Napsütés, csobbanás a tengerben, megérinthető történelem, finom ételek - az egyik legjobb célpont hosszú őszi hétvégére Athén. Ideális, mert péntek este megy a gép és vasárnap este érkezik, vagyis nem kell szabadnapot kivenni. És nagyon olcsón össze lehet hozni: fejenként repjeggyel, városi közlekedéssel, szállással együtt két napra 30 ezer forintból.

A jegyár a Ryanairnél jó ütemben foglalva megúszható hatezer forint körül is, oda-vissza a 12-14 ezer forintból repülhetünk. A reptérről bejutni legkényelmesebben egy háromnapos turistajeggyel lehet, ez húsz euró, viszont ezt követően közlekedésre nem kell költenünk. De lehet 5 eurós busszal menni egyenesen a Szintagma térre, majd néhányszor megvenni az 1,40-es vonaljegyeket. Szállást majdnem a központban, valamelyik közlekedési csomópont környékén érdemes keresni, tipikusan ilyen lehet az Omonia tér. Ennek környéke azért kicsit Keleti-pályaudvari hangulatot áraszt, ezt bele kell kalkulálni. A szállás azonban két éjszakára fejenként 40 euróból is megúszható - saját fürdős szállodai szobáról beszélünk két ággyal, például a My Athens hotelban, amelynek tetőterasza is kitűnő, szép kilátással.

Vagyis repjeggyel, buszjegyekkel és szállással kész is van egy remek athéni hosszú hétvége, ami 30 ezer forintból kijön. Persze legalább egy belépőre még mindenképp költeni kell: az Akropoliszra mindenképp fel kell menni, különben teljesen felesleges elutazni Athénba. A több helyre is érvényes jegy 12 euróba kerül. Ezen kis cetliket tépkednek le például az Ókori Agora bejáratánál, több napunk van lejárni a jegyeket. A Lülabéttosz-domb se maradjon ki, ha lehet gyalog, de fél óránként sikló is felvisz 4. fel-le 7,5 euróért.

Pár ezer éves daru és állvány

Az emlékezetes módon megszívatott egyiptomi Wizz Air-utasok megtapasztalhatták a cég kártalanítási rendszerét. A lényeg: minden fillérért meg kellett küzdeniük, de végül sok kamuzás és összevissza variálás után a légitársaság beadta a derekát és fizetett. Az eset megerősíti az, hogy az uniós kártalanítási rendszer szar, a légitársaság ott bújik ki a kötelezettsége alól, ahol tud, de a legagilisabb utasok rengeteg időt befektetve ki tudják hajtani azt, ami nekik jogosan jár.

A sztori elejéről augusztus végén számoltunk be egy olvasónk beszámolója és az Index cikke alapján. A Wizz valamit nagyon elcseszett és egy hetente repült célállomásán, Hurghadában hagyta egy csomó ember poggyászait. A ráfázott utasok (sokan közülük búvárok) akkor fordultak a médiához, amikor a Wizz napokig magasan tett rájuk és a problémájukra. Első posztunk a témában bemutatta az utasok kezdeti szenvedéseit, most itt a folytatás: így viselkedett a Wizz, miután a sajtó rábukott a témára.

Az olcsó fapados légijáratok mellett eljött a pár eurós buszok ideje is, a földön is fillérekért lehet utazni. Teszteltünk két faszának tűnő külföldi szolgáltatót Párizsból Amszterdamba és Finnországban, meg utaztunk pár órát itthon is. Gyors összehasonlításunkban nem sok esélye volt drága és klotyótlan Volánbusznak, amelyre igencsak ráférne egy kis versenyhelyzet.

Három buszút, de mekkora különbségek. Ma már az európai kanyaroknál mindenképp érdemes számolni a rendkívül olcsó buszjáratokkal, mi is egyre több céget próbálunk ki. Persze itthon is szívesen tömegközlekedünk, érdekes látni a színvonalbeli és árkülönbséget.

Onnibus, Tampere-Helsinki. 180 kilométer, jegyár 3,5 euró

Tamperében a megálló kinn a francban a külvárosban, bár ahhoz képest, hogy milyen világvége gettóban állt meg valaha a szerencsétlen megbízhatatlan Orangeways Temesváron, ez semmi. Viszont szép új emeletes busz, szép nyomtatott menetrendfüzet felmarkol, elsők között felszállva rögtön miénk az első ablakos hely a sofőr fölött.

Fantasztikus újítás: közvetlen reptéri busz indul 200K jelzéssel a Deák térről a budapesti repülőtérre. Az azonban vicces, hogy a meghirdetett menetrend szerint csak egy hétig közlekedik majd. Ennek meg mi értelme? Úgy tűnik, egy konferencia miatt indul be a járat, de lehet, hogy tesztelnek is vele valamit. Jó lenne, ha valami hasonló megmaradna, reggel-este is. 

A reptérről hazafelé jövet olyan innovációra bukkantunk a Budapesti Menetrend nevű applikációt böngészve, hogy egészen meglepődtünk: 200K néven új buszjáratot indít a BKK a Deákról a reptérre. A járat október 10-én indul, délelőtt tíz és este hét között közlekedik, félóránként. A Deák mellett megáll az Astorián, a Kálvin téren, a Corvinnál és a Nagyvárad téren, onnan megállás nélkül megy Lisztferihegy 2B-re.

Három fantasztikus új útvonallal kedveskedik a Ryanair a magyar utasoknak jövő nyártól, legalábbis erről szólt a cég budapesti tájékoztatója. Milyen kár, hogy ebből az egyiket már télen is nyomják és már fél éve bejelentették, a másik kettő pedig annyira új, hogy a Wizz évek óta repüli őket. Arról persze nagy kussolás volt, hogy Tampere megszűnni látszik, összességében tehát a plusz három útvonal a magyar utas szempontjából inkább mínusz egy, a stáb nevében köszönjük, gratulálunk.

Két magas rangú ryanaires mufti tett villámlátogatást a múlt héten Budapesten a bejelentés miatt, megmondták a tutit három új útvonalról, ez azonban csak fingpántlikázás: ha rajtuk múlna, összességében kevesebb útvonal közül választhatnának a magyar utasok, mint 2015 nyarán. Azt mondták, íme 3 új útvonal, de ezek közül Koppenhágágát már rég bejelentették és október végén indul, Málta és Malaga pedig csak nekik új, a Wizz régóta repüli.

Skócia fantasztikus hely, persze csak ha valakit nem rettentenek el a nem túl szívderítő időjárási körülmények. Idén új olcsó járat indult Glasgow-ba és a Felföld is elérhető átszállással jó áron. Íme az újdonságok és elmúlt évekbeli kalandozásaink alapján 10 tipp azért, hogy bárki olcsón és kellemes élményeket szerezve merülhessen el a varázslatos tájban. 

Túrázni kötelező

Csodás tájakkal vár Skócia, mindenképp úgy célszerű menni, hogy néhány napot túrázással töltünk. Nekünk legutóbb csak egy kis ízelítő jutott, de az is nagyon tuti volt. Ha busszal megyünk Edinburgh-ból Inverness felé, 50 kilométerrel a cél előtt mindenképp érdemes kóricálni egy jót a Cairngorm nemzeti parkban, Aviemore környékén. A város kicsi és nem túl mozgalmas, de óránkénti menetrend szerinti busz visz fel a glenmore-i látogatóközpontba, ami kiváló bázis lehet egy túrához. Térképeket is lehet helyben felmarkolni, drága kávézó is van és otthagyhattuk a cuccainkat a túra idejére. Kocatúrából is választhatunk, ez esetben kényelmes sétára számítsunk az erdőben egy kilátóhoz vagy a tó körül. Ennél komolyabb túra is kinézhet, profiknak húsz kilométeres kör is kialakítható majdnem ezer méter szinttel, érintve a hegység csúcsát, az 1305 méter magas Ben Macduit. Csupasz hegyek, apró mélykék színű tavak és több százéves erdők váltják egymást. Ha épp nem esik (nagyon) és nincs köd, csodálatos a kilátás. Az erdőben állandó edzőpontok vannak kihelyezve tájfutók számára, őrület, hogy senki sem nyúlja le a jelzőbójákat.

A fapados szolgáltatók alapvetően ugyanazt kínálják: olcsón elreptetnek A-ból B-be. A részletekben azonban sok kis ördög bújik meg, mindenki úgy próbál meg bevételt növelni, hogy közben többé-kevésbé egyedi kiegészítő szolgáltatásokat is bevezetnek. Mivel a fő cél a bevételszerzés, ezek többségével az utas nem különösebben jár jól, de azért vannak olyan ajánlatok, melyeken érdemes elgondolkodni, sőt akadnak ingyenesek, de mégis hasznosak, vagy épp jópofák. Ezekből gyűjtöttünk.  

De még előtte gyorsan túlesünk a sok apró szolgáltatás összegyúrásával készülő tarifákon. Ilyet mindenki ajánl, kissé eltérő, hogy kit rak bele és mennyiért, de általában megpróbálják sok pénzért rásózni az utasra azt, ami nem is igazán kell neki. Persze lehet, hogy valakinek egyszerre kell a feladott csomag, a jegymódosíthatóság, az elsőbbségi beszállás és még vagy öt egyéb cucc, de a döntő többségnek célszerű inkább azt a párat külön kiválasztania, amit fontosnak tart. De ezt már ragoztuk párszor, íme amin akár el is lehet gondolkodni.   

Jegyárfixálás egy napig

A Vueling hozta be elsőként arra alapozva, hogy a júzer meglát egy jó árat, csak beparázik, hogy másnapra már feljebb megy, pedig még megkérdezné a társait, hogy foglaljon-e. A megoldás: 2 euróért fixálhatja az árat, biztos nem emelkedik másnapig. A Ryanair is beígérte, hogy csinál idén hasonlót 5 euróért, de eddig még nem rukkolt elő vele. De őszintén szólva hasonló helyzetben a Wizz utasai ingyen is megúszhatnak egy ilyen fixálást. Csak átutalásos fizetést kell választani, amikor befejezzük a foglalást. Ha a többiek nemet mondtak, nem kell kifizetni és kész. Ha okés az út, az ár pedig emelkedett, lehet utalni. Ha viszont változatlan az ár, vagy csökkent, amire mindig van esély, megint csak lehet hagyni a francba az első foglalást, jobb csinálni egy újat és kártyával fizetni, gyűjteni a pontokat.

Elég sokat örömködtünk az elmúlt hetekben az olcsó jegyek miatt, megmutattuk, hogy tényleg fillérekért lehet foglalni igazán zsír helyekre is, itt az ideje a kockázatok és mellékhatások bemutatásának. Főleg, hogy a Wizznél már beindult a téli fűnyíró, jönnek a szokásos téli járattörlések. De mi az, ami még ennél is nehezebben megszokható jellemzőjük a low cost szolgáltatóknak? Íme a legbosszantóbb fapados tulajdonságok és utasszívató praktikák, melyekre jó, ha felkészülünk, amikor zsebre vágjuk a párezer forintos jegyeket.

Baj esetén magasról tesznek az utasra

Van az úgy, hogy a gép nem tud felszállni. Most lényegtelen, hogy ki a hunyó, hibás beosztás, vagy influenzajárvány miatt nem jött be elég sztyuvi, esetleg tényleg akkora köd van, hogy az orráig nem lát senki. A gép nem indul, az utasok meg ott szívnak a reptéren és nem tudják, kihez forduljanak. A földi kiszolgálók sem mindig kapnak a légitársaságtól elég infót, de ha épp igen, akkor is húznának már haza és a halálba kívánják a sok érdeklődő utast, elbújnak valahol hátul. Eleve bajban mutatkozik meg a legfontosabb különbség a fapados és a hagyományos légitársaság között: utóbbi próbál tenni az utasért, elviszi más gépével is őket, a fapados meg azt mondja, oldd meg magad, annyit teszünk, hogy ha van hely, felteszünk a következő saját gépre. Aztán küldd a számlát, utólag kifizetjük. A lényeg, hogy ne ugassál, hagyjál minket problémát megoldani.