Skócia fantasztikus hely, persze csak ha valakit nem rettentenek el a nem túl szívderítő időjárási körülmények. Idén új olcsó járat indult Glasgow-ba és a Felföld is elérhető átszállással jó áron. Íme az újdonságok és elmúlt évekbeli kalandozásaink alapján 10 tipp azért, hogy bárki olcsón és kellemes élményeket szerezve merülhessen el a varázslatos tájban. 

Túrázni kötelező

Csodás tájakkal vár Skócia, mindenképp úgy célszerű menni, hogy néhány napot túrázással töltünk. Nekünk legutóbb csak egy kis ízelítő jutott, de az is nagyon tuti volt. Ha busszal megyünk Edinburgh-ból Inverness felé, 50 kilométerrel a cél előtt mindenképp érdemes kóricálni egy jót a Cairngorm nemzeti parkban, Aviemore környékén. A város kicsi és nem túl mozgalmas, de óránkénti menetrend szerinti busz visz fel a glenmore-i látogatóközpontba, ami kiváló bázis lehet egy túrához. Térképeket is lehet helyben felmarkolni, drága kávézó is van és otthagyhattuk a cuccainkat a túra idejére. Kocatúrából is választhatunk, ez esetben kényelmes sétára számítsunk az erdőben egy kilátóhoz vagy a tó körül. Ennél komolyabb túra is kinézhet, profiknak húsz kilométeres kör is kialakítható majdnem ezer méter szinttel, érintve a hegység csúcsát, az 1305 méter magas Ben Macduit. Csupasz hegyek, apró mélykék színű tavak és több százéves erdők váltják egymást. Ha épp nem esik (nagyon) és nincs köd, csodálatos a kilátás. Az erdőben állandó edzőpontok vannak kihelyezve tájfutók számára, őrület, hogy senki sem nyúlja le a jelzőbójákat.

Megabus

Ezen nincs mit ragozni, az autót bérelni nem akaró fapados turista első számú közlekedési eszköze Skóciában, hamar kell foglalni neten, bankkártyával. Jegyek egy fonttól vannak hosszabb etapokra is, a gond épp az, hogy a rövidekre nincsenek. Például Aviemore-ból Invernessbe nem lehet foglalni és a gatyánk rámegy egy mezei busz-, vagy vonatjegyre. Ha visszafelé szakítjuk meg ott az utunkat, érdemes Invernessből jegyet venni valahova nagyon délre, nem fognak seggbe rúgni, ha leszállunk Aviemore-ban. Aztán majd egy másik egyfontos jeggyel továbbutazhatunk.

Hálófülkés éjszakai busz

A nagyon kényelmes buszokat üzemeltető Megabus Gold újdonsága nagyon kemény: London és Glasgow között az éjszakai járatokon ágyak vannak ülések helyett és már 15-20 fontért lehet rájuk foglalni. Ez is egy jó és vicces módja lehet a Skóciába érkezésnek, persze csak annak, aki képes mozgó járművön álomba merülni. A Magabus Goldnak külön weblapja van, de itt is a netes bankkártyás foglalás az alap.

Napijegy Loch Nessbe és a Cairngornba

Elég röhejes, hogy mekkora hájpot bírtak a skótok összehozni ezzel a hülye szörnykultusszal, de a Loch Ness tényleg szép, az Urquhart kastély gyöngyszem, érdemes megnézni. Igazi csóróknak persze csak kívülről, mert 9 font a beugró. Viszont busszal elérhető, az Inverness környéki kétzónás napijegy, mely 6,1 fontba kerül, idáig is jó. Meg a reptérre is, ha például a gép délután indul, belefér egy fél napos Loch Ness kör és a reptéri transzfer megvan a napijeggyel - a reptérre a helyijárat fél óránként jár.

A négyzónás Dayrider napijegy jó a már említett csodálatos Cairngorm nemzeti parkig, ha csak a kijutáshoz-hazautazáshoz ezt használjuk, már nagyon megéri. Megarider néven hetijegy is van, ha valaki legalább 3-4 napra elegendő látnivalót akar felfedezni Inverness vonzáskörzetében, ez a legjobb opció: 32 font az ára. Több busztársaság is üzemel, de általában a konkurensek is elfogadják ezeket a bérleteket, ha nincs tele a jármű.   

A bejutás Glasgowba igen trükkös

Pofátlanul drága a reptéri gyorsbusz Glasgowban, 6,50 font a 20 perces út, oké, legalább átszállásra is jogosít bárhova a városban. A 77-es városi busz sokkal lassabb, majdnem egy óra az út, de ez sem mezei tarifával megy, hanem 4,95-ös reptéri pótdíjassal. Akkor már inkább a korlátlan utazásra jogosító napijegy, amely 5,75 font és jó a 77-esre is a reptérre. (Érdekes módon Edinburgh-ban nincs trükközés, városi busz sima tarifával kiszüttyög a reptérre.)

Repülővel a Felföldre

Ha kevés az időnk és egyenesen a Felföldre akarunk jutni, megoldást jelenhet, ha Invernessbe repülünk, ahova az easyJet jár London több repteréről és Bristolból, néha 12-16 fontért. Ha ügyesen rakjuk össze az utat, átszállással, két repüléssel is kijöhet annyiból a jegy, mint a közvetlen járatok Glasgow-ba, vagy Edinburgh-ba. Invernessből repülni egyébként is remek, itt ért a legmókásabb szeku-élmény bennünket - a kellemes plusz szeku összetétel már önmagában figyelemre méltó. A hátizsákunkat visszafogva a szekus nő feltúratta a táska tartalmát, majd teljes megdöbbenéssel magasba emelte a benne lapuló Globus konzervet. Hangosan megkérdezte kollégáit, szerintük ez micsoda és egyáltalán mihez lehet ezzel kezdeni. Miután megnyugtattuk, hogy ételről van szó, és segített a hat tábla csokoládét visszarakni a zsákba, faarccal azt mondta: szerencsénk van, hogy nem kedd van. Miért, kérdeztük meglepve. Mert keddenként elvesszük az összes csokit. Kellett két másodperc, mire leesett: ütött a skót humor.

Ernyő felejtős, csakis egy jó esőkabát

Egyáltalán nem túlzóak a skót időjárásról szóló olyan megjegyzések, mint a „nem esik? várj öt percet”. Egyrészt tényleg rendkívül sokat esik az eső, de legalább egy szuszra általában nem sokáig. Másrészt ezt a kellemetlen tényezőt a szél még egy kicsit hangsúlyosabbá teszi. Ez azt jelenti, hogy nem nagyon érdemes ezen a környéken esernyővel próbálkozni, sokkal hatékonyabb egy strapabíró esőkabátot beszerezni. Nem eldobhatósat és nem is azt, amelyikben úgy nézünk ki, mint egy lejárt szavatosságú virsli (ezt egy filmben hallottam), hanem a dzseki típusút cipzárral, kapucnival. Mert ha nem esik az eső, akkor az esetenként agresszív széllökések ellen is hatékony.

Szállodák Invernessben

Inverness jó bázis a Felföld beutazásához, kicsi a város, de kellemes, pár órát még sétálgatni is érdemes. Nagy előnye, hogy itt jelen vannak az olcsó brit szállodaláncok, a Travelodge mellett a Premier Inn több egységet is üzemeltet. 29 fontért ritkán van szoba, de ha időben foglalunk, 40-50 között sok van, itt is a vasárnap a legolcsóbb nap, nem csak Londonban. A tökéletes egy napos szervezett kirándulásról a világvége Applecross félszigetre korábbi posztunkban írtunk.

Clark Arnold a barátunk

Az ismert skótok közül nem csak Clark Ádámot értékeljük nagyra, de a kortársak közül Clark Arnoldot is. Pontosabban sir Arnold Clarkot, őt még nem magyarosítottuk, noha már lovaggá ütötték. Na jó, nem Magyarországon alkot, de autós birodalmának kölcsönzős része jó és kedvező árú szolgáltatást biztosít nekünk is. Skóciában általában nála bérelünk autót és sose csalódtunk. Pár éve még annyira fapados volt, hogy a reptérre se jött ki, buszoztunk Glasgow-ban a lepukkadt külvárosi bázisra a verdáért. Ma már van reptérközeli lerakatuk, s noha a kocsit nem hozzák ki, a júzerért kijönnek és elviszik a bázisra. Ez időveszteség mindkét irányba, de ennyi belefér.

A skót fontot itthon nem ismerik

Skóciában nem érdemes jelentősebb készpénzállománnyal felfegyverkezni. Egyrészt az utolsó kocsmában is lehet kártyával fizetni, másrészt a skót fonttal csak baj van. A kártyás fizetés megy a buszállomáson, a múzeumoknál, boltokban és az utazási irodákban is, úgyhogy gyakorlatilag sosem lesz szükségünk papírpénzre. Annál is inkább, mert az árszínvonal miatt filléres kiadásaink nemigen lesznek. A skót font majdnem ugyanazt tudja, mint az angol, azzal az apró különbséggel, hogy Magyarországon nem váltják vissza, talán csak egyetlen banknál. Vagyis ha skót fontunk van, azt el kell költeni. És ne gondoljuk, hogy úgyis felhígul a rendszer és majd angol fontot kapunk vissza a boltban, mert bizonyosan helyi valutát adnak majd.