Megnéztük, mi látszik Isztambulban a terrorveszélyből: kevesebb a turista, több a rendőr. De nagy változások nem tapasztalhatók Isztambulban azóta, hogy az Iszlám Állam január közepén a Kék mecset környékén robbantást hajtott végre. A korábbi - és az azóta végrehajtott - merényletekhez képest ez azért volt más, mert míg a kurdok elsősorban katonai, rendőri célpontokra mennek, s így nem szándékolt a civilek elpusztítása, az Iszlám Állam kifejezetten turistákra, lakosságra utazik. De ettől nem kell túlságosan megijedni, ráadásul a líra gyengülése miatt a vásárlás is jóval olcsóbb lett.

Mennyire valós a terrorveszély? Erre azért nehéz válaszolni, mert egyszer már voltak civil áldozatok, s ezt nem lehet bagatellizálni, ugyanakkor Róma, Milánó vagy Párizs sem biztonságosabb, hiszen vagy történt ott már merénylet, vagy kiemelt célpontként szerepel a terroristák listáján, mégsem kerüljük el ezeket a városokat. Senkit sem akarunk rábeszélni arra, hogy Isztambulba utazzon, ha nem akar, de túlzottan nem érdemes félni.

Ami szembetűnő, hogy sok a rendőr. Eddig is jellemző volt, hogy tíz fős csoportosuláshoz már kivonult a jard, de most random fel-feltűnnek a járőrkocsik és több az utcai járőr is. A Bazár bejáratainál is posztolnak, fémdetektorral a kezükben. Minden táskát, embert meóznak, nem lehet csak úgy besétálni. De nincs vegzálás vagy para, rutinműveletről van szó. Ezek a rendőrök nem egészen olyanok, mint a mi járőreink, valószínűleg gondolkodás nélkül likvidálnának bárkit, aki gyanús, viszont a Taksim téren a kövön ülve hagyják sörözni az embert.

Egy-két líráért már lehet friss péksütit kapni

Pangás nincs, de kevesebb a turista. Ezt jól mutatja, hogy néhány ezer forintos jegyeket is le lehet vadászni tavaszra és őszre is, a gépünk így is erős kétharmadházzal ment. A Nagy Bazárban délelőtt alig lézeng valaki, ilyet azért korábban soha nem láttunk. Este a sétálóutcák azért tele vannak, de inkább helyiekkel. Míg korábban komoly ázsiai fölényt tapasztaltunk, ez mostanra teljesen eltűnt. Kitűnő minőségű szállodai szobák vannak 30-35 eurótól reggelivel együtt.

A terrorhelyzettel nincs közvetlen összefüggésben,. de más is történt Törökországban. A gazdaság punnyadása miatt a líra komoly gyengülési időszakon ment keresztül - s ez még most is tart. A változás az euróval összevetve látványos igazán, de a szintén folyamatosan gyengülő forintban is jó tíz százalékos a változás. Ez azt jelenti, hogy egy líra már száz forint alatt van. Talán valamivel jobban lehet alkudni, mint egy-két éve, s bárhol elfogadják az eurót is fizetőeszközként, s nem váltják rosszabb árfolyamon, mint a pénzváltók. A lényeg, hogy bevásárlóturistáskodni is érdemes Isztambulba menni.

Összességében rosszabbul megy az országnak, s rosszabbul a lakosságnak. Ez nem látszik az infrastruktúrán vagy a városképen - ugyanúgy folyamatosan takarítják az utcákat - de érezhetően több a koldus. Ráadásul kifejezetten kicsi gyerekeket küldenek oda, mert a kis piszkos kezekbe nyilván gyorsabban csusszan némi apró. A gyerekek mellett a nők végzik ezt a munkát, férfiak elvétve.

Esténként egy második kocsiban rockzenekar ad belvárosi koncertet útközben

A cipőpucolókat messze el kell kerülni. Tipikus trükkjük, hogy úgy tesznek, mintha elejtették volna a keféjüket, amikor épp elmentek mellettünk - nahát, micsoda véletlen - aztán nagy hálálkodva nekiállnak cipőt pucolni. Csak aztán mondják, hogy mennyibe kerül. Borzasztó drága, semmilyen körülmények között ne hagyjuk magunkat érzelmileg befolyásolni.

További fontos gyakorlati infók két korábbi posztunkban.