Egy hónapja működik a Wizz Airnél a helyleosztás rendszere, nem is akárhogyan. Tízből nyolc olyan próbafoglalásunknál, ahol ketten utaznánk, nem volt képes úgy egymás mellé adni a rendszer a helyeket, hogy az egyikünk ablakhoz kerüljön. De van durvább is: egyszer lazán szétültetett az algoritmus a tök üres gépen. Egyébként is a gép közepétől, a leggyíkabb helyektől kezd tölteni a rendszer, nyilván, mert ha nem tetszik az utasnak, akkor pénzért vehet jobb ülést. Ügyes húzás a kiegészítő bevételek növelésére, de utasbarátnak végképp nem neveznénk.

Ahogy annak idején előre megírtuk, a Wizz Air tök utolsóként döntött úgy a fapados cégek közül, hogy feladja a szabad ültetést. Már náluk sem "aki kapja marja" alapon ülnek le az utasok, hanem a hagyományos módon, a beszállókártyán látják, hogy melyik szék lesz az övék. A Wizznek volt lehetősége kielemezni a konkurensek helyosztási tapasztalatait és tényleg ügyes megoldással jöttek elő például a másik ultrához képest.

A Ryanair ugyanis azzal próbálkozik, hogy több mint hét nappal az utazás előtt csak akkor enged becsekkolni, ha választunk magunknak pénzért helyet, s csak egy héten belül kérhetjük, hogy dobjon valamit a gép ingyen. Ezen aztán már nem lehet változtatni. A Wizz azt találta ki, hogy már a foglalásnál dob a gép, aztán ha nem tetszik, rögtön, vagy akár később vehet az utas jobbat, ebből pedig nyilvánvaló, hogy a cég abban érdekelt, hogy a lehető legtöbb utas legyen elégedetlen a gép által adott hellyel.

Tesztünk alapján ez működik is. Eddig háromból három kétszemélyes foglalásunknál adta a gép középső részébe a helyet középső és folyosó melletti helyre, fizettünk is rögtön, hogy a külsőt ablakhoz helyezzük át. Az 1 eurótól kezdődő ár nem magas (bár ha a 10. sorba kerülünk, kapásból 3-4-ről indulunk), mégis bosszantó azt látni, hogy szinte mindig szar helyet kapunk. Csináltunk is még jó pár foglalást, hogy megnézzük, mi alapján allokál a rendszer.

Persze az egészet nem tudtuk feltérképezni, de az biztos, hogy a gép közepén kezdi a töltést. Onnan lehet a legkevésbé kilátni a szárny miatt, de ha nem három főre foglalunk, akkor ablakra sincs nagy esélyünk. Nagyjából a következő sorrendben tölti a sorokat a rendszer: 21, 22, 15, 16, 11, 10, 23, 24, 9, 8, a legelső kiosztott hely a 21C. A két fős foglalásoknál szinte mindig középső és külső helyet ad, aztán ha pénzért átpakolja az utas az ablakhoz, újra felszabadul a folyosó melletti ülés, lehet megint azt allokálni, hátha a legközelebb oda tett lúzer is fizet egy jobb helyért.

Amikor üres a gép, lényegében 100 százalék, hogy a párok nem kaphatnak ablakos helyet. Később, amikor egyre kevesebb a kiosztható hely, erre nő az esély, tízből egyszer, egy közepesen töltött járaton mi is kaptunk ablakost a próbafoglalások során. Olvasók írták, hogy őket külön sorba tette a gép, ezt nem akartuk elhinni, de csak addig, amikor megláttuk, hogy minket is külön ültetett a majdnem tök üres gépen: egyikünket ablakhoz, másikunkat ugyanabban a sorban a túloldalra középre.

Értjük a célt, tudjuk, hogy most már a tőzsdei elemzők és befektetők is kiemelten figyelik, hogy mekkora növekedést tud elérni a cég a kiegészítő bevételek soron, de utasként ezt látni finoman szólva is kiábrándító.