Akarja a tök ezt túlspilázni, de engedtessék meg, hogy vannak olyan helyzetek, amikor egy repülőgépen nem a jófejség kategóriájába esik az információszolgáltatás, hanem az a kötelező tájékoztatás része.

Hajnali 6.15-ös Wizz-gép, beszállítás rendben lezajlik, 6.05-kor ajtó bezár, keresztbe ellenőriz, ahogy szokott. Aztán csak állunk. Tíz percet, húszat, harmincat. Az utasok csak nézelődnek, nem értik. Láttunk már hasonlót, a pilóta mindig elmondta, hogy ami a hézag. Most nem. Újabb percek telnek el, nem történik semmi, a dolog kezd egyre idegesítőbbé válni, majd egyszer csak 6.55-kor mintha mi sem történt volna, elkezdik hátra tolni a gépet. Késtünk több mint 45 percet úgy, hogy időben beszállt mindenki - és ezzel még jól is jártunk, több más járat másfél-két órát csúszott. 

Lehet mondani, hogy mi köze hozzá az utasnak. Nos, például az, hogy ő fizetett egy szolgáltatásért, amit ha hibásan kap meg, akkor illik tájékoztatni arról, hogy miért. Egy repülőn pedig, ahol hajlamosak sokan sokféle hülyeséget gondolni, főleg így van ez. Tök jó, ha a pilóták elmondják menet közben a repülési útvonalat, meg érdekeseket szólnak a néphez. De nem tűnik fel, ha ez elmarad. Amikor viszont az idegesség elkezd nőni a hosszú ácsorgás miatt, akkor legyen már kötelező a tájékoztatás.

Baromi jó, hogy másnap repülős blogger kolléga jóvoltából megtudtuk, hogy miért álltunk annyit a földön, de miből tartott volna, ha két mondatban megadja a kapitány azt az információt, hogy a földi kiszolgálónál problémák akadtak, minden gép csúszik valamennyit?

Azt régóta tudjuk, hogy késések, egyéb üzemzavarok esetén sokszor nem kapnak az utasok megfelelő tájékoztatást. De akkor szerencsétlen utas a reptéren szív és nem tudja, ki a hunyó. A földi kiszolgáló általában a halálba kívánja az egészet és a légitársaságra mutogat, hogy nem kap infót, de az utas nem tudhatja, hogy ez igaz-e. De amikor már a gépen vagyunk, ott az a két ember elől, aki mindent tud. Az utasnak meg joga van azt tudni, hogy várhatóan mikorra ér a célállomásra, hogy tervezzen.

Tehát, lehet hogy apróság, de nagyon bosszantó. És a szolgáltató képviselőjének három kedves mondatába kerül (pl. hahó késünk, ez a helyzet, várhatóan ekkor indulunk, az új repülési terv szerint ekkor érkezünk, bocsika), hogy ne bosszankodó, rossz esetben parázó utasok üljenek az utastérben, hanem hálás, elégedett ügyfelek.