keflavik Wizz-járat ára nem valószínű, hogy érdemben változik (15-20 ezer forint egy útra jó árnak számít, Bécsből általában olcsóbb) viszont a kintlét olcsóbb lesz mindenkinek. Érdemes koronában megadott árakat keresni ahol lehet, de váltatni belőle felesleges: mindenért lehet fizetni kártyával.