Első pillantásra meghökkentő információval rukkolt elő Michael O’Leary Ryanair-főnök: akár már idén novembertől utasokat hordhatnak a hosszú távokat repülő légitársaságoknak, csatlakozást biztosítva. Ez azt jelenti, hogy például az Amerikába repülő júzer Ryanairrel szállhat Londonig, ahol kockázatmentesen pattanhat át a transzatlanti járatra. Ettől persze olcsóbb lesz a jegy is. Elhisszük?

Nagyon úgy tűnik, hogy ez nem a régen megszokott figyelemfelhívó ökörködés, nem állóhelyek lesznek a gépen, meg fizetős klotyó. Azt mondta a Reutersnek, hogy első körben az IAG-cégek vannak a kalapban, a British Airways mellett természetesen az Aer Lingussal az élen, de a tahóságát az elmúlt időszakban látványosan visszafogó vezérigazgató még a drága fapados Norwegiant is megemlítette potenciális partnerként, ami azért elég vicces. Szegény norvégok ugyanis erősen legatyásodtak, mióta belekezdtek a hosszú távba, de a rövid távú hálózatuk erős, nyilván ők maguk szeretnének ráhordani a hosszú járatiakra.

Lassan minden vágyunk teljesül: Skócia után járatot indít a Wizz Air Nizzába is. A menetrend is kiváló, jövő márciustól pénteken és hétfőn lesznek járatok esténként. A heti kettőt simán meg fogják tudni tölteni, aki még talál 10 ezer alatti jegyeket, szinte biztosan nem jár rosszul, ha lecsap rájuk. Közben igen jó árak vannak több jó célra, például Máltára, vagy Szicíliára is.

Amikor januárban a Wizztől kaptunk 5 célállomást, hogy futtassuk meg, mi tetszene az olvasóknak, Skócia és Dél-Franciaország kapta a legtöbb voksot. "Mi kezdetnek Nizzával és Edinburgh-val kiegyezünk" - írtuk mi, s mostanra meg is kaptuk a járatokat annyi apró eltéréssel, hogy Skóciában Glasgow-t választotta a Wizz. Harmadik régi vágyunkat, Tenerifét is kipipálták, ezért most az elmúlt hetek sorozatos fikái után kapnak egy nagy piros pontot. Főleg, hogy retúrban 11 ezer alatt sikerült levadásznunk a nizzai kanyart májusra.

Mondjuk kellett hozzá egy kis idő. Már az is baromság, hogy a C betűnél kell keresni, mert Cote d'azur-ként sikerült behányniuk a foglalási rendszerbe, de még rosszabb, hogy a foglalási rendszerük megint elég lassú, végül az appra váltottunk, az gyorsabb volt.

Egy repjegyfoglalás két perc, szállás három, tudjuk, mikor hova nyúljunk. Több száz utazás után az ember hajlamos rutinból szervezni a következő kiruccanást. Aztán jól ráfázik. Persze jó, hogy ha feltűnnek az olcsó jegyek, tíz perc alatt kész a londoni kanyar repjeggyel, transzferrel és szállással, de a túlzott magabiztosságból jönnek a hibák és a szívások. Íme néhány lúzerség, amibe rutin rókaként is sikerült durván, vagy csak majdnem beleszaladnunk az elmúlt évben – kevésbé tapasztalt utazóknak is hasznos lehet, hogy mikre érdemes figyelni.

Rutin menetrend

Annyiszor mentünk már a trevisói reptérre, hogy minek nézzük meg a pontos vonatmenetrendet? Hiszen óránként két-három vonat van Velencéből, az trevisoi állomásról meg fél óránként a 6-os busz a reptérre. Szerencsére valamiért sikerült rápillantani és kiderült, hogy ez valóban így működik, kivéve azt a két órát délelőtt, amikor leáll a vonat. Nincs egy darab se. Ha nem érjük el a 10 órást Mestrében, legközelebb délben. Ezzel pont lekéstük volna a temesvári gépet. Vonatjegy kuka, s ha mákunk van, jött volna drága busz, ha nem, maradt volna a taxi horror áron. Tehát: ezt megúsztuk, sose menjünk rutinból, mindig mindenhol nézni kell a menetrendet.

Korlátozott kilométer

Aki gyakran bérel autót, tudja, hogy mikre kell figyelni. És nem néz meg olyan dolgokat, amik hosszú évek óta egyértelműek és változatlanok. Az egyik ilyen megszokott alapvetés a korlátlan kilométer-használat. Addig, amíg ki nem derül, hogy a mi kis bérlőcégünknél a 3 nap alatti bérléseknél az ár csak 150 kilométert tartalmat, a felett horror pótdíj. Görögországban esett ez meg, szerencsére nem túl durva összegért a helyszínen meg lehetett venni a korlátlant, de így már lettek volna olcsóbb konkurensek is.

Kamu biztosítás

Ha az autóbérlésnél kiegészítő biztosítást ajánl a rendszer, rutin róka már tudja, hogy az önrészcsökkentő dologról lehet szó. Nem olvassa el figyelmesen a szócséplést, aztán amikor a helyszínen megkérdezik, hogy köll-e önrészcsökkentő, akkor lepődik meg: én mi a szart vettem, ha nem ezt. Nos, egy olyat, ami baleset esetén térít olyanokra is, amit a bérlésnél kötelező biztosítás nem: például az autó tetejét, ablakát és a gumit érintő károkat. Olyat, amiért biztos nem fizetne.

Egy emberrel kevesebb

Booking.comos foglalás is már csukott szemmel megy, ezért persze jön a hiba. A hotel recepcióján kiderül, hogy a szoba valóban három ágyas, ahogy kértük, de véletlenül három helyett két emberre foglaltuk. A három főre három ágyas 10 euróval drágább, de a kutyaszorítóba kerül júzerrel nem ezt fizetteti ki a kárörvendően vigyorgó recepciós, hanem az extra személy díját, ami 35 euró. Jóindulat sehol, sima lehúzás, nyilván azt hiszi, hogy csalni akartunk. Pedig nem, baszod, ha azon a szaros 10 eurón akartunk volna spórolni, akkor nem állunk oda a recihez hárman, hanem ketten csekkolunk be, egy ember meg simán besunnyog.

Reptéri transzfer és taxiár

Hajnalban indul a gép Rómából? Aludjunk közel a reptérhez. Jó ár/érték arányú szálloda Ciampinotól 5 kilométerre, a weblap szerint ingyen reptéri transzfer, kommentekbe beleolvas, működik a reptéri transzfer. Királyok vagyunk, foglalás gyorsan. Aztán indulás előtt kiderül, hogy transzfer menetrend szerint csak naponta kétszer van, véletlenül se reggel. Tömegközlekedés nincs, illetve ha átszállunk, az első gépekhez Ciampino vasútállomásról még nem ér ki a busz, vagy csak nagyon neccesen, ilyet meg Rómában épeszű ember nem kockáztat. De hát mi baj lehet a taxival ilyen rövid távra? Nyilván speckó a tarifa, 20 euró alatt alig lehet megúszni. A vége az, hogy a belvárosból kivitt volna a busz hajnalban is 4 euróért, így meg ráment a gatyánk. Dupla lúzerség volt ez: nem megnézni a transzfer részleteit és nem keresni rá a taxihelyzetre.

Taxi várakozás

Csak végszükségben használunk taxit, de néha az ufb-k számára is kikerülhetetlen. A sok lehúzós praktika közül csak egyet emelünk most ki, ebbe már többször és több helyen beleszaladtunk. Ha taktikusan kikötjük, hogy órával megyünk, gyakran a kért időnél hamarabb jön az autó és ha nem vagyunk ott, a sofőr azonnal beindítja a várakozási időt. Ha időben odaérünk a kocsihoz, még mondhatjuk, hogy öcsisajt, ne nézz madárnak, tedd vissza szépen nullára, de ha csúszunk két percet, már cseszhetjük. Inkább várjunk a hiénára mi pár percet, mint fizessük egy csomót. Ha pedig ezek után még beszélgetni próbál… még jó, hogy a szívlapát nem fér be a kézipoggyászba.

Saláta aranyárban

Isztambulban egészen olcsó büféket lehet találni, kis, utcára nyíló pulttal rendelkező helyekre kell gondolni, ahol a főételek kifejezetten jó árban vannak. Ki is választod, és ha már ilyen jól jártál, akkor kérsz hozzá két salátát, némi köretet – bár nincs kiírva az ára, de csak nem lehet olyan drága. És fizetsz az egészért egy éttermi árat, mert a saláta jellemzően sokkal drágább a húsnál. Tanulság: soha, de soha nem rendelni semmit saccra, az ár ismerete nélkül.

Fondü egy személyre

Párizs, jaj de szép, kár, hogy olcsón nem tudsz enni gyakorlatilag sehol. Hopsz, egy fondüs valahol a belvárosban, de távolabb a turisták által látogatott helyektől. Kedves autentikus kockás abroszos hely, fondü 19,5 euró. Nosza, kérünk egy adagot, aztán majd felezünk. Jön a kis edényke, elosztjuk kétfelé, mégis megvolt hát a specialitás, nem csak műanyagkaján éltünk. Számla jön több mint 40 euróról. Mert a 19,5 az fejenként értendő és még a kenyeret is felszámolták.

Medence és reggeli bukta

Amikor az ember tudja, hogy egész napos városnézés után fáradtan fog beesni a szállásra, örül, ha van medence. Aztán amikor 35 fokban beesik este 7-kor és kiderül, hogy a medence zárva, akkor rázza az öklét. Hogy miért jó a 9 és 19 óra közötti nyitva tartás egy 300 szobás szállodánál, vagy apartmanban, miközben máshol este 10-ig is lehet csobbanni, az rejtély, de ha valaki számít a fürdésre, akkor jó, ha előre megvizslatja, hogy mi a nyitvatartási idő.  Ennél már csak az bosszantóbb, ha reggelivel foglalunk, aztán kiderül, hogy ¾ 8-kor indulnunk kell a buszhoz/vonathoz/repülőhöz, de a reggeli hétvégén 8-kor kezdődik és semmi lehetőség a korábbi étkezésre. Reptér közli szállásoknál van aki a kori gépek miatt 4-től ad reggelit, de van akit ez nem érdekel, ezt is mindig érdemes előre ellenőrizni.

Szándékosan Egyiptomban hagyott a Wizz Air 50 csomagot, nem szólt róla, majd magasról tett szopóágra került utasaira napokig és még ma is kamu információt adagolt. Egy olvasónk három napon át próbált valami infóhoz jutni, de senki sem foglalkozott vele. Az Index cikkéből tudta meg, hogy mi áll a háttérben, pedig sok ezer forintot költött el a légitársaság emelt díjas telefonszámának hívogatására. Azt még ma se tudja, hogy mikor kapja meg a poggyászát. A fapados utazás árnyoldalai szappanopera 234. része.

Igazi rémálom lett az Egyiptomból hazatérő utasok nyaralásából. Először a lényeg röviden, aki pedig hosszabban akar szörnyülködni és a "kapják be" szóösszetételt ismételgetni, olvassa el, min ment keresztül a megszívatott utas azért, hogy még hülyének is nézzék.

A lényeg: 50 utasnak nem jött meg a csomagja Hunrhadából. Már a reptéren reklamáltak, ott kaptak is információt, elmondták nekik, hogy ott maradtak a cuccok Egyiptomban. Ezt követően lényegében napokig nem állt szóba velük a szolgáltató, noha ők fizettek a csomagszállításért, amit a Wizz nem teljesített. Magyarul a légitársaság volt a hunyó, de még akkor is lepattintotta a júzereket amikor azok percenként 250 forintért hívogatták az ügyfélszolgálatot.

Megjöttek az olcsó őszi fapados jegyek, a két ultracégnél már hegyekben állnak a 10 ezer forint alatti ajánlatok és 5 ezer alattiból is több ezer van már. Nem a legalacsonyabb katergóriában, de szokatlanul olcsó jegyek tűntek fel Athénba, Barcelonába és Londonba is. Külön akciót nem hirdettek, mégis ilyenkor érdemes foglalni. 

Ahogy a fapados nagy könyvben meg van írva, úgy csökkentek le szépen az elmúlt hetekben a repjegyárak az őszi hónapokra. Augusztus második felében szinte mindig jó vételeket lehet elcsípni. Egyrészt a Wizz Air korábban valamiért magasan tartja a szeptemberi árakat, másrészt ilyenkor esnek mélypontra az októberiek, novembertől pedig amúgy is olcsó időszak kezdődik, ilyenkor több egymást követő hónapra és nagy tömegben állnak a kedvező árú jegyek.

Idén sincs ez másképp. Már szeptember közepétől megjelennek a legolcsóbb árkategóriába tartozó jegyek és többnyire kitartanak egészen december közepéig, az ünnepi forgalom kezdetéig.

Ár szerint haladva: a Wizz Airnél a legolcsóbb jegyek 3090 forintba kerülnek, de ez a klubtagoknak szóló ár, aki nincs benne, 6090, vagy 4490 forintot fizet. Ebben a kategóriában szinte hagyományosan elérhető Milánó és Brüsszel-alsó, most pedig egy sok más olyan cél is bekapcsolódott, ahova mindkét irányba sok jegyet lehet vadászni ugyanennyiért, szinte ingyen. Ilyen például Dortmund, Bologna, Eindhoven és Maastricht.

Annyira megemeltük az árat, hogy drágább lett a csomagfeladás a jeggyel együtt vásárolva, mint a reptéren fizetve? Basszus, tényleg. Nosza, gyorsan emeljük meg a reptérit is, de a díjtáblázatban ne írjuk át. Problémamegoldás Wizz-módra, plusz pár példa a kézipoggyászdíjas fejetlenségre. 

Előző posztunk megjelenését követően két nap alatt nem épp utasbarát módon orvosolta a Wizz Azt a hibát, hogy a reptéren vett feladott poggyász hosszú útvonalra, csúcsidőben olcsóbb lehet, mint amit az utas előre foglalt. A hülye helyzet úgy állhatott elő, hogy elkezdtek különböző árat alkalmazni a 23 kilós és a 32 kilós bőröndökre, utóbbiak árát jól megemelték. Olyannyira, hogy csúcsidőben ezek már magasabbak 50 eurónál. Csak közben a reptéri pogyóvétel díját levitték 50 euróra.

Mit lehet ilyenkor tenni? Vagy csökkenteni a 32 kilósok brutál árát 50 euró alá, vagy megemelni a reptéri feladás díját. Vajon melyiket választotta a Wizz?

Ha egyetlen dolgot kellett eddig mondani, hogy miben különlegesen jó, utasbarát a Wizz Air, akkor ez feladott poggyász 32 kilós súlyhatára volt. De úgy tűnik, ami az utasnak túl jó, az nem maradhat meg: mától 23 kilót lehet venni annyi pénzért, mint amennyiért eddig a 32-t, aki pedig többet akar, kapott az arcába egy durván 50 százalékos áremelést. Bónuszként összevissza kutyulták a csomagdíjakat, a kézipoggyász közelre drágább lehet, mint egy távoli célállomásra.

A csomagszabályok folyamatos módosítását mi is alig bírjuk követni, de jól láthatóan pontosan ez a cél. Amikor az easyJet elkezdte, hogy nem közli a szabályzatban a csomagdíjakat, elég, ha megtudja az utas foglalás közben az összeget, háborogtunk egy sort. Most a Wizz ugyanebbe az irányba halad, durván kavarják a díjakat, lényegében lehetetlen előre megnézni a díjtáblázatban, hogy mennyit is fogunk fizetni. Nyilván arra gyúrnak, hogy ha foglalás közben jön szembe a magas összeg, már nem fordul vissza a leendő utas, de ez lassan kimeríti a trükközés fogalmát. Bosszantó, hogy ha a hatóságok bezárnak egy kiskaput, ezerrel azon agyalnak a szolgáltatók, hogy hol nyithatnak másikat. Persze a verseny nagy és profitkényszer van, ez a kapitalizmus, de jobban örülnénk, ha más módszerekkel növelnék a kiegészítő bevételeket, mint folyamatos sunyi áremelésekkel.

A nagy dániai Ryanair-kavarás egyik pozitív hozadéka, hogy olcsón repülhetünk el az igazi Legolandba. De lehet, hogy már csak pár hétig. A belépő borsos, de a gyerekeknek óriási élmény, az eleve legómániásoknak pedig egyszerűen kihagyhatatlan. 

Melyik a legkisebb város, ahova közvetlen fapados jár Budapestről? A helyes válasz Billund, Dániában. Mindössze hatezer ember lakja, mégis az ország második legnagyobb forgalmú repterének ad otthont. Miért? A válasz mindössze négy betűből áll: LEGO.

Innen indultak a kockák világhódító útjukra, s noha örülünk, hogy Nyíregyházán is gyártanak belőlük, a LEGO legnagyobb egysége és központja ma is Billundban van. A reptér is a gyár igényeinek kielégítésére épült több mint 50 éve, de ma már függetlenül működik. A Ryanair nézte ki magának lassan tíz éve olcsó másodlagos reptérnek, jórészt ez emelte a második helyre a dán toplistán.

Mivel a gyár mellett épült fel az eredeti Legoland, a magyar turista szemével nézve mindez azt jelenti, hogy a Ryanair segítségével könnyen elérhető a gyerekeket lenyűgöző szórakoztató park. (Legoland van Németországban és London mellett is, előbbiben még nem voltunk, utóbbinál szerintünk egyértelműen jobb a billundi.) A járat eddig nem volt olcsó, eltartották a kint dolgozó magyarok és a hozzánk látogató dánok. Az elmúlt hetekben azonban feltűntek az olcsó jegyek, lehet, hogy utoljára.