A rengeteg wizzes és ryanes ultrafapados út után érdekes élmény egy olyan céggel repülni, amelynél fedélzeti szórakoztatás van és működik a levegőben a wifi, ennek a posztnak a nagy része is tízezer méteren született. Mivel kevesen tudják, hogy a Norwegian Budapest és London között is repül, nincsenek tele a gépek és gyakran vannak olcsó jegyek.
A Norwegian az Skandináviának, mint ami a Wizz Kelet-Európának. Persze nem véletlen, hogy a zsíros északiak egy sokkal magasabb színvonalú céget tisztelhetnek a vezető fapados szerepében, nekünk meg az ultrafapad lilák jutottak. Ez nem rinya, jó így, ha akarunk, megyünk 3-4 ezerért a Wizzel, ha meg urizálni támad kedvünk, a Norwegain lényegében minden bázisáról repül Budapestre. A skandi fővárosok és Helsinki után igazi viking faszagyerekek módjára nyitottak bázist Londonban, ráadásul a könnyen és olcsón elérhető második számú légikikötőben, Gatwicken. S akkor még a Dreamlinerekkel repült transzatlanti járataikat nem is említettem.
Ígértük, hogy leteszteljük az ultrákon és az easyJeten túli fapados világot is, nem hagyhattuk ki a gatwicki 33 eurós jegyet. Úton a reptérre már sms figyelmeztet a közelgő indulásra, természetesen ingyen. A kapunál olyan szinten nem vizsgálják a kézipogyókat, hogy mérőeszköz sincs, a budportos csomagvadászok dögre keresnék magukat, ha ezek az utasok Wizzel mennének. Buszozunk, lehet, hogy csak véletlen, hogy nem a karámból indulunk, nem tudom. Mindig is csipáztuk, hogy a gépek farkára ismert északi embereket pingálnak, nekünk egy svéd írónő jutott. Aztán a gépre érve a feketeleves: az utolsó buszon csak vagy 15-en voltunk, de kell vagy 10 perc, mire mindenki eljut az üléséig, olyan bunkón pakolnak sokan a folyosó közepén állva. Egy honfitársam sorral szemben tolakszik előre, majd az 5. sorba pattanva hangosan méltatlankodik, hogy miért nem szóltak neki, hogy hol a helye. Rá van írva a beszállókártyádra, mondom, mire ő: ezt honnan kéne tudnom?
Túljutva a szűzrepülő puhapöcs okozta sokkon, jön a vécéteszt. Utálják a sztyuvik, ha beszálláskor valaki kikéretőzik, az ultráknál többször volt, hogy elhajtottak és majd' összepisáltam magam, mire kialudt "az övek becsatolására figyelmeztető tabló." Itt bájos mosolyom láttán udvariasan beengednek és nem mondják azt, mint legutóbb a Wizzen, hogy fél percem van kézmosással együtt. A klotyó patyolattiszta, Norwegian-logós előrecsomagolt kézfertőtlenítő kendő is van, ilyet se láttunk még fapadon.
Aztán végre van idő körülnézni a gépen. Vadiújnak látszik a 737-es, szép piros-kék színvilág, a fények is e kettő között változnak, a pakolórekeszek más alakúak és furcsán felülről lefelé nyílnak, biztos tágasabbak is, mint a korábbi szériában. A biztonsági bemutatóval nem a sztyuvik szívnak, a kis tévéken mutatják, mint a hagyományos légitársaságoknál. Alig várom, hogy ha felszállunk, jöjjön rajta a térkép, hadd lássuk, merre repülünk, de ilyen nincs, idióta rajzfilmek annál inkább. A fedélzeti újság profi, címlapon a dán hotdog feltámadása, hm, az valóban fincsi, főleg az ott menő currys ketchuppal telepakolva.
A négy utaskísérőből meglepő módon az egyik magyar, néha beszél is a mikrofonba. Egy másik pedig feka (a nagyonpíszí rasszistázóknak színes bőrű), ami szintén nem szokványos az európai fapadosokon. A székek vékonyak, kényelmesek és ami manapság már szintén ritkaság a diszkontcégeknél, hátra lehet dönteni őket. De alig várom, hogy a lényeget teszteljem, a legnagyobb különlegességnek számító fedélzeti wifit. Nos, először nagyon nem akart működni, de aztán bemelegedett, 20 perc után lassan, de azért repkedek a megabájtok és gyorsan el is kezdtem a posztot, nehogy valami fontos elfelejtődjön. Nehéz volt leakadni a tízezer méteren érkező netről, süllyedéskor azonban kikapcsolták, épp amikor egy mailt küldtem volna.
Kaját nem néztem, pont bealudtam, de az étlap alapján a szokásosan magas árak. A leszállás a szokásos, kiszállás érdekes módon elöl csőbe, hátul betonra. Jó távoli beállóhelyet kaptunk, volt vagy 10 perc gyaloglás az útlevél-ellenőrzés.
Azt hiszem ez az a légitársaság, amely ha egy párhuzamos útvonalon csak pár ezer forinttal drágább a ultráknál, akkor sose fogok gondolkodni, hogy melyiknél foglaljak. Ha pedig Koppenhágába 50 euróért visznek, hiába adja a Wizz Malmöt 8 ezerért, akkor is a norvégokkal utazok a dán fővárosba.
Utolsó kommentek