Már azt sem értettük, hogy miért indít pont télen heti háromszor Budapestről Velencébe járatot az easyJet, miközben olyan magas labdákat nem csap le, mint például a Budapest-Amszterdam. De akkor azt hogy minősítsük, hogy Velencébe télre a Ryanair beszáll másodiknak?

Új téli járatot indít a Ryanair Velencébe - írják a közleményükben, amitől rögtön nyílik a bicska az ember zsebében. Rákérdeztünk, tényleg komolyan gondolják, hogy egy meglevő járat üzemeltetésének fenntartása szerintük új járatnak minősül, mert hogy tavaly télen nem üzemelt. Tehát idén télre az új.

De ezen a hülyeségen túllépve, a lényeg az, hogy az elmúlt két évben csak nyáron volt velencei, illetve Velence-külső (Treviso) járat, viszont most, hogy az easyJet bedobta, hogy télen beáll erre az útvonalra, a Ryanair is úgy döntött, fenntartja. Ráadásul a nyári heti kettes freki után rögtön hárommal.

Nem tudjuk, hogy az easyJetre reagáltak-e, de valószínűleg igen, mert régóta kész téli menetrendbe nyúltak bele azzal, hogy mégis fenntartják télre a járatot. Talán félnek, hogy tavaszra átszoknak az easyre az utasok? Egy kis idényútvonal ez, a jegyárak alapján sokat nem is nyerhetnek rajta, elég érthetetlen a Ryanair lépése, az, hogy ebbe így beleálltak. Vagy céges törvény, hogy ha az easy a felségterületükre téved, akkor bármilyen áron fel kell lenni a harcot?

Persze utasszemmel nézve mindez hawai, dj, móka, kacagás. Ezek együtt bizonyosan 10-15 euróra fogják lenyomni a jegyárakat, amit érdemes lesz majd kihasználni. A mostani 6-7 ezres Ryanair és 10 ezer forint körül induló easy-árak tehát magasak, pár hónap múlva még kedvezőbbek lesznek. Csak az a kérdés, hogy ki bírja idegekkel tovább a bukót, amit ezzel a járattal felhalmoznak. Szinte kizártnak tartjuk, hogy egy téllel később még mindkét cég velencei járata meglesz.

De amíg ezt kiszámolják, addig érdemes egy kört tenni Velencébe, a Ryanair péntek-vasárnap menetrendje még egy sima hétvégére is pont korrekt. Csak a decembert és a januárt kell kerülni, nagyon rossz téli idő lehet olyankor. A légitársaságok közti döntésnél fontos szempont lehet az, hogy a Ryanair Trevisoba repül, az easyJet a Marco Polo főreptérre. Utóbbi sokkal közelebb van a városhoz, de bejutási költségben már alig van különbség, mióta a fő reptérről a városba induló 5-ös városi buszra speckó reptértarifát tettek.

Komoly gondjai vannak a Wizznek a debreceni bázissal, legalábbis egyértelműen ezt jelzi, hogy alig egy hónappal Brüsszel-alsó után, pár napja kikerült a menetrendből Malmö is. Most már ugyanannyi bukott útvonala van a Wizznek a második számú magyar repterén, mint ahány meg tudott maradni. Ez pedig nagyon rossz arány.

A debreceni történet 2012 nyarán indult, amikor Londonból indult heti háromszor gép Debrecenbe. Fél évvel később Eindhovenből és Milánóból indult járat, közülük az olasz útvonal nem volt elég jó, hamar kukázták, lett helyette Dortmund, de az se bírta sokáig, szintén ment a lecsóba. Közben viszont egyértelmű lett, hogy a vendégmunkás-forgalom sűrítést tesz lehetővé Londonba.

Egy erős Londonnal és egy meglepően jól húzó Eindhovennel, de mögöttük a nagy semmivel elég merész húzás volt bázist hozni Debrecenbe, írtuk is. De persze örültünk, hogy megtették. Már a bázisnyitás előtt lett egy Bergamo, amit sose értettünk - Milánó fő reptere, aminél átszállásra akartak alapozni, nem ment, akkor vajon Bergamo mitől fog? De legalább ez még ma is él, mert onnan W-patternben be lehetett húzni egy új román munkásjáratot.

A bázisnyitásra csapták hozzá a meglevő háromhoz Párizs-halálfaszát, Brüsszel-alsót és Malmöt, ebből most már a második hullik el. Malmö eleve fura választás volt annak tükrében, hogy Budapestről is nyilván gyengébben muzsikál, mióta a Ryanair napi járattal beindult Koppenhágába - ez már tavaly ősszel is látszott az árakon, mutatva a töltöttségi problémákat. 

Marad tehát összesen négy debreceni útvonal. Annak egyelőre nem leltük nyomát, hogy mit kezdenek az újabb kiesett kapacitással, de a megszűnés a főidényi menetrend végére esik, akkor zárnak a budapesti nyaralójáratok is, több menetrendváltozás van akkor a hálózatban. Dunsztunk sincs, hogy mi működhetne még Debrecenből (Párizs-hf-re is sok a 3 ezres jegy, a nyarat leszámítva az is szenved piszkosul), ekkora cumi után az lenne a meglepő, ha tovább kísérleteznének. Örüljünk, ha megmarad a bázis, ezt a járatszámot berepülve is könnyen ki lehetne szolgálni.

De amíg még van Malmö, érdemes kihasználni a 2600 forintos jegyeket, például egy Malmö-Helsingborg-Helsingor-Koppenhága karikára az Oresund jegy segítségével.

Az egyik legcsodálatosabb spanyol város. És nem, nem Barcelona, sőt még tengerpartja sincs. Mór hagyományai, iható söre és antik bája annál inkább. Arról nem beszélve, hogy a Sierra Nevada is csak egy köpésre van, tavasszal és ősszel síelni is lehet az egy szál pólós városnézés után. Granada, a spanyol gyöngyszem fapadossal és egy kis bumlival is elérhető.

Lecsaptunk egy jegyre Malagából haza, erre az útra a 30 eurós ár kifejezetten jó ajánlat volt június elejére a Wizznél. Vagyis a kanyar vége megvolt, már csak az volt a kérdés, mekkora legyen előtte a kör. Az viszont egyértelmű volt, hogy Granadának benne kell lennie.

Mivel Madridba mérte hatezer forintért a jegyet előtte a derék Wizz Air-algoritmus, sejtettük, hogy ebből buszozás lesz. Időben foglalva ugyanis a Madrid-Granada éjjeli járat 9 euró az ALSÁ-nál. A gép kora este landolt, így lehetőségünk volt még egy rövid sétára is a fővárosban, majd éjszakai busszal átpattantunk Granadába. Megpróbálhatnánk remek színben feltüntetni a fél kettő és reggel hat közti buszozást, de az egyetlen pozitívum, hogy ezzel spóroltunk egy szállást. A busz a korábbi éjszakai buszozásainkhoz képest is rendkívül kényelmetlen volt, de legalább nem hűtötték 15 fokosra.

Reggel már Granadában voltunk, ami egész szerencsés, mert aznap bőven 30 fok feletti hőmérsékletet jósoltak, vagyis bőröndöt huzigálni jobb volt reggel. Nosza, vágódjunk fel a buszra, irány a szálloda - gondoltuk. A buszállomáson azonban gyakorlatilag megfejthetetlen busztérképpel találtuk magunkat szembe. A szivárvány minden árnyalatával jelzett buszútvonalak voltak fölrajzolva gyakorlatilag követhetetlen útvonalon, csak a két végállomás volt jelölve. Nagy nehezen, több mint félóra gyötrődés után kisütöttük, merre is célszerű menni fel a hegyre. A szállodánk, a Hotel Alixires ugyanis nem a városban volt. hanem az Alhambra fölött.

Utcakép mór beütéssel

Granadáról jellemzően úgy beszélnek, mint arról a városról, amelyet megtekintve nyugodtan megrendelhetjük a sírhelyünket, mert ennél csodálatosabbat bizonyosan nem fogunk már látni az életben, ez esetben pedig minek az a sok gyötrődés. Ezt mondjuk a Gauditól hemzsegő Barcelona megtekintése után nehezen hittük, de hát kell a marketing a tengerparttal nem rendelkező városoknak is. Valójában azonban az elragadtatott jellemzések nem is annyira túlzók. Granada rendkívül bájos és sokarcú város, egyszerre tradicionálisan keresztény, minden sarkon legalább egy Izabella királynő szoborral, csipkés homlokzataival, ám egyszerre őrzi a hajdani mórok keze nyomát is. A puritán homokszínű házak, göröngyös kövesutak, mór boltívek, bájos és meghitt utcák a hegyoldalban arról tanúskodnak, hogy nemcsak arra büszkék, hogy a katolikusok kitakarították Európából az arabokat, hanem arra is, amit az arabok a kitakaríttatást megelőzően csináltak.

Majdnem kiesett a szemünk a látványtól

És hát van is mit csodálni ezen. Az Alhambra a város és Európa megismételhetetlen csodája - nem meglepő, hogy gyakorlatilag mindennek ez a neve, ezek közül a helyi sört érdemes kiemelni, ami a mediterrán vidék gyenge minőségű produktumaihoz képest meglepően jó ízűre sikeredett. Maga az Alhambra egy város a városban, részben erőd, de emellett egy mór várost és palotanegyedet is magában foglalt hatalmas kerttel. A kert ma már nem nagyon emlékeztet a mór eredetire, akkoriban ugyanis fűszernövények és gyümölcsfák uralták a területet, mára a klasszikus európai kertépítés a jellemző: virágok, tuják, fenyők, miegymás. A vagy ezerféle rózsagyűjtemény ugyanakkor perzsa eredetű.

Mikor a rózsák nyílni kezdtek....

Alapvetően nem rajongunk a vezetett túrákért, mert kifejezetten nem szeretünk turistákhoz alkalmazkodni - hiszen idegesítő egy népség - ám néhány esetben ez a jobb megoldás. Ilyen az Alhambra is. Nemcsak azért, mert a két és fél órás sétát - és még nem is láttunk mindent - megfelelő infókkal tűzdeli az idegenvezető, bár önmagában ez sem utolsó szempont. Emellett a vezetett túrázók a palotanegyedbe más bejáraton mehetnek be, mint a mezítlábasok. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nekünk nem kellett sorba állni, a mezítlábasoknak pedig akkora sort kellett végigállniuk, mint a Vatikánban a Szent Péter bazilikánál. A vezetett túra lehet kényszer is: az egyéni Alhambra-belépők jellemzően napokra előre elfogynak, de vezetős murira később is be lehet fizetni.

Márpedig a szultán lakhelyét nem szabad kihagyni az Alhambrában, mert ilyet garantáltan nem látunk sok helyen. Az arab képzőművészet csodája abból fakad, hogy figuraábrázolás híján a nonfiguratív mintákban élik ki szenvedélyüket a művészek (az Alhambra egyik nevezetessége ugyanakkor egy oroszlánokból álló szobor, ami azért maradhatott meg, mert azt történetesen zsidók készítették, vagyis az igazhitűek nem követtek el semmiféle főbenjáró bűnt).

A legvéknyabb véset néhány milliméter

De amikor állunk egy 600 éves, tíz méter széles és hat méter magas fal előtt, amely körömnyi méretű vésetekkel van díszítve, akkor nem nagyon tudunk mit mondani. A fehér márványban szinte sértetlenül maradtak meg a minták és nem egy, hanem tucatnyi falon, plafonon és boltíven. Külön csoda a szultán palotájában és a feleségei szobáiban kialakított három dimenziós plafon, ami az eget szimbolizálva egyfajta kupolát képez: egy-egy plafon több ezer márványdarabból áll, tisztára középkori lego. Csak egy kicsit macerásabb volt összerakni. 

Mór legó

Granada csodálatos város, ám csak a megfelelő időszakban. Az időjárás kontinentális, nagyjából olyan a klíma, mint itthon, csak éppen 10-15 fokkal melegebb. Nyáron teljesen értelmetlen ideutazni, mert akkora a forróság, hogy azt nem lehet elviselni - a főutcán árnyékolók vannak kifeszítve az út fölé a közlekedőket védendő. Ősszel azonban már elviselhető a klíma, kellemes meleg. Noha nem jellemzők a mínuszok, télen igen hideg tud lenni. Egy kis városi kirándulás után akár félórás autózással elérhető a Sierra Nevada, ami még nyár elején is hófödte - a mórok annak idején onnan nyert vízzel gazdálkodtak Alhambrában. Tavasszal és ősszel működik a pólós mászkálás a városban-másnap síelés kombó.

Malaga Granadából, illetve fordítva busszal és vonattal is elérhető - a vonat drágább, át kell szállni, de kényelmes és igen szép vidéken vezet keresztül. De a kettő között a nevével ellentétben kifejezetten bájos Ronda és például Marbella is bejárható kis kitérőkkel, ám erről egy későbbi posztban számolunk majd be.

Akkor derül ki, mitől fapados a fapados, amikor valami gebasz van - írtuk már párszor, most itt az újabb bizonyíték. Sztrájk miatt hagyott feladott csomagokat a Wizz Air Barcelonában, aztán pont magasan tett rá, mikor jutnak el a poggyászok a tulajdonosaikhoz. Egy hétig tartott a hazahozatal, közben nulla információ. Lehet, hogy jogilag nincs kötelezettségük, nem az ő dolguk a hazahozatal, de érthető, hogy az érintett utasok háborognak.

Először íme az olvasói levél a történtekről, alatta az észrevételeink, véleményünk.

"2016.07.02-án a Wizzair járatával IBUSZ által szervezett nyaralásunk végén Barcelonából utaztunk haza. A Wizzair pultjánál kb. fél 8-kor az IBUSZ barcelonai képviselője segítségével becsekkoltunk és poggyászainkat feladtuk. Kis késéssel 9.15-kor beszálltunk a repülőgépbe. Majd kb. 20 perc várakozás után a pilóta közölte, a reptér földi dolgozóinak sztrájkja miatt a gépen még a Budapestről Barcelonába érkezett utasok poggyászai vannak. Kb. 2 és fél óra várakozás után közölték, hogy az előző utasok poggyászait lepakolták a gépről.

Újabb várakozás. Addig semmi információnk nem volt. A gépen gyermekes családok, idősek és a többi utas türelemmel várakozott. Frissítőket és szendvicseket térítés ellenében vásárolhattunk. Kb. 12.45-kor, az eredeti induláshoz képest 3 és fél órás késéssel felszállt a gépünk. Az említett majdnem 4 órás várakozást végig a gépen kellett eltöltenünk.

Az utazás végén, a leszállás előtt közölte a pilóta, hogy sajnos a csomagjaink Barcelonában maradtak. De majd 1-2 napon belül Budapestre hozatják, hisz a 24 órás sztrájk holnapra befejeződik, amint leszállunk Budapesten, menjünk az elveszett poggyászokkal foglalkozó pulthoz, már tudnak rólunk és felkészülten várják panaszunkat és erről jegyzőkönyvet vesznek fel. Ehhez képest, amikor leszálltunk, két pultnál foglalkoztak a repülőgép kb. 150-160 utas jegyzőkönyv felvételével. Újabb másfél óra sorban állás után felvették a jegyzőkönyvet és 1-2 napos kiszállítási ígérettel csomagjaink nélkül hazajöttünk.

Felháborító, hogy annak ellenére, hogy a Wizzair tudott a szrtájkról, kb 150 utast szállítottak be a gépbe, bizonytalan ideig várakoztatva, azt sem közölték előre, hogy a csomagjaink nélkül térünk haza.

Még július 2-án bejelentettük utas biztosítónknak az esetet. Majd a Wizzair honlapján is elküldtük panaszunkat és az utaztató IBUSZ-nak is írtunk e-mailt. A Wizzairtől kaptunk másnap egy automatikus e-mailt, hogy értesültek panaszunkról, de azóta semmilyen értesítésünk nincs tőlük. Felhívtuk őket egy emelt díjas telefonszámon, mert mást nem találtunk a honlapjukon, ahol az ügyintéző egy barcelonai reptéri számot akart adni, amelyen érdeklődhetünk poggyászainkról. A mai napon hosszas kérésünk után megadtak egy nem emeltdíjas telefonszámot és azon tudtunk beszélni egy ügyintőzővel, aki csak azt tudta mondani, hogy nem tudja mi van a csomagunkkal és azt sem tudja megmondani mikorra várható hazaszállításuk. Egyszerűen semmi információjuk nincs. A biztosítótól egy olyan e-mailt kaptunk, hogy ugyan a biztosításunk 2016.07.02-a 24 óráig érvényes, de a hazaérkező poggyászokra nem érvényes. Az IBUSZ is sajnálkozik, de Ők sem felelősök ezekért.

A Wizzair még arra sem méltat bennünket, hogy közöljék velünk milyen intézkedést tettek a csomagok mielőbbi hazajuttatásáért. Azt sem tudjuk, hogy hol, ki által őrzött területen vannak a bőröndjeink. Már anyagi kárunk származott a bőröndben levő holmik pótlása miatt. De ezek után úgy gondoljuk, hogy ezek kártalanítása egy külön tortúra lesz. Megkerestük az Európai Fogyasztóvédők Egyesületét, akik vették üzenetünket és vizsgálják az esetet.

Felháborítónak tartjuk az eljárást! A barcelonai sztrájk egy dolog, de ahogy a légitársaság a panaszunkat kezeli, és gyakorlatilag semmilyen formában nem értesít minket, kétségbeejtő. A késés, és az anyagi károk megtérítéséről természetesen még egy szó sem esett, egyelőre annak is örülnénk, ha a csomagjaink épségben visszakerülnének hozzánk.

Szeretnénk, ha ez az eset nyilvánosságra kerülne. A nyári nyaralási szezon közepén sajnos ez bárkivel előfordulhat és tanulság is lehet, utazhatunk utaztatási irodával, lehet utas biztosításunk is semmire sincs biztosítás, hogy a nyaralás végül ne kellemetlen élményekkel záruljon."

Kiegészítés: a nyolcadik napon, tegnap (szombaton) végre megérkeztek a csomagok.

Pár dolog, amit ehhez hozzátennénk.

A gépen két óra késés után ingyen frissítőt kellett volna biztosítaniuk. Az érthető, hogy nem eresztik vissza a népet a terminálba, sose lehet tudni, mikor lehet indulni. Az is rendben, hogy nincsenek felkészülve egy teljes gép élelmezésére és nem elvárható, hogy a sztyuvik hozzanak a terminálból több mint 100 szendót. De vizet lehetne szerezni, ha akarnának. Három és fél óra késésnél pénzt kérni a vízért nagyon gázos.

Az sem túl fair, hogy csak leszállás előtt közlik: bocsika, a csomagot otthagytuk.

Ami a fő problémát illeti: a csomag hazaszállítása nem a Wizz Air feladata. A Swissport nevű földi kiszolgáló cég csomagpakolói sztrájkoltak, nekik kellett intézkedniük. De mivel minden nap jár a Wizz Barcelonába, érthető, ha az utas felteszi a kérdést: miért nem tud együttműködni a két szolgáltató, miért nem lehetett feltenni valamelyikre a cuccokat? 

De oké, megoldja maga a Swissport. Mivel több légitársaság sok gépe volt érintett a fennakadásban, okés, hogy egy-két nap alatt nem sikerült a címzettekhez eljuttatni a csomagokat. A Wizz is jogászkodhatja, hogy neki ehhez semmi köze, de mégis csak ő volt a szolgáltató, naná, hogy az utasok nála érdeklődnek. Ezért minimálisan normális tájékoztatást kellene adnia.

Nahát, a lesajnált román nemzeti légitársaság csak összedobott egy korrekt információs közleményt a ráfázottaknak és kifejezetten biztatja utasait, hogy az általa megadott számokon, nála érdeklődjenek. Így is lehet, vagyis ez lenne minimálisan elvárható mindenkitől - ultra fapadostól is.

Kártalanításra sztrájk esetén nem jogosultak az utasok, de egy ügyfélbarát légitársaság ilyenkor önként felajánl valamiféle kompenzációt - akkor is, ha nem ő volt a hunyó. 

Összegezve: az utastól nem várható el, hogy magától tudja, a légitársaság melyik alvállalkozója miért felel, ő a légicéggel kötött szerződést, naná, hogy nála érdeklődik, reklamál. Még valóban egy külső partnernél van is a hiba és ő szerencsétlenkedik a feladattal, a légitársaságnak kellene kezelni a panaszokat és megfelelő információval ellátni az utasokat.

Tanulság? Persze a legjobb feladott csomag nélkül utazni, de néha nem megy nélküle, máskor meg pont a Wizznél olcsóbb és nagyobb egy feladott, mint három nagy kézi. De semmi értékeset, nehezen pótolhatót ne tegyünk bele, mert baj esetén teljesen kiszolgáltatott az utas.

Előttünk az év legnagyobb forgalmú időszaka, amikor a legdrágábbak a repjegyek. Mit tehet, aki mégis nyaralna, lehetőleg olcsón? Idén is vannak jóáras jegyek még augusztusra is. Az például szinte biztos, hogy Ibiza sose lesz többet nyár közepére olyan olcsón, mint most. Összegyűjtöttük a legvonzóbb lehetőségeket.

Egyrészt augusztusra hagyományosan a legdrágábbak a repjegyek, másrészt viszont általában egy-másfél hónappal az aktuális céldátum előtt vannak az utolsó komolyabb áresések. Megnéztük, mi látszik most ebből, milyen esélyei vannak azoknak, akik most keresnek repülős nyaralási lehetőséget.

Minden évben más célállomásokra lehet alacsony árakat kikapni, de általában ezek között tűnnek fel a frissen bedobott, még bejáratós útvonalak. Ez idén is így van. Sajnos a többségre iszonyat magasak az árak, de azért az is válogathat, aki nyár közepén sem hajlandó sokkal többet fizetni egy útra 10 ezer forintnál.

Ibiza

Az idei nyár legjobb ajánlata. Új járat, heti egyre hirdették, majd sűrítették kettőre, amikor Isztambul bezárásáról döntöttek, áthelyezve a kapacitás egy részét. Nem volt ideje a népnek, hogy rácuppanjon a tuctucszigetre, tele van olyan árakkal, amilyenek biztos nem lesznek többet. Júl. 30-augusztus 2 között, vagy az augusztus 9-16 járatpárra 14 ezer a retúr - a Wizznél klubos árral számolunk, a nem tagok jegyenként durván 3 ezer forintot adjanak még hozzá/útirány.

Alghero

Szardínia eddig egyszer se fért bele az ármustráinkba, mert mindig horror drága volt. Most végre emberi, épp vállalható szintre csökkent pár járat, ezért itt a helye. Például augusztus 4. és 12. között 24 ezerből lehet kihozni oda-vissza, ami nem kevés, de ezen az útvonalon ritkaságnak számítóan alacsony.

Várna

Hirtelen bedobott új útvonal augusztus elejétől, a második a bolgár tengerpartra. Az első járat visszafelé 4 ezer forint, sajna kifelé Burgasszal lehetne kombinálni, ami drága végig. Viszont a hónap végére vannak jó árak, több időpontpárra is kihozható az út 6-12 ezres jegyekkel, vagyis 18-ből retúr.

Nápoly

Erős az olasz túlsúly a listán, igaz, de Nápoly környéke elragadó a Vezúvval, Pompejjel, az Amalfi parttal, Caprival, sőt a csúcsszuper Lipari szigetekre is kompozhatunk innen éjjel, szállást spórolva. A legjobb deal per pillanat júl. 28. augusztus 4. között van, a retúr 23 ezer forintba kerül.

Bari

A csizma sarkában is sok a látnivaló, sok jó strand van és az árak is barátibbak, mint északon. Július közepére több kombinációban kihozható egy retúr 20 ezerből, a kifelé 8 ezresekhez célszerű visszautat találni.

Pisa

A Ryanair meglepetése, hogy augustusra több időpontra is kihozható az oda-vissza jegy 20 ezer alatt, azt pedig, hogy Toszkánában és azon túl is mennyi mindent érdemes nézni a környéken, nem is ecseteljük. Azt viszont úra kiemeljük, hogy a Ryanair 20 ezre többet ér a Wizzénél, mert mindenkire vonatkozik, nem csak klubtagokra, ráadásul benne van a normál méretű kézipoggyász (gurulós bőrönd), nem csak egy kicsit lehet a gépre vinni pótdíj fizetése nélkül.

Párizs

Debreceni indulással a Wizz júliusban a kifelé utat adja szinte ingyen, 2600 forintért több dátumra is, augusztusban pedig a hazautat. A kettőt jóárassá kombinálni most augusztus 12-19 között lehet, 8 ezer és 6 ezer az ár. De lehet, hogy érdemes az egyik, nagyon olcsó irányt megvenni csak, a másiknál várni egy kis árcsökkenést. És a Bovéból Párizsbe jutás 18 eurós költségét is sajna be kell számolni. Pár napra a Ryanair is ad Bovéba 10 ezer alatti jegyeket Budapestről.

Bologna

A 20 ezres retúr ide nem nagy eresztés (például aug. 12-19. között), azért van a listán, mert valószínűleg ide fognak később még csökkenni az árak.

Milánó

Aki viszont valóban a legolcsóbbat keresi, neki Milánó a nyerő. Napi járat van, sőt sokszor napi kettő, sok jegy van 3-4 ezer forintért főidényre is, és a szélrózsa minden irányába indulva találunk csodákat, akár délre megyünk a tengerpartra, akár északra a hegyekbe, például a Comoi tó környékére. Vagy ott van egyik kedvencünk, a svájci Lugano. Aki kevésért akar hirtelen nagyon szépet látni, akár csak egy-két napja van, ez a nyerő nyárra.

Isztambul

Igen, robbantanak elég gyakran, nem véletlenül kevés az utas, ezért zárja be a Wizz ezt az útvonalat. De aki abból indul ki, hogy még így is egészen minimális az esély, hogy egy óvatos magyar turista bajba kerüljön, s most van az utolsó lehetőség arra, hogy fillérekért megjárjon egy csodálatos várost (természetesen a szállásárak is drasztikusan estek a csökkenő kereslet miatt), a megszűnés előtti napokra bőven talál olcsó jegyeket. Július 27-29 például 8-8 ezer, az utolsó előtti géppel jön haza, aki ezt választja

Pár megjegyzés még. Több olasz régióban is az augusztus a csúcsszezon, amikor az olaszok szabira mennek. Van ahol júliushoz képest is a duplájára nőnek ilyenkor a szállásárak, ezt érdemes megnézni, mielőtt rágyógyul valaki az olcsó repjegyre. 

A Wizznél nyárra nagyon magasak a poggyászdíjak, a rendszer átláthatatlan, útvonalanként célszerű megnézni, hogy ha nem fér be valaki egy ingyenes kicsi kézimotyóba, a nagy csomag megvétele mennyire dobja meg a jegyárat. Egy közepes hátizsák példáiul összenyomva simán jó kicsinek, a tetejébe is pakolva már nagy, ami akár 20 euróba is fájhat. Kisebb csoport gyakran jobban jár, ha mindenki kicentizi a kicsit és közösen vesznek egy feladott csomagot - olcsóbb és ilyenkor a kéziből tiltott dolgok, például olló, zsebkés is jöhetnek. 

Ha valaki megkérdi, mik lennének az easyJet részéről a racionális budapesti járatindítások, biztos, hogy első helyen Amszterdamot mondanánk. Aztán még jönne vagy tíz másik olyan bázisuk, ahonnan értelmesnek látszana egy pesti járat. De ami lett, arra sose gondoltunk volna. Velence télen indul, heti három járattal.

Az easyJet évek óta alig fejleszt Budapesten, illetve nagyjából három évente bejön két új útvonal és megszűnik egy. Idén jó hír, hogy elindult náluk Lyon és amikor azt latolgattuk, mi jöhet esetleg még, olyanokat néztünk, ahol erős bázisuk van és ahonnan nincs, vagy gyenge a fapados forgalom Budapestre. Ezért várjuk évek óta, hogy például Amszterdamot bedobják, de semmi.

Most azt történt, hogy új járat került fel a menetrendjükbe. A Wizz az ilyet szépen nagy hangon kommunikálja, az easyJet meglepő módon pont ezt nem, pedig küldtek jó pár közleményt az elmúlt hetekben. Mindenesetre percekig azt hittük, valamit rosszul látunk, amikor Velencébe belebotlottunk. Ez ugyanis egy elég gyengusz útvonal, sokan próbálták már. Épp olyan távolságra van, hogy egy családnak reális alternatíva az autó és amúgy is mintha csökkenne a város népszerűsége a magyarok körében.

Szegény megboldogult SkyEurope repült még régen a fő reptérre, azóta a Wizz hozta és dobta a másodlagos reptér Trevisot (cdak Budapestről, sok más bázisáról ma is repüli), majd a Volotea jelentette be Budapest-Velencét, ami még azelőtt meg is szűnt, hogy az első járat elindulhatott volna. Az elmúlt két évben a Ryanair csak nyáron repüli Trevisot, vagyis az easy akkor indít, október végén, amikor a Ryanair zár.

Persze örülünk neki, csak nem jósolunk nagy jövőt a járatnak. De őszintén kívánjuk, cáfoljanak ránk, legyen sikeres. A 8 ezerről induló jegyár épp elfogadható, a hétfő-csütörtök-szombat menetrend sokféle kombinációra lehetőséget ad. Mi imádjuk Velencét, írtunk is már olcsó tippeket hozzá, de decembertől februárig mi se mennénk, mert igen szar idő lehet.

A velencei fő reptér (Marco Polo) előnye, hogy helyijárattal lehet bemenni a Róma térre, igaz, erre pár éve reptéri tarifát tettek, így alig olcsóbb, mint Trevisoból bebuszozni. Van viszont egy máshol nem kivitelezhető romantikus, ugyanakkor drága bejutási verzió: a reptérről hajójárat is van Velencébe, sok helyen kiköt a városban, szinte bárhol is van a szállásunk, elvisz a közelébe. Búgó pároknak érdemes rászánni azt az oda-vissza 25 eurót, amibe online foglalva kerül az Alilaguna hajójegy. UFB-k meg sétálhatnak a reptérről pár száz métert, ahol találnak alapdíjas helyi buszjáratot.

Ha ez a járat megéli a jövő tavaszt, akkor kipróbáljuk. 

A jó ár-érték arányú nyaralás megszervezésekor a legnagyobb feladat a jóáras repjegy levadászása és a megfelelő szállás kiválasztása, ám egy sor apróságot is érdemes szem előtt tartani. Az egyenként csekély lehúzások, trükközések elkerülése összességében ugyanis akár jelentős spórolást is jelenthetnek. Íme 5 apróságnak tűnő dolog, amelyekre mindig célszerű figyelni. 

Pénzváltás

Készpénz nélkül csak néhány országban boldogulunk - Izland, Finnország vagy talán az uniót épp elhagyó Nagy-Britannia még ilyen lehet -, a déli államokban pedig akár orbitális szívás is lehet, ha nincs nálunk elég kápé. Simán előfordul, hogy szállásdíj, étterem, de akár múzeumbelépő vagy hajójegy nem fizethető kártyával és akkor megy a rohangálás a méregdrága ATM-kivét után. Szóval kártya az alap, de kell kápétartalék. Annál is inkább, mert nem is biztos, hogy jobban megéri a kártyás fizetés - erről itt lehet tájékozódni. Szomorú, de igaz, hogy eurós országnál egy olcsó pénzvátóval jobban járhatunk, mint a kártyás fizetéssel, mert a bankok nagyon rossz árfolyamon (általában deviza eladásin) számolják át a devizás költést forintra. Soha ne váltsunk reptéren, se itthon, se más országban, mert lopással ér fel a reptéri árfolyam. Általában a belvárosban, ahol egymást érik a pénzváltók, nem járhatunk rosszul. Ha kint intéznénk a váltást, akkor is legyen nálunk a kiutazáskor már valamennyi apró, hogy a reptérbuszra, vonatra akkor is meg tudjuk venni a jegyet, ha például a reptéren nem fogadják el - legutóbb Athénban szívtunk be egy ilyet.

Forintban sokkal drágább lesz

A kártyás fizetéseknél külföldön a terminál jellemzően felkínálja a lehetőséget, hogy forintban vagy euróban számolja el a tranzakciót - ez ATM készpénzfelvételnél is előfordul. Ilyen esetben soha ne válasszuk a forintos elszámolást. Ez ugyanis egy szolgáltatásnak nevezett lehúzás: egy fix árfolyamot jelent ez, vagyis ha a vásárlás és a fizetés lekönyvelése közti egy-két napban a nemzeti deviza hirtelen gyengül, akkor nincs árfolyamkockázat. Jól hangzik, hiszen egy kicsit gyengébb forinttal fizetünk ugyan, de többe biztos nem kerülhet a vásárlás. Azt azonban nem nagyon reklámozzák, hogy ez a magasabb árfolyam annyira rossz, hogy annyit két év alatt sem gyengült a forint a válság óta. Aktuális 315 körüli forintárfolyamnál például bőven 330 feletti, márpedig ott még soha nem járt a forint, vagyis eddig mindenki beszívatta magát, aki a bedőlt a forintos árnak. A Ryanair is trükközik ezzel, írtunk róla többször, jól meg is büntette a GVH.

Tartalék

Bármennyire is spórolós az utazás, kell tartalék a bármire. Ha megbüntetnek a nagy csomag miatt, ha lekéssük a gépet, ha undorító a szállás és kell egy másik. De ha nem mi vagyunk a hülyék, ha törlik a gépet, akkor magunknak kell fizetnünk a szállást, csak később hajthatjuk be az árát a fapadoson.Teljesen mindegy tehát, miről van szó, nem lehet anélkül elindulni, hogy ne legyen forrás bármilyen B-tervre. Ha ez nincs, bármilyen gubanc rettentő sokba fog kerülni, hiszen pénz nélkül kell intézkedni. Ennek a pénznek nem kell ötveneurósok formájában ott lenni a zokniban, elég, ha csak folyószámlahitel vagy hitelkártya-keret, és jó, ha nem kell elkölteni.

Autóbérlés

Hacsak nem elengedhetetlen, hogy már a reptéren kocsink legyen, a legtöbb nyaralóhelyen sokkal olcsóbb, ha inkább a szálláshely környékén keresünk valamilyen helyi céget. Ezeknél sok esetben kauciót sem kell fizetni, nem zárolnak sok száz eurót a számlán és nem akarnak extra biztosításokat se a nyakunkba sózni. Sőt, a görög szigeteken csúcsidőn kívül simán lehet alkudozni is. A legdurvább főszezonban óvatosabbnak kell lenni, elfogyhatnak az autók.

Légitársaságtól extra szolgáltatást: van ami jó ötlet, van amit tilos

A fapadosok előszerettel akarnak a foglaláshoz kapcsolódóan ránk sózni különféle extra szolgáltatásokat. Változó, hogy ezek megérhetik-e nekünk. Az autóbérlés és az utazási biztosítás szinte sose, úgy tapasztaltuk, hogy másnál olcsóbb, érdemes összehasonlítani több ajánlatot is. A reptéri transzfer olcsóbb lehet a légitársaságoknál, mint a reptéren, de általában viszonylag drága verziót árulnak, van helyben olcsóbb bejutás is - például kis kedvezménnyel árul a Ryanair jegyet a Stansted, vagy Gatwick expressre, de sokkal olcsóbb busszal menni. Szállásnál ha ugyanaz a szolgáltató, például a booking.com működik a légitársaság weblapján is, akkor nyugodtan használhatjuk - különösen, ha visszatérítést is ad, mint a Wizznél pontokban. 

Transzfer, helyi busz

A legtöbb reptérre nemcsak méregdrága speckó busz, vagy vonat jár, hanem helyi, alacsonyabb tarifás járat is. Ezeket érdemes kikutatni az indulás előtt és összevetni az árkülönbséget a kényelmi hátránnyal. Például Nizzába be lehet menni transzferbusszal fejenként hat euróért és helyi busszal 1,5-ért, a menetidőben pár perc a különbség. Ez két főre számolva oda-vissza már majdnem húsz euró spórolás. Taxival csak akkor menjünk, ha a gép lekésését kockáztatjuk, az Uber jó megoldás lehet, ha nem volt időnk utánanézni a tömegközlekedésnek és például baromira fáradtak vagyunk, esnénk be gyorsan a szállásra.

Hatalmas szakadással fogadták a nagy európai fapados légitársaságok részvényei ma a hírt arról, hogy a britek kiléphetnek az unióból. A Ryanair a nap végén kicsit magára találva több mint 10 százalékot esett a londoni tőzsdén, az easyJet közel 15-öt, a Wizzt pedig a nap végén beöntve mínusz 21 százalékig gyalázta a piac.

A reakció addig érthető, hogy a rosszabb állapotban levő easyJetnek jobban fáj a britek döntése, mint a Ryanairnek és az is logikus, hogy a Wizzt keményen gyepálták. Náluk a legmagasabb ugyanis a forgalomban a vendégmunkás-szállítás és tök bizonytalan, hogy ebből mennyi esik ki. A 21 százalék ugyanakkor meglepően sok, szinte a teljes brit forgalom kiesését feltételezi.

Persze a fő para a légitársaságokkal szemben az, hogy a brit kilépéssel a szabad égbolt egyezmény sem vonatkozik az országra, csak az unión belül repkedhet bárki szabadon bárhova. Beindultak a találgatások, hogy megoldják-e gyorsan a szabad brit repülés fennmaradását. Brit oldalról nyilván lenne erre igény, de bekavarhatnak ellenérdekelt felek, például országok, ahol a fapadosok borsot törtek a helyi nemzeti szállítók orra alá. 

Aki szerint ez műbalhé és kizárt, hogy ne oldják meg a szabad repülést, már rohanhat részvényt venni. Ha viszont ezzel kapcsolatban fennmarad a bizonytalanság, simán benne van a pakliban, hogy tovább essenek az árak.

A kampányban az easyJet és a Ryanair nagy hanggal kiállt a maradás mellett, nyilván jól felfogott üzleti érdekből. A Ryanair-vezér ebben a vicces szerkóban ment be nyilatkozni a CNBC-hez, de ez se segített.

Most a szívás napján a easyJet kiadott egy bullshitszagú közleményt, bíznak abban, hogy az Egyesült Királyság tagja maradhat az egységes légiközlekedési piacnak, a cég üzletére pedig hosszabb távon nem lesz hatással a kilépés. A Wizz is semmitmondó közleményt tett fel az angol nyelvű weblapjára, erősségük a kapacitások gyors átcsoportosítása az utazási igények változása nyomán, igen, értjük, ha Angliában szopcsi van, majd repülnek máshova. Kérdés, milyen profit mellett.

A lényeg: ez egyelőre a cégek problémája, az utasokat még semmi nem érinti, pénzügyileg erősek, lehet bátran keresni és foglalni az olcsó jegyeket. Főleg úgy, hogy a Ryanair a kilépés ellenére megcsinálta azt az akciót, amit maradás esetére lengetett be: van egymillió jegy 10 euróért. Budapestről általában Brüsszel-dél megy ennyiért, most lett még 8 útvonal: például Berlin, Pisa, ősszel kifelé Korfu, Róma, Koppenhága. Persze csak néhány jegy és retúrra nem jó, de akinek mindegy, mikor utazik, célszerű levadásznia őket.