Szépen beledurrantott a nulláslisztbe pár hete egy brit lap, amikor világgá kürtölte, hogy a Wizz Air egyik London-Budapest járatának 293 próbálkozás közül egyszer sem sikerült késés nélkül elindulnia. A magyar sajtó ahogy kell, felkapta a hírt, a légitársaság pedig kissé mellre szívta és közleményben reagált.

S hogy kinek van igaza? Noha valóban előfordulnak a Wizznél hosszú késések, részben jogosnak tűnik a légitársaság kiakadása. Egyrészt nyilvánvaló reklámfogás az, ha egy kártérítés-behajtásra szakosodott cég összegyűjti, hogy mely járatok utasainak járna elvileg pénz a késés után. Másrészt még nyilvánvalóbb baromság az indulásnál nézni a késést. A hivatalos menetidő jóval hosszabb a ténylegesnél, ezért ha nincs brutál szembeszél és nem kell kerülőt tenni időjárási, vagy forgalmi okok miatt, akkor a járatok többsége 5-10 százalékot behoz a menetidőből. Az érkezést nézni van egyedül értelme, minden cégnél teljesen szokványos, hogy a gépek 10-15 perc késéssel szállnak fel. 

Jómagam kétszer jöttem az említett kora délutáni Luton-Budapest járattal a kérdéses időszakban és mindkétszer pontosan érkeztünk, eszembe sem jutott megnézni, hogy 8, vagy 13 perccel szálltunk fel a hivatalos indulási idő után. Ez azonban semmiképp sem jelenti azt, hogy kipécézték maguknak a Wizzt, valaminek mégiscsak kell lennie a háttérben, hogy épp ez a járat akadt fenn a rostán. 

Luton a Wizz egyik legnagyobb forgalmú bázisa, az egyetlen, mely nem Kelet-Európában van. Ide lényegében az összes általa használt reptérről indít járatot, logikus, hogy üzemeltetési szempontból Luton kiemelt jelentőséggel bír. Karbantartani például csak néhány bázison tudják a gépeket, ezért cserélgetni kell őket a bázisok között. Mivel a kelet-európai bázisok között lényegében nem közlekednek közvetlen járatok, Lutonban szokás csereberélni a gépeket. Például megérkezik közel egy időben a pesti és a temesvári gép, a személyzet átmegy egyikről a másikra, a Pestről induló madár Temesvárra megy vissza és fordítva. Ez viszont időveszteséggel jár, a menetrendbe nincs belekalkuláva, a fordulóidő általában 30 perc. Nincs minden nap gépcsere, de ha igen, az rögtön okoz némi késést. Ha ez reggel történik, az adott gép egész nap csúszhat. A London környéki légtér amúgy is telített, megesik, hogy tovább tart elérni a reptereket. Ez, kiegészülve a technikázásával, valóban ahhoz vezet, hogy a Wizz londoni járatainál nagyobb esély van a késésekre, mint amikor más célállomásra repkednek.

Ami a Wizz hírhedt hosszú késéseit illeti: ezek a működésük első öt évére voltak jellemzőek, addig, amíg nem érkezett tartalékgép a rendszerbe. Ha bármi okból kiesett egy gép, azt a többivel pótolták, s ha az összes madár reggeltől estig repült, csak éjjel bírták a kiesést behozni. Ilyenkor bizony beugranak a 8, vagy épp 12 órás késések. Mióta van tartalék a rendszerben, erre kevesebb az esély, de ha elromlik egy gép, ma is lehet, hogy órákat kell arra várni, míg a pótgépet elővarázsolják. Ez technikailag nem tud gyorsabb lenni, ha például Madridban rohad le egy gép, a pót meg Budapesten, vagy Varsóban dekkol. Persze az utas mondhatja, hogy oldják meg, kérjenek mástól, de el kell fogadni, hogy egy hatékony, minimál költségekkel dolgozó cégről van szó, úgy oldja meg, ahogy neki a legolcsóbb. Ha bedöglik egy gép. másnál is késések vannak, legfeljebb rövidebbek, mint a Wizznél.

Jó kérdés még, hogy van-e pontos és hivatalos statisztika a késésekről. Ezeket a légitársaságok nem kötelesek közölni, a Ryanair például megteszi, mert jól áll vele, a Wizz pedig nem, vajon miért? Vagyis mondanak egy nagy átlagszámot, de ezzel nincs kisegítve az utas. A brit légitársaságok késési statisztikáiról van egy elég pöpec nyilvános adatbázis a flightontime.info oldalon, de ebben a Wizz nincs benne. Akár járatonként is böngészhetők a késési statisztikák a flightstats.com oldalon, igaz, nincs fenn az összes járat, pontosnak, teljesen mérvadónak nem tekinthető. Az ominózus Luton-Budapest 2206-osról mindenesetre az derül ki, hogy január óta az esetek háromnegyedében pontos volt és csak négyszer hozott össze hosszú késést

Ami pedig a Wizz Airt úgy általában illeti, az oldal szerint indulásnál a járatok 81, érkezésnél 93 százaléka pontos volt, igaz, náluk a 15 percen belüli csúszás még pontosnak számít. Összehasonlításul: az easyJet nagy és forgalmas repterekre jár, sokkal lassabban megfordulnak meg a gépei, statisztikája mégis sokkal jobb: 92, illetve 97 százalék volt pontos. A Ryanair számai sajnos ezen az oldalon nem elérhetőek.