Noha majdnem ugyanolyan ultrafapados mindkettő, az utaskiszolgálást illetően igencsak eltérő irányba mozdult el a Wizz Air és a Ryanair. Az egyik külön fizettet a nagyobbfajta kézipoggyászért is, a másik meg simán elveszi az utastól a cumóját és átminősíti feladott csomaggá. Az egyiknél gépet kell rohamozni a jó helyért, a másiknál meg bűn lassú a beszállítás és nem férnek fel a fedélzetre a csomagok. Az elmúlt hetekben repültünk mindkettővel négyet, íme szubjektív ítéletünk, hogy melyik ügyesebb, kivel jár jobban az utas, ha például azonos jegyárat talál.

A Wizz Air majdnem pontosan két éve vezette be, hogy megkülönbözteti a kicsi és a nagy kézipoggyászt, utóbbit fizetőssé tette. Akkor mi is azt hittük, hogy vagy mások is elmennek hasonló irányba, vagy a Wizz bukik bele az újításba. Ehhez képest a többiek egy harmadik utat választottak, a Wizz rendszere pedig annak ellenére működni látszik, hogy többször is megemelték, távolságtól függővé tették a kézipoggyász díját.

A legnagyobb európai fapados játékosnak számító Ryanair azonban az elmúlt évben nem jóval kisebb konkurensére figyelt, hanem az utána következő második számú európai diszkontcégre, az easyJetre. Illetve a szenvedő hagyományos légitársaságokra. Felfelé nyitottak, rástartoltak az üzleti utasokra, s így bizony nem engedhettek az ingyenes kéziből, sőt javítaniuk kellett hírhedten alacsony szolgáltatási színvonalukon is. Komoly fejlesztési csomagot jelentettek be, ennek része az, hogy ők is bevezették az előzetes ülőhelyleosztást és enyhítettek a kézipoggyász-szigoron.

Mit is érzékel jelenleg egy Wizz-utas? Először lehetőség szerint már a foglaláskor el kell döntenie, hogy befér-e a kis kézibe, vagy kell-a nagy, amit kifizet. Ha később jön rá, hogy kevés és kicsi, magasabb díjért vehet nagyot. Ha nem vásárol elsőbbségi beszállást, a reptéren azt kell eldöntenie, hogy akar-e helyet választani magának a gépen. Ha van ilyen igénye, akkor kénytelen hamar beállni a kapunál a sorba, hogy az elsők között szállhasson be. Ha megvárja, míg lemegy a sor, akkor oda ül, ahol maradt hely a gépen. 

Az utasokra pont olyan hatással volt a kézipoggyász fizetőssé tétele, mint amire a Wizz számított. Sokan inkább belenyomnak mindent egy kis kézibe, vagy többen összeállnak egy feladott poggyászra, melynél a Wizz nagyovonalú, 32 kilós súlyhatárt alkalmaz - azt is csak azért, mert felette sérvet kapnának szerencsétlen rakodómunkások, ez a limit. Jól kiszámolták, hogy ha a spúr utas kevesebb cuccot visz a fedélzetre, akkor minden könnyen felfér és gyorsul a beszállás. Tényleg így lett, a Wizznél pár perc alatt mindenki a gépen van és minden felvitt csomag kényelmesen elfér a fejünk fölötti rekeszekben, nem kell az ülés alá tuszakolni semmit.

A Ryanairnél indulás előtt hét naptól be lehet csekkolni úgy, hogy ingyen oszt nekünk a gép ülőhelyet. Ez mocskos jól hangzik, arról álmodunk, hogy a sok hülye áll a sorban a beszállásnál fél órát, mi meg úri módon felbaktatunk a gépre utolsóként és leülünk überfrankó helyünkre. Persze, ahogy azt Móricka elképzelte. Egyrészt, hogy milyen helyet dob a gép, az kiszámíthatatlan. Az azonos foglaláson szereplő embereket egymás mellé ülteti, de mi például egymás mögé szeretünk elhelyezkedni kettesével, mert sokan vágynak ablak mellé. Ez a Ryanairnél rögtön bukta, öt fős csapatnak rendszeresen egymás mellé ad, egy ablakkal. E mellett sokszor arra kényszerülünk, hogy a jobb ár érdekében több külön foglalást készítsünk, ilyenkor eltehet a gép különböző zugaiba.

De ennél sokkal irritálóbb, hogy ha az ember élvezni akarja a fix ülőhely egyetlen előnyét, azt, hogy sorállás nélkül későn beszállhat, akkor a következő történik. Először is a kapunál kiderül, hogy az ő kézije már nem fér fel a fedélzetre, fel kell adnia. A csomagmérő eszközre is ráírták, hogy csak az első 90 utas viheti fel biztosan a gépre a cuccát. Friss tapasztalataink szerint is úgy működik a rendszer, hogy a későn kapuhoz érőkkel közlik, hogy a cumót fel kell adni és már pattintják is a sárga címkét a pogyóra és a beszállókártyára. Lúzer utas meg pakolhatja ki az értékeit, ha nem akarja azt kockáztatni, hogy a reptéri szarkák rácuppanjanak, vagy hogy a laptop szétfagyjon a gép hasában. Azt láttuk, hogy a hátizsákokra kevésbé utaznak, szinte kizárólag a gurulós bőröndöket szeretik elszedni.

Nekünk a legidegesítőbb, hogy a laptopot vihetjük kézben a fedélzetre, ahol persze nincs hova tenni. Ráadásul a még így is tekintélyes mennyiségű fedélzetre vitt csomag miatt iszonyat lassú a beszállítás. Akik még felvihették a cumót, pöcsölnek a gépen az elhelyezkedéssel, a vége meg ácsorog a lépcsőn és a betonon, hogy végre felférjen. Aztán a kézijétől megfosztott utas a repülés során azon is agyalhat, hogy vajon mennyire zúzzák meg a jófej rakodók a feladottá átminősített csomagot, valamint mennyi időt kell még a tervezetthez képest pluszban elcseszni azzal a célreptéren arra várva, hogy megjöjjön a szalagon a cuccos.

Az elmúlt héten azt tapasztaltuk, hogy a Ryanairnél sokkal kevésbé veszik szigorúan a csomagméretek betartatását, mint korábban. Már nem az van, hogy vadásszák a két centivel túllógó bőröndöt, hogy büntethessenek. A beszállító iparosok energiáját nagyrészt az köti le, hogy kiszúrják és címkézzék azokat a csomagokat, melyeket fel akarnak adatni. A Wizznél a bázisokon nagy a szigor, Ferihegyen is keményen leméretik a kézipoggyászokat, különösen a még ingyenes kicsiket.

Összefoglalva: a Ryanair sokkal nagyvonalúbb a kézipoggyászokat illetően, mint a Wizz. Nem csak ingyenes a megszokott méretű 10 kilós gurulós, de egy második kis kézi is ingyen felvihető. Utóbbi a Wizznél tabu, szigorúan egy kézipoggyász és csak a pinduri ingyenes. Cserébe a pénzért vett nagy kézit biztos nem akarják elvenni és a gép gyomrába dobni, gyorsabb, kényelmesebb a beszállás és minden cucc lazán elfér a fedélzeten.

Ezért aztán az utas igényeitől és háklijaitól függ, hogy kinek melyik cég szolgáltatása felel meg jobban. Aki szeret oda ülni, ahova akar és befér kis kézibe, vagy nem parázik rá arra, hogy pluszt fizessen a nagyért, esetleg az elsőbbségi beszállásért, annak a Wizz a nyerő. Aki utál gépet rohamozni a hely miatt, kényelmesen, utolsónak szeret beszállni, s nem zavarja, ha esetleg feladatják vele a kézicsomagját, annak nyilván inkább a Ryanair való. Aki meg fix helyet akar, csomaggal se szívassák, kényelmes is legyen minden, makkozhat azon, hogy lead kicsit az igényeiből, vagy megy sokkal drágábban más szolgáltatóval.