Lassan két héttel az orosz gép lezuhanása után úgy döntött a Wizz Air, hogy felfüggeszti hurghadai járatát. Még szombaton és talán jövő szombaton is lesz járat, amire ugyan foglalni már nem lehet, de hazahozza a kint levő turistákat, utána viszont vége. Nem árulják el, hogy pontosan milyen kompenzációt kapnak a törölt járatok utasai, egyenként egyeztetnek velük. FRISSÍTÉS: az utolsó járat utasaival viszont igazi pitiáner fillérbaszó paragrafushuszár módjára viselkednek.

Nem tudni, mi áll a törlés hátterében, csak tippelhetjük, hogy biztonsági kockázatok. A héten vált hivatalossá, hogy az orosz hatóságok szerint a Metrojet-járat terrortámadás következtében zuhant le, ráadásul egészen primitív módon robbantották fel, normális biztonsági ellenőrzés mellett nem kerülhetett volna a robbanóanyag a gépre. Ezzel együtt azért meglepő húzás a járat kukázása (hivatalosan felfüggesztés, de teljesen kikerült a foglalási rendszerből, nyoma se maradt), mert Sharmba a brit járatstop él, de Hurhghadába ők semmit sem korlátoztak, a mai napig vígan repül oda mindenki, köztük az angol légitársaságok, az easyJet is. Sőt, lehet, hogy decembertől újraindulnak a Sharm-i járatok is - az easynél a menetrendben benne vannak, foglalni is lehet, de megemlítik, hogy 'under review", tehát értékelés alatt áll, nem tuti.

Nem ciki az a legnagyobb európai fapados légitársaságnak, hogy a lesajnált kistestvért koppintja? Úgy tűnik, nem. A Ryanair elmúlt időszakban bedobott új budapesti útvonalai Wizz-utánlövések, de Malaga, Málta és Korfu után most legalább egy szigettel odébb indítanak járatot. A Wizz Tenerifét tolja, a Ryanair pedig a múlt héten jelentette be, hogy a másik legnépszerűbb Kanári-szigetről, Gran Canariáról indít járatot Budapestre. Érdemes menni, komolyan.

A Wizz ügyesen a téli menetrendbe tette be Tenerifét, már elindult, néha 20 ezer forint alatt is vannak jegyek egy útra, a budapesti bázisú gépek heti kétszer repülnek. A Ryanair csak heti egyet mert bevállalni, ráadásul  kinti bázisú géppel. Ennek hátránya, hogy hajnalban indul Gran Canariáról, vissza Budapestről pedig 13.35-kor, este 6-ra oda is ér. Kifelé a Wizz kicsit megy csak korábban, de hazafelé a délután 5 órás indulás optimális.

Pontosan 20 éve, 1995 november 10-én szállt fel az easyJet legelső járata, ezzel az európai légiközlekedés egyik legsikeresebb története vette kezdetét. Az easyJet ma is a második számú európai fapados és döntő szerepe volt az árak zuhanásában, az iparág átalakulásában. A születésnap alkalmából 20 érdekességet gyűjtöttünk össze az easyJet történetéből, erős fókusszal az indulásra és a hőskorra. 

Az easyJet alapítója egy görög ciprióta milliárdoscsemete, Stelios Haji-Ionnou. Apja a tökszegénységből lett tankertulajdonosként gazdag ember, fia nem akart beleülni a tutiba, maga akart bizniszt csinálni. Londonban tanult, de gyakran járt haza Ciprusra. Ajánlottak neki egy új légitársaságot befektetésként, ekkor nézett utána az iparágnak és kattant be neki, hogy mekkora lehetőséget jelent az európai repülés 1993-as liberalizációja, amikortól az akkor még közösségnek nevezett unión belül bárki indíthatott járatokat bárhova. Látta a sikeres amerikai receptet a Southwesttől, azt másolta és módosította európaira.

Stelios milliárdos apjától kunyerált kezdőtőkét. Az öreg nem volt túl boldog, hogy fia hajózás helyett repülni akar, de egy feltétellel adott 5 millió dollárt: a görög piac kicsi, a cég bázisa nem lehet Athénban. Stelios mosolygott a markába, már tudta, hogy London lesz a központ.

Már jöttek a bérelt gépek, de még nem volt neve a cégnek. Stelios kifizetett húszezer fontot mindenféle ötletekért, de egyiket sem szerette. Elég sablonos, de állítólag egy pubban üldögélve írta szalvétára az agymentéseit és legtöbbször az easy, könnyű szó ugrott be neki. Nem szarozott innen már sokat, megvolt a név, már csak egy hótegyszerű betűtípus kellett. Ezt és a narancs színt egy kis ügynökség javasolta.

Áll a bál Egyiptomban. Még nem lehet tudni, hogy valóban terrortámadás miatt zuhant-e le múlt hétvégén egy orosz utasszállító, de az valószínű, hogy az egyiptomi turizmusnak az utasok kimenekítésével és a légiforgalom leállításával a brit és az orosz kormány is bevitt egy mélyütést. A Wizz Air változatlanul repül Hurghadába, a jegyárak elkezdtek esni. Érdemes most menni, vagy jobb a para és a kivárás? Nincs egyértelmű válasz, íme néhány tény és szempont a döntéshez.

Nem lehet biztosat tudni még a Metrojet-katasztrófa okairól, de valószínű, hogy nem műszaki hiba okozta és nem is pilótahiba. Több jel utal arra, hogy robbanás történt, de még nem bizonyított, hogy terrorcselekmény történt.

Az egyes országok, illetve légitársaságok eltérően reagáltak a történtekre. A brit kormány biztonsági kockázatot lát a sarm-es-sejki reptéren, ezért csak szigorú feltételek mellett indulhatnak onnan járatok az Egyesült Királyságba, sokezer turista nem tud hazautazni. (Több független forrás is megerősítette, hogy lényegében magasról tettek a biztonsági szabályokra a reptéren, ezért simán fel lehetett venni a gépekre bármit, akár bombát is, de az nem tiszta, hogy miért nem lehet pár nap alatt ezt orvosolni, szigorítani, ellenőrizni.) Az orosz elnök teljes egészében leállította a légiforgalmat országa és Egyiptom között. Mióta az oroszok bombázzák az Iszlám Állam állásait, a terroristák fontos célpontnak tekintik Oroszországot, a Sinai-félszigeten pedig működnek hozzájuk kötődő csoportok. Nem kockáztatnak, nehogy újabb orosz gépet támadhassanak - ha valóban terroristák voltak.

Szerencsétlen fapadosok most kezdik kiszórni a jegyeket az év legkisebb forgalmú időszakaira, s ahogy kell, bezuhantak az árak. Karácsony előtti isztambuli bevásárlásra ugyanúgy elrepülhetünk négyezer forintból, mint henyélni egy sort a Vörös-tenger csücskében fekvő izraeli üdülővárosba, Eilatba. Januárban pedig olyan örök kedvencekre állnak halomban a négyezres jegyek, mint Róma, vagy London, de alig drágábban, hatezertől további 20 város elérhető, köztük Barcelona is. 

A Ryanair bejelentette friss 15 eurós akcióját, s igaz, hogy valóban sok útvonalra és sok jegyet mérnek ennyiért. De ezek nagy része eddig is 16, vagy 18 euró volt, tehát alig lett most olcsóbb, viszont sokan ráugorhatnak. Persze az egész inkább arról szól, hogy az év leggyengébb forgalmú időszakára mindenképp le kellett venni az árakat a gépek megtöltéséhez és ezt pántlikázták meg a 15 eurós, tapasztalatlanok számára óriási lehetőségnek tűnő bemondással. 

Budapesti indulással természetesen főleg azok az útvonalak vannak ennyiért, amelyek általában is a legolcsóbbak: például Koppenhága, vagy Brüsszel-alsó. Utóbbira még olcsóbb, 10 eurós (3059 forint) jegyek voltak eddig is és vannak is, s olyan város is csatlakozott a leárazáshoz, ahova általában csak drágábban visznek el: januárra Londonba is elég sok jegy van a 15 eurós (4691 forint) kontingensből.

Van még Budapesten kívül olyan város Európában, ahol a nemzetközi reptérről nincs közvetlen tömegközlekedési kapcsolat a belvárosba? Mi nem találtunk. Öt napig járt a 200K busz a Deák térről Ferihegyre, nagyon kellett volna, hogy maradjon, de persze vége lett. A reptéren már évi közel tízmillió utas fordul meg, vérciki, hogy csak előre rendelt minibuszokkal lehet a belvárosból közvetlenül elérni. Elég mucsából, normális buszt akarunk!  

Egy konferencia miatt élt öt napot a 200K, aztán csendben el is tűnt. Amennyire lehet, figyeltük a forgalmát. Kifelé általában néhány embert vitt, befelé láttunk olyat, hogy tízen szálltak le az Astoriánál és még maradtak rajta páran. Ez érthető, kifelé csak az keresi, aki értesül a létéről, befelé bárki belebotlik, aki eljut a reptéren a buszmegállóba.

Úgy repültünk, hogy a legutolsó járattal mentünk a reptérre két hete péntek délután. Még a délutáni csúcsban is 45 perc alatt, menetrend szerint kiért a reptérre. Páran utaztak a belvároson belül, a reptérre rajtunk kívül mindössze hárman. De ez a pár nap is igazolta, hogy egy ilyen járatra lenne igény.

Hosszú szünet után újra szép számmal vannak budapesti indulással is tízezer forint alatti jegyek az easyJetnél, sőt befigyelt néhány ötezer alatti is. A cég árazása egyre inkább kezd az ultrákéhoz hasonlítani, lefelé is mennek az árak, egyre inkább néhány hónappal az út előtt érdemes vadászni, nem pedig nagyon korán. Berlin, Genf és Párizs is jó vétel most télre. 

Az easyJet egészen sokáig a régi fapados alapelv jegyében árazott: minél hamarabb foglalsz, annál olcsóbb a jegy. Vártuk, hogy kinyisson a legújabb foglalási időszak, aztán lecsaptunk a jó ajánlatokra. Aztán egyre magasabbak lettek a kezdőárak, de nem is lehetett olyan könnyen kiszámítani a várható csökkentéseket, mint a Ryanairnél és a Wizz Airnél. Egy ideig legalább arra lehetett játszani, hogy jönnek 20 százalékos leárazások, de aztán ezek is kikoptak. A magyar piacra látványosan tett a cég, bázisról sose volt szó, aztán már bővítésről se. Hiába ők a második legnagyobb európai fapados, ma is öt budapesti útvonaluk van - annyi, mint öt éve, csak Dortmund és Luton kiesett, jött helyettük Párizs és Basel.  

Amikor a légitársaságok nagy hűhót csapnak egy-egy akciójuk mellé, az jó, ha már elsőre gyanús. Akkor is, ha minden jegyre 20 százalék kedvezményt ígérnek, mint most a Wizz Air. Persze el lehet csípni ilyenkor kimondottan jó árakat, de a profik inkább az agyonpromózott akciókon kívül halásszák meg az olcsó jegyeket. Íme mikor érdemes foglalni és mikre érdemes figyelni a nagy fapados akciókkal kapcsolatban.

Amikor egy akciót bejelentenek, e-mailt küldenek róla, nyomatják facsén-appon-fiszemfaszán, akkor egy dolgot akarnak:foglaló tömegeket. Lehet, hogy pár százalékkal lentebb megy az eladott jegyek átlagára, de csak az akció első óráiban. Viszont a többszörösére nő a forgalom. A célcsoport: akik amúgy nem nézelődnek, fingjuk nincs, mennyi volt az ár egy napja, de rájuk jön a lelkes utazhatnék. Ami mínusz 20 százalék, az biztos jó deal, ősi kereskedői trükk erre játszani.

Tehát első szabály: pár perc alatt döntsük el, hogy valóban jó az ajánlat, vagy csak a lúzerekre vadásznak. Általában hamar elfogynak azok a jegyek, amiket érdemes megvenni, aztán a lúzerek felhajtják az árat.