Elérte a járatbezárási hullám a Ryanair magyar útvonalait is, sajnos Gran Canaria mellett Santander és Nürnberg is is megy a lecsóba a nyári menetrendváltástól. Így már csak egyetlen Kanári-szigetre lehet eljutni közvetlen járattal, Tenerifére maradt heti kettő méregdrága Wizz.

Szerencsétlen Ryanairt az ág is húzza: amúgy is szopóágon volt saját hibájából (túltolt agresszív spórolás, munkavállalók durva kizsákmányolása miatti lázadás, sztrájkok)  de balszerencséje is van: nyilván egyáltalán nem tehet a Boeing MAX kálváriájáról. Miközben például a Wizz sorra kapja a már 239 utast elszállító szuperhatékony üzemelést lehetővé tevő Airbusokat, a Boeing a 737-es új verziójával befürdött - amúgy ez is csak 200 fős lesz.

A MAX két katasztrófájáért nagyon úgy fest, hogy a gyártó a felelős és folyamatosan tolódik az időpont, hogy az amerikai hatóságok megadják az engedélyt az újbóli forgalomba állásukra. A Ryanair is erre vár, amíg viszont állnak a gépek a földön (tegnapelőtt teljesen le is állították a gyártást, mert több száz gép van már készen, de engedély híján egyik sem repülhet), kénytelen járatokat törölni a jövő nyári menetrendből is. Már hat bázis bezárását is bejelentették, ezek fele a Kanári-szigeteken van: Gran Canaria, Lanzarote és Tenerife-dél. A másik három pedig Girona, Stockholm (Skavsta) és Nürnberg. Plusz ritkítanak sok útvonalon, ennek pedig már magyar vonatkozása is van.

A Gran Canaria-i bázis bezárásakor vége a budapesti útvonalnak is, nem veszik át pesti bázisú gépek. A többi megszűnő bázis közül még a nürnbergi ad ki pesti járatot, ezt vegyesen repülik most a német és a magyar bázisról. A tavaly még napi útvonal mára heti négyre szűkült és márciustól ez is megszűnik. Santandert ferihegyi gépek repülik, mégis megszűnik március végétől ez is. Eddig ennyit látunk, de lehet, hogy még több zárás is lesz. 

A magyar turista szemszögéből a legfájóbb az egészben az, hogy mennyire nehéz lett a Kanári-szigetek elérése. Két éve télen négy szigetre volt összesen 7 járat minden héten, ebből most marad egy sziget heti kettő járata, Tenerifét így a Wizz természetesen aranyáron tudja adagolni. 

Majdnem pontosan két éve készült a témában ez a poszt és magunk is meglepődtünk, hogy mennyi minden megváltozott azóta, sőt inkább mondjuk úgy, hogy alig maradt valami, ami ma is ugyanúgy működik. Ezért aztán itt a friss, felújított verzió, már csak azért is, mert idén is szépen nőtt a két ultrafapados által közösen repült budapesti útvonalak száma, tehát minden eddiginél gyakrabban merül fel az utasok között a dilemma, hogy melyiket válasszák. A jegyár egy dolog, ezeket is érdemes figyelembe venni.

A lista a magyar utas szemével készül, rögtön az első különbség kimondottan Budapest, vagy inkább Ferihegy-specifikus.

A kézicsomag-vizsgálat

A két cég ma már majdnem pontosan ugyanolyan kézicsomag-policyt használ, ennek lényege, hogy csak az a csomag van benne a jegyárban, ami befér az utas lábánál az ülés alá, a felső csomagtartó használata már fizetős. Máshogy fogalmazva:  kis kézicsomag gépre vitele ingyenes, ha valaki nagyot is akar vinni, azért már fizetni kell, elsőbbségi beszállást kell venni. Eddig a szabály, de Budapesten annyira látványos a különbség az ellenőrzésben, hogy nálunk már választást befolyásoló tényezővé vált. A Ryanair földi kiszolgálója kulturáltan végzi a munkáját, az egyértelműen túlméretes csomagokat kiszúrják és fizettetik a pótdíjat, nagyon helyes. A Wizznél a Malév GH, miután az általunk is többször megénekelt lehúzásait be kellett szüntesse, az utasok vegzálására, a végtelen szőrözésre ment rá. Nyilvánvalóan megfelelő csomagokkal is félreállítanak, hosszú ideig várakoztatnak és gyakran még paraszt módon is viselkednek az ellenőrök. Az A oldalon különösen látványos mindez, ahol a Wizz-utasokat a fő terminálból való kilépés előtt külön sorba terelik, ott külön csomagvizsgáló-bázist üzemeltet a cég. A pontosan méreten belüli kis hátizsákunkat soha sehol nem próbáltatták be, Budapesten újabban mindig bepróbálkoznak vele, ami miatt sokszor sokat kell feleslegesen sorba állni. De a legdurvább, hogy már nekünk is jelezték utasok, hogy addig várakoztatták őket, míg lekésték a gépüket, erről a minap egy Homár-posztban is egészen konkrétan beszámolt egy utas, aki miután kifizette a 60 eurót, nem érte el a gépet. Ez tehát eléggé Budapest-specifikus, máshol nincs érdemi különbség az ellenőrzésben. 

Gyerekes plusz költségek

Ebben csak kis változások vannak a 2017-es állapotokhoz képest. Mivel a 14 éven aluliakat tilos szétültetni a szüleiktől, a Ryanair azt találta ki, hogy kötelezően válasszanak maguknak helyet a családok, de akkor már fizessenek érte. A gyereknek ingyen adja, de a szülő fizessen, már a repjegy megvásárlásakor. Ez korábban 4 euró volt, most már sutyiban felemelték 6-ra. Tehát ha gyerekkel utazunk, az a Ryanairnél minimum plusz 6 euró. Ha mindkét szülő utazik és az egyik nem választ helyet, garantáltan a gép legtávolabbi csücskébe fogja szórni a rendszer. Ezért, hacsak apuka nem akar direkt távol ülni és anyura hagyni a gyerekekkel foglalkozást, vagy fordítva, a másik szülő is kénytelen venni egy helyet. Ez már 4 eurótól indul, de csak néhány sorba ennyi, a többség drágább. Oda kell tehát figyelni, hogy melyikbe vesszük már a gyerekeket. A Wizz nem kér plusz pénzt a gyerekek foglalásakor és ingyen is a szülő mellé ülteti őket, de azért általában vigyáz az algoritmus, hogy nehogy a gyerek által kedvelt ablak mellé adjon helyet. Két szülő két gyerek konfiguráció esetén ugyanazon sor két oldalára, vagy egymás közelébe oszt általában két-két egymás melletti helyet, ablakot nekünk 10-ből egyszer adott.

A másik gyerekes különbség változatlan: az Egyesült Királyságból indulva szinte az összes cég nem számolja fel a gyerekeknek az APD-t, kivéve a Wizz, amely lenyeli. Tehát azonos alapjegyárnál gyerekekkel Wizzel olcsóbb menni, kivéve Angliából, ahonnan drágább.

Menetrendváltozás

Apróságnak tűnik, de lehet jelentősége. Tavaly nekünk minden második utunkon volt menetrendváltozás, nem mindegy, hogy ilyenkor mi jár az utasnak. Márpedig e téren a Wizz igazán nagyvonalú, a Ryanair pedig suttyó paraszt. A Wizznél a legkisebb változásnál is jár az átfoglalás akár hasonló útvonalra is, de lehet teljes pénzbeli visszatérítést is választani, ha pedig Wizz-pontban kérjük a refundot, akkor 20 százalékkal növelt értéken számolnak. Ez nagyon korrekt. A Ryanair a szabályzata alapján csak három órán túli változás esetén ad módosítási és visszatérítési lehetőséget, ami aljasság. Gondoljunk arra, hogy 2 óra 50 perccel eltolják az indulást, amivel lekéshetünk egy fontos eseményt, mégse mondhatjuk, hogy akkor egy másik járatra tegyenek át. Vagy mondhatjuk? Az elfogadó űrlapon apró betűvel a kisebb módosításoknál is ott van, hogy akinek nem tetszik, keresse őket valamelyik elérhetőségükön. Ezt a macerát nyilván az utasok tört része teszi csak meg. 

Ültetés

Két éve még a Wizz nem ültetett szét, aztán ő is bevezette. De kicsit más a rendszer, a Wizz továbbra sem mindig ültet szét, rafkósabb algoritmussal dolgozik, nehezebb rájönni, hogy mit hogyan csinál. Az biztos, hogy sose mutatja az összes szabad helyet, tehát három embert úgy ültet szét, hogy egyik mellett sem jelez szabadot, nehogy elég legyen utólag az egymás mellett üléshez csak kettőt megvenni. Viszont felkínál szabad sorokat, hogy hármat fizess. A Ryanairnél mindig látni az összeset. Ha tele a járat, mindkettőnél érdemes az utolsó pillanatban becsekkolni, akkor már általában csak jó helyeket tud allokálni a gép. Így lehet az első sorokban, vagy nagy lábterű helyeken ülni ingyen. Ha meg nincs tele a gép, akkor amúgy is át tud ülni szabadon maradt helyekre, aki akar. 

Kézicsomagárak

Erről nemrég mindent leírtunk, itt a Ryanair egyértelműen jobb, a Wizz drágább és átláthatatlanabb.

A szokásos plusz egy: ülészseb forever

Lehet, csak nekünk becsípődés, de sose fogjuk tudni megszokni, hogy egy újságot, vagy vizes palackot se lehet letenni az ülés elé, mert a Ryanair még mindig lespórolja az ülészsebet.

Összegzés

Nincs egyértelmű válasz arra, hogy melyik a kedvezőbb. Van amiben az egyik, másban a másik, attól függ, kinek melyik szempont fontosabb. De mindezeknél még fontosabb lehet, hogy melyiknek jobb a menetrendje és még akad jópár más szempont is.  

Bréking! Az első kémfotók az új ferihegyi csodabádogról és konténerbudiról!

Egy szép hajnalon, félálomban kifelé baktatva Ferihegyen a bádogba, egészen meglepő felirat ereszkedett a szemem elé. Tudjuk be a sokkhatásnak, hogy kapásból sikerült fénycsővel együtt lefotózni az errefelé még soha nem látott piktogramot. 

Természetesen azonnal mosdóspottingba kezdtünk, fel sem tűnt, hogy a balra tekintve már ekkor felfedezhettük volna minden ufb utas álmát, az építés alatt álló, hipermodern bádogcsarnokot.

A mosdó jelet követve elhaladtunk a mai bádog előtt, hogy aztán közvetlenül mellette feltáruljon az évtized fejlesztése, a gyönyörűséges budikonténer. Igazi kerozinbűzbe oltott szigetfeeling, priceless. 

A rötyit tehát a bádogba lépés előtt lehet használni, noha várni inkább benn kell, kijönni már nem igazán lehet, ha a bádogba lépve túlesünk az okmány és beszkártyaellenőrzésen. Egy átlag utazásnál nagyjából 15 percre vagyunk a terminál budijától, persze olyan Wizz-utasoknak, akik áldozatul esnek a fő terminálban végrehajtott csomagos csicskáztatásnak, még jól jöhet.

Az új bádogbudi persze még csak az első a rendkívüli utaskomfort-növelő fejlesztések sorában, visszaúton azért jól megnéztük az épülő high-tech bádogot is, amelyről a Magyar Nemzet nevű termék a következőképp lelkendezett: "a könnyűszerkezetes épületben a 21. századi igényeknek megfelelő komfort, azaz ülőhelyek, fűtés-hűtés, mosdók és élelmiszer-vásárlási lehetőség várja az utasokat."

Mivel az ominózus cikk tele volt zagyvaságokkal (például "az épületszárnyat a jelenlegi B terminálon keresztül érik majd el az utasok"), nem is tudtuk hova tenni, hogy pontosan hol épül. Nos, nem bonyolult: a mostani bádog mellett és nyilván az A-ról lehet majd ide kijutni, hiszen a Schengenen belüli utasokról van szó. Az új csarnokot tehát gőzerővel építik. Még nagy a kupi, így néz ki.

A színvilág eklektikus, Turbulenciát a fotó alapján egy hasaló robotra emlékezteti az építmény.

Az építkezés miatt most kicsit hosszabb és kacskaringósabb az út beszállás felé, hamarabb lehoznak a terminálból a betonra és az utasoknak kerülgetniük kell a munkaterületet. De kit érdekel, ha látjuk a szemünk előtt a végkifejletet: az új csodaterminálnak elvileg januártól ki kell váltania a már több mint öt éve utasok millióit boldogító bádog 1.0-t.

Sokadszor szaladunk bele, hogy egy normális kézipoggyászért többet kell fizetni a Wizznél, mint amibe maga a repjegy kerül, legfőbb ideje egy csomagártesztnek. A két ultra ajánlatait összevetve az látszik, hogy a kézicsomagnál a Wizz sokkal drágább a Ryanairnél, a 10 kilós feladottnál kisebb különbséggel jobb a Ryanair, a 20 kilós feladottnál viszont sokszor a Wizz az olcsóbb.

Elég bonyolult a helyzet, próbáljuk tömören, szikáran összefoglalni. Hét olyan útvonalat választottunk, amelyet mindkét cég repül - pontosabban négynél tök ugyanaz a célreptér, háromnál nagyrészt ugyanazt a várost, vagy szigetcsoportot szolgálják ki. Ugyanazon, vagy egymáshoz legközelebbi napon induló járatoknál néztük meg a csomagdíjakat, egyrészt november végére, másrészt március elejére. Ezek ugyebár csak akkor derülnek ki, ha az utas a foglalás során eljut a konkrét infóig.

Alap tudnivaló: csak ez a két cég kér pénzt a normál kézipoggyász elszállításáért, a többinél ez benne van a jegyárban. Így háromféle csomagtípust néztünk: a normál kézit, amely az elsőbbségi beszálláshoz kapcsolódik (PRIO), a 10 kilós feladottat, amely lényegében a normál kézipoggyász, a legtöbbször sztenderd gurulós bőrönd feladása (10KG) és a légitársaságoknál megszokott, húszkilós feladott csomagot (20KG) 

Az adatok böngészhetők alább, aki nem akar elmerülni benne, annak azonnal összefoglaljuk a fontosabb tanulságokat, de mindenekelőtt álljon itt a hivatalos díjlista euróban, csúcsidőn kívül/csúcsidőben: 

Az első blikkre jól látszik, hogy a Wizznél sokkal szélesebb sávban mozognak a csomagdíjak. Kezdve a hagyományos feladottal, a 20 kilóssal, itt a Ryanairnak magas a minimumdíja, ezért hiába adja alapáron egy csomó budapesti útvonalon a cuccot, ennek a 25 eurónak (8119 forint) a Wizz könnyen alá tud menni. Az is előfordul náluk, hogy a 20 kilós alig drágább a 10 kilósnál. Ami nagy könnyebbséget jelent, vagy egyszerűen két együtt utazó embernek elég egy 20 kilóst közösen megvenni, nem kell mindkettőnek a 10 kilós. 

Kacifántosabb a helyzet kézipoggyászfronton. Itt ugyebár ha nem férünk be egy ülés alatt elférő ingyenes kicsi csomagba, akkor választhatunk: a normál kézit prió keretében visszük magunkkal a gépre, vagy feladjuk a reptérre érve 10 kilós feladottként.

Már az sem egyértelmű, hogy a kettő közül melyik olcsóbb. Rövid útvonalaknál előfordul, hogy a 10 kilós, a hosszabbaknál viszont szinte kivétel nélkül az elsőbbségi. 

A priónál (normál kézi is jöhet a gépre a kicsi mellé) a Ryanair fogyás alapon áraz, azonos útvonalon a közeli időpontra magasabb az ár. Ennél előfordul az is, hogy teljesen elfogy a keret, tehát aki mindenképp a gépre akarja magával vinni a csomagját, jó, ha időben megveszi azt.

A Wizznél többnyire nincs semmilyen különbség, pont ugyanannyiért adják a kézicsomagot tartalmazó elsőbbségit novemberre, mint márciusra. A budapesti útvonalakon láttunk erre a Ryanairnél 6 és 12 eurós árat is (2100 és 4200 forint, ezek a kis ravaszak tehát már 350-es euró/forint árfolyammal számolnak a magyar indulásoknál), de ez nem feltétlen függ az útvonal hosszától - Milánóba mindkét cég pl. meglepően drágán adja.

A távolabbi időpontokra, ahol a Ryanair olcsóbban számol, a Wizz szinte mindig sokkal drágábban adja a kézit, mint a nagy konkurense. Például Lisszabonba ugyanaz a szolgáltatás 2100 forint a Ryanairnél, 7800 a Wizznél. Hasonló jegyárnál ezt különösen érdemes figyelni. Mivel 10-20 euróért télen vagy 50 célállomásra el lehet jutni Budapestről és Debrecenből, valóban teljesen általános, hogy drágább a normál kézicsomag a Wizznél, mint maga a jegy

Ebből egy lehetőség is fakad. A folyamatos áremelések nyomán a Wizznél a foglaláskor vett prió több útvonalra is drágább lehet 20-25 eurónál, márpedig a reptéren megvéve ez fix 20 euróba kerül. Még a Malév GH kezelési költségével együtt is csak 25. Ha tehát ennyi az eredeti ár is, akkor nem feltétlen érdemes foglaláskor megvenni, főleg, ha még nem tudjuk, kell-e egyáltalán a nagy kézi, vagy hogy mekkorát viszünk. Sok reptéren nem is figyelik a csomagok méretét, pont elég akkor fizetni, ha visszük a normál kézit és kérik is érte a pénzt.  

Még annyi kiegészítés, hogy mindkét nézett időpontunk csúcsidőn kívül van, a nyári, a téli és a húsvéti csúcsban a Wizz még magasabb árakon adja a feladott poggyászokat.

Összességében tehát a lényeg: a Wizz sokkal szélesebb sávban áraz és sokkal drágább a Ryanairnél. Érdemes mindig átgondolni, kell-e fizetős csomag és ha igen, annak díjaival együtt hasonlítsuk össze a szolgáltatók által kínált jegyárakat.

Most pedig a konkrét árak, amelyek foglaláskor érvényesek - utólagos csomaghozzáadás esetén pár euróval magasabb mind.

London                   (PRIO - 10KG - 20KG), novemberre / márciusra

Wizz (Luton) :          5800 - 5450 - 6050 / 5800 -5450 - 6050

Ryanair (Stansted): 3150 - 4200 - 8119 / 2100 - 3500 - 8119

Brüsszel - alsó:

Wizz:     4450 - 3050 - 3650 / 4450 - 3050 - 3650

Ryanair: 2100 - 3500 - 8119 / 2100 - 3500 - 8119

Milánó:

Wizz (Malpensa):     6500 - 4750 - 5000 /  6500 - 4750 - 5000

Ryanair (Bergamo):  4200 - 3500 - 6489 / 2100 - 3500 - 4879

Berlin: 

Wizz:       4800 - 4750 - 5000 / 4800 - 4750 - 5000

Ryanair:   3150 - 3500 - 8119 /  2100 - 3500 - 8119

Lisszabon:

Wizz:     7850 - 7800 - 9750 /  7850 - 7800 - 9750 

Ryanair: 4200 - 3500 - 8119 / 2100 - 3500 - 8119

Eilat:

Wizz:      4800 - 7800 - 9750 / 4800 - 7800 - 9750

Ryanair:  4200 - 4200 - 8119 / 2100 - 3500 - 8119

Kanári-szigetek:

Wizz (Tenerife):            8700 - 10550 - 13850 / 7850 - 10550 - 13850

Ryanair (Gran Canaria): 4200 - 4200 - 8119 / 3150 - 3500 - 8119

Nagyon úgy fest, hogy jövő nyártól mindkét budapesti útvonalát bezárja a Transavia. Nagy kár, az egy nyarat megélt Nantes különlegesség volt és Párizsnál is a legjobb volt Orlyra repülni.

Bő egy éve még nagy lelkesen jelentették be, hogy Párizs mellett Nantes-ba is repülnek 2019 nyarán Budapestről, a 20-as nyárra azonban eltűnt mindkettő. A Transavia szeptemberben jelentette be a 2020 nyári menetrendjét, pár hétig még bíztunk benne, hogy Budapest csak később kerül fel valamiért, de mivel minden más ott van, szinte csak ez hiányzik, kijelenthető, hogy dobják a magyar piacot úgy ahogy van - csak ezt nem fogják külön bejelenteni.

A Transavia az Air France-KLM csoport low-cost cége, eleve nem könnyű nekik megtalálni egy fapados helyét a struktúrában. Amikor elkezdték a magyar járatokat, a Transaviával pont maguknak csinálták elsődlegesen konkurenciát azzal, hogy Párizsba és Amszterdamba repültek. Aztán Amszterdam helyett jött Rotterdam, oda legalább nem repül a KLM, de ez sem élt sokáig. Párizsnál legalább nem CDG-re, hanem Orly-ra repülnek, ez legalább egy résnek tűnt onnantól, hogy az easyJet budapesti járata átköltözött CDG-re.  

Nantes-ot eleve nyárinak hirdették, most pénteken megy el az utolsó járat. Párizsba még repülnek télen, de nagyon fékezett habzással. Heti kettőben novemberben, december-januárban szünet, csak az ünnepi időszakban van pár járat. Aztán februártól még húzzák a tavaszi menetrendváltásig.

De legalább jó a menetrend, pénteken és vasárnap este repülnek. Magyar turista szemszögből ez egy kiváló hétvégi kiruccanási lehetőség, a vasárnap késő délutáni hazajárat pedig azoknak is kedvező, akik nem szeretnek kifelé este menni és azonnal egy szállás kifizetésével kezdeni. Orly leginkább azért jó reptér, mert jó és olcsó a megközelítése, alapáron villamossal elérhető az egyik metró végállomása. Tehát a reptér felé a belvárosi napijegyen túl csak egy plusz villamosjegyet kell venni. Sajnos Orly ennek kiesésével már csak CDG-re és a Párizstól durván 100 kilométerre levő Bovéba lehet majd repülni Budapestről és Debrecenből is fapadon.   

A Transaviánál 40 euró a még hátralevő járatokra a legolcsóbb jegy. Ennél valamivel olcsóbb az easyJet CDG-re, de drágább a bejutás. Az ultráknál BVA-ba pedig eleve 16 euró pluszt kell hozzáadni a buszos transzferre az időveszteség mellett - meg persze azt, hogy náluk csak a kis kézipoggyász van benne az árban. Aki tehát párizsi túrán gondolkodik, érdemes kihasználnia a megszűnés előtti hónapokat. 

Sose értettük, miért ragaszkodik egy velejéig igazságtalan, az utasnak és a légitársaságnak is csak kárt okozó díjtételhez az easyJet. Most megtört a jég, úgy tűnik, sok év után végre belátták, hogy baromság volt, október 1-től eltörölték a minden foglalásra egységesen kivetett 21 eurós admin díjat.

Ennek a díjnak a története 2012-ig nyúlik vissza, amikor uniós hatósági nyomásra meg kellett szüntetniük a légitársaságoknak a trükközést a kártyadíjakkal. Addig azon szórakoztak, hogy megkeresték a legkevesebb utas által elérhető kártyatípust, annak használatát ingyenessé tették, így már mondhatták, hogy a kártyadíj kikerülhető, az összes többi kártyára pedig rátettek egy nagyobb díjat. Amikor ezt betiltották, pótolni kellett a kieső bevételt. Az okosabbak csendben, észrevehetetlenül beépítették a jegyárba az emelést, az easyJet viszont azt mondta, ok, akkor mostantól nesztek egy admin díj, minden foglalásra egységesen.

Ezzel sikeresen megbüntették az egyedül utazókat, ugyanis a díj pont ugyanannyi volt egy jegyre, mint tízre. Bevezetésekor ha jól rémlik, 12 euró volt, de folyamatosan emelték. Húszon megállt egy kicsit, de tavaly felvitték 21-re, ott állt most szeptember végéig, amikor egy tollvonással eltörölték.

Őszintén nem értjük, mit szerettek benne: annyira nem lehetnek korlátoltak, hogy külön számolták az ebből származó bevételt és örültek, milyen szépen nő, miután folyamatosan emelték. Az ugyanis kevésbé mérhető, hogy mennyi utast vesztettek miatta. A kemény versenyhelyzetben repült útvonalakon egy-két fős foglalásnál elég gyakran volt versenyképtelen az árazásuk a 21 eurós fix díj miatt, mi is szinte mindig úgy repültünk velük, hogy több járatra is egy foglalás keretében vettünk jegyet, néhány eurósra csökkentve a fejenként és utazásonként felszámolt költséget. 

Ahhoz, hogy elengedjék ezt a díjat, bizonyára szükség volt arra, hogy fejlesszék az árazó algoritmusukat. A két ultra konkurens (Wizz és Ryanair) ebben sokkal előrébb jár, de látszik, hogy újabban az easynél sem csak lassan emelkedő árakat lehet látni, hanem egyre gyakrabban csökkent az ő rendszerük is az árakon, ha nem megfelelő a fogyás. Most pótolniuk kell a kiesést és ezt csak ügyes, észrevehetetlen jegyáremeléssel lehet megtenni. 

Lényeg a lényeg, mostantól egy-két főre is sokkal versenyképesebb az easyJet. És hadd hívjuk fel újra a figyelmet arra, hogy ha az áraikat az ultrákkal hasonlítjuk össze, akkor számoljunk azzal, hogy az easynél (és a Norwegiannél, Vuelingnál, Eurowingsnél is) a jegyár két olyan fontos dolgot is tartalmaz, amiért a Wizznél és a Ryanairnél külön kell fizetni: az egymás mellé osztott helyet és a normál méretű (nem csak az ülés alá beférő pici) kézipoggyászt.

A Malév GH eddig sem pályázott nagy eséllyel a legkedveltebb cégnek járó babérkoszorú elnyerésére, de lassan inkább az aranybékasegg díjra lehet méltó (a díjat egy reklámblog találta ki, nem én). Olvasónk, Dóra (kérésére a nevét megváltoztattuk) tanulságos esete következik. Frissítés: a Wizz Air reakciója is a poszt végén.

Többször írtunk már arról, hogy a Malév Ground Handling Zrt. kénytelen lehajolni a sűrű fillérért is, ezért vadabbnál vadabb utaskopasztó trükköket eszelt ki az elmúlt években. Most úgy tűnik, a Wizz Air földi kiszolgálójának botránya akkora volt, hogy a Wizz rájuk szólt, hagyjanak fel a lehúzásokkal.Ezért aztán újabban az A oldalon, a bádogkarámba induló cső kijárata előtti őrhelyen a lehető legtöbb csomagot belepróbáltatják a rekeszbe, ha az utas nem rendelkezik elsőbbségi beszállással. Mi is tapasztaltuk, hogy ez alapesetben inkább kellemetlen, rosszabb esetben a tök felesleges csicskáztatással akár a gép elérése is veszélybe kerülhet, ha feltorlódik a sor. De a legrosszabb, ami történhet, ha fel sem engedik az embert a gépre. Ahogyan ez Dórával történt.

Dóra rendszeresen utazik Londonba, így a megszokott rutinnal, kis csomaggal  és lendülettel érkezett a kapukhoz. Ott meglepve tapasztalta, hogy egy férfi minden nem elsőbbségi utast a mércéhez terelt, ahol be kellett mutatni, hogy a táska belefér a legkisebb rekeszbe. Több utas is ki volt akadva, többen szóvá is tették Dóra elmondása szerint, hogy ez csak szívatás, mire azt a választ kapták: "akinek nem tetszik a rendszer, annak nem kötelező 5000 forintos fapados jeggyel utazni, ott a British".

Mivel Dóra a biztonsági ellenőrzés után rögtön a kapuhoz ment, még a kezében volt a folyadékos tasak, egyébiránt egy kis hátizsákkal utazott. Alighogy meglátta a staff, közölték vele, hogy két csomagja van, 25 euró lesz. Az fel sem merült, hogy arra kérjék, tegye bele a zsákba a folyadékot. Dóra kissé felháborodottan a hátizsákba tette a zacskót.

"Miután összepakoltam, a Malév alkalmazott többször belepróbáltatta a hátizsákomat a mérőkeretbe, amibe természetesen simán belefért, de eközben már nem csak kellemetlen fizikai közelségbe jött hozzám, hanem meg is érintett. A verbális megaláztatást, az intim szférám megsértését és a nem kívánt fizikai kapcsolatot nagyon nehezem kezelem, ezért ellentmondást nem tűrő hangon, határozottan a Malév-alkalmazott értésére adtam, hogy ne velem, hanem a saját édesanyjával szórakozzon."

Ezt követően némi szóváltás után a mérőkés ember nem engedte beszállni Dórát, a gépnek pedig azt az információt adta, hogy mindenki átment a kapun, aki meg nem, az úgysem fog repülni. Ezt követően egy nyilatkozatot akartak aláíratni a pórul járt utassal, amely szerint a csomagja, illetve a viselkedése nem volt megfelelő. Ezt Dóra nem volt hajlandó aláírni, és rendőri intézkedést kért. Rendőrt nem hívtak, csak a nyilatkozatot akarták aláíratni. A tranzitból egy hölgy "na jöjjön, Miss Queen" megszólítás mellett kísérte ki Dórát. 

A Malév GH-s azt is közölte Dórával, hogy tiltólistára teszi, és többet nem utazhat Wizz Air járaton - ezt valójában nem teheti meg egy földi kiszolgáló, az ugyanis a légitársaság döntése, hogy kit és miért tesz "tiltólistára" Vagyis ez szimpla rosszindulatú fenyegetőzés volt. A feljelentést az utas a Reptéri Rendőri Irodánál tette meg. Eddig a történet.

Lehet azon vitatkozni, hogy melyik utasnak milyen a tűrőképessége, illetve ki milyen dühkezelési problémával küzd. Általánosítani sem szabad, sok kedves és becsületes munkatársa is van a Malév GH-nak. De az joggal bosszantja az utasokat, ha hatóságként csicskáztathatják őket és még csak nem is reklamálhatnak ezért. A gépen, főleg a levegőben a kapitány az atyaúristen, ő dönt mindenről, ez természetes. De a földön a csomagellenőrnek joga van-e komoly anyagi kárt is okozva megakadályozni valakinek az utazását csak azért, mert az utas esetleg nem a legszebb hangnemben kérte ki magának a szolgáltatást és a fizikai érintkezést, az már nagyon nem egyértelmű. Tehát az ellenőr lehet bármekkora paraszt, az utas meg ha csúnyán reklamál, rögtön abúzusról van szó? 

A feljelentést követő fejleményekről természetesen majd beszámolunk. 

FRISSÍTÉS: A Wizz Air reakciója az ügyben:

„A Wizz Airnek tudomása van arról, hogy az augusztus 30-i, Budapestről London Lutonba tartó járatának egyik utasa a budapesti repülőtér beszállókapuinál szóváltásba keveredett földi kiszolgáló partnerük munkatársaival. Az utas az esettel kapcsolatban feljelentést tett a Repülőtéri Rendőri Igazgatóságon. Belső vizsgálatunk jelenlegi állása alapján az utas a megengedettnél több, három kézipoggyásszal (egy hátizsákkal, egy szatyorral és egy válltáskával) kívánt felszállni a repülőgépre, és megtagadta az extra kézipoggyász szállításáért felszámolt díj kifizetését, miközben folyamatosan szidalmazta partnerünk munkatársát. Az utasnak végül sikerült egy csomagba összepakolnia kézipoggyászait, így felszállhatott volna a repülőgépre, ám ezt követően újra szidalmazni kezdte a földi kiszolgáló személyzetet, így a földi kiszolgáló személyzet az utas rendbontó viselkedése miatt kénytelen volt megtagadni tőle a beszállást. A biztonság továbbra is a legfontosabb a Wizz Air számára. Légitársaságunk zéró toleranciával kezeli az utasaink, személyzetünk és partnereink elleni szóbeli és tettleges erőszakot. Az ügy innentől a rendőrség hatáskörébe tartozik.”

Két fontos változást tapasztaltunk az elmúlt időszakban a budapesti reptéren: az elmúlt időszakban sokszor nehezen birkózott a tömeggel már nem csak a biztonsági, hanem az útlevélellenőrzés is, de legalább a Wizz a GH-botrány végén egyértelműsítette: igenis elfogadják a kapunál a telefonon pdf-ben bemutatott beszállókártyát, nincs e miatt büntetés.

Hosszú sorok mindig előfordultak a szekunál, az elmúlt években jól látszott, hogy a reptér versenyt fut a forgalom növekedésével, próbál javítani a helyzeten. Növelni is tudták a kapacitást, nagy átlagban javulást láttunk a sorállás tekintetében. Legutóbbi hajnali indulásainkkor azért látszott, hogy nagyon feszített a rendszer, 20-25 perces sor bármikor kialakulhat.

Most már többször is kezelhetetlen számukra az önkiszolgáló beléptetőkapu a szekuhoz. Ezeket ugyebár költségcsökkentés gyanánt, az ember kiváltásaként szerelik fel világszere a reptereket, az utasok nagy részének nem is okoz gondot a beszállókártya vonalkódját a megfelelő helyre illeszteni, hogy kinyíljon a kapu. De mindig vannak bénázók, lassan haladó idősek, babakocsisosok, kerekesszékesek, ezért egy-két ember is áll ott segíteni. De Ferihegyen ez rendszeresen kevés, sokszor akkora a sor a kapusor előtt, hogy a csekkinpultokig kanyarog, van amikor össze is keverednek a sorok, ami elég idegesítő. Ott, ahol leginkább kéne, a sor végén, mutatni, hogy hol kell beállni, netaláltán a sort igazítani, megfelelő irányba terelni, na ott még nem láttunk embert.

Durva sorok vannak újabban hajnalban az útlevél-ellenőrzésnél is, amikor 6 és 7 között akár 10-12 járat is indul 2B-ről. Az elektronikus útlevélellenőrzés az elmúlt hetekben nem működött, mindenkinek sorba kell állni a bódésorhoz. Sokszor jóval túl a sor vége annál a pontnál, ahonnan a kordonozás elkezdődik, tehát egy nagy kupacban, tömegben nyomakodik a nép.

A legidegesítőbb, hogy hiába megy valaki például 6.30-as géppel és ér ki mondjuk már 5 körül a reptérre, nem tudja a tömegnyomort megelőzni, hogy elmenjen például a Freihez a C-re egy kávéra, vagy csak hogy a beszállókapu környékén várakozzon a gép indulására. Ennek az az oka, hogy csak mínusz 50 percnél írják ki a kapukat és mivel eddig volt néhány útleveles kapu az A oldalon, érthető, ha a bejelentésig nem vág neki az utas a B-C oldalnak. Tehát mire a 6.30-as járat kapuját kiírják 5.40-kor, már ott nyomorog a korábban induló gépek rengeteg utasa. Amúgy azt a Mastercard lounge-ban levő monitorokon sokszor láttuk, hogy a kapuadatok megvannak órákkal korábban, csak valamiért az utasoknak ezt nem mutatják meg, ott állnak hegyekben a monitort bámulva és várják, hogy méltóztassanak kiírni, hova kell menni. Ennek a felesleges szopatásnak vajon mi értelme?

Ezzel együtt hajnalban tehát a Schengenen kívülre indulók jó, ha kifejezetten korán kimennek, ha nem akarnak izzadni, hogy odaérnek-e a kapuhoz időre. És amint megjelenik a kapuadat, érdemes beállni az útlevélsorba.

De legalább van pozitív hírünk is: a GH-botrány akkora volt a sajtóban, hogy a Wizz valóban leállított földi kiszolgálójának mindenféle lehúzást - ennek hiányában ugyebár másfél évig simán eltűrték. Nincs már tehát az, amiről legutóbb írtunk, hogy nem fogadják el a telefonon nem az appban, hanem pdf fájjlként letöltve bemutatott beszállókártyát. Erre rákérdezünk, a cég is megerősítette, hogy elfogadják, majd láttuk sajt szemünkkel is, hogy így van. A GH tehát úgy tűnik, hogy továbbra is csak a centizéssel tud bevételt szerezni, tehát mindenki figyeljen nagyon precízen arra, hogy betartsa a csomagok mérethatárait.