Gyakorlatilag egyszerre kezdi el repülni Marokkó két városát is  két ultra fapados légitársaság: a Ryanair október 30-tól repül Marrákesbe, a Wizz Air pedig október 31-től kezdi repülni Agadir városát. Mindkét társaság heti két járattal megy, az írek hétfőn és pénteken, a Wizz kedden és szombaton. A járatok sajnos délutániak és estik, vagyis az első nap nagyrészt kuka, elviszi az utazás.

A Ryanair már rég bejelentette Marrákest, ma - hosszas tökölés után - a Wizz bedobta Agadirt. A két cég nagyjából hasonló árra lőtte be az utakat első körben. A Ryanairnél régóta 18-21 ezer forint között lehet elcsípni egy oda utat - kivétel az első pár járat és természetesen a karácsony előtti időszak, ezek jóval drágábbak - visszafelé 17-20 ezerért lehet jönni.

A Wizz is hasonló, valamivel nagyobb kilengésekkel. A 6-8 ezres jegyek a járat meghirdetése után pár óra alatt elfogytak, kifelé el lehet csípni egy-egy jegyet 15 ezer forintért, de inkább a 18-22 ezres jegyek a jellemzők. Visszafelé egy-két árlépéssel olcsóbbak (egyetlen 30 euróst találtunk, jellemzően 40 az alja), viszont meglehetősen sok a 28 ezres jegy is, ezeket vétek most megvenni.

Rég írtunk már ármustrás posztot és őszintén kénytelenek vagyunk bevallani, ez is nehéz szülés volt. Jó hír a légitársaságoknak, rossz az olcsó jegyre vadászó utasoknak: nagyon nehéz volt összevakarni jóárasított jegyeket nyár végére, illetve ősz elejére.

Nagyon úgy fest, hogy a szolgáltatók dögre keresik magukat, a két legolcsóbb szolgáltató könnyen és igen magas áron tudják tölteni a Magyarországról tengerközelbe induló gépeik többségét a következő két hónapra - ez az elmúlt években nem volt így, mindig akadt néhány olcsóbb cél.

Most repkednek a 20-30 ezer forintos egy útra szóló jegyek, sok célra szeptember végétől kezdenek lejönni az árak. De 10 ezer alatti jegyekből sem láttunk évek óta ennyire keveset kora őszre, mint most - pedig van megint egy csomó új, bejáratós útvonal is. Persze a szokásos legolcsóbbakra (Malpensa, Brüsszel-alsó, Nürnberg, Hannover, stb.) most is ott vannak a filléres jegyek, de mi próbáltunk minimum vízközeli, jóval frankóbb célokat keresni.

Nem is tudunk kiemelni 10 legjobbat. Inkább különböző preferenciák alapján ajánlunk néhány olyan jegyet, mely per pillanat jó vételnek tűnik.

Több horrorsztoriról, kemény utasszívatásról írtunk az elmúlt hetekben, örömmel nyugtázzuk, hogy vannak üdítő kivételek, íme egy szívmelengető eset a Ryanairtől.

Átszállásos szervezésnél ha az egyik járat időpontját módosítja a légitársaság, kinyírva a saját szervezésű csatlakozást, az nagy cumi, hiszen két külön jegyet vett az az utas A-ból B-be, illetve B-ből C-be. Ilyenkor a légitársaság nem szokott semmivel se segíteni, hiszen nála nincs hiba, a módosított járat átfoglalható, ennyi jár. Lászlónak viszont sikerült a lehetetlen, megmentette az utazást, levél indul. 

"Jó előre hetedmagamnak vásároltam Budapest – Athén, illetve Athén – Szantorini repülőjegyeket a Ryanairtől.

Tudtam a vásárlás pillanatában, hogy ez nem egy csatlakozásos jegy, ezért az oldalon utána néztem, hogy ilyen esetben mit ajánlanak. Azt írják, „a biztonságos átszállásra érdemes hagyni 160 percet”. Online chat felületen is rákérdeztem az ügyintézőtől, aki azt mondta: Két óránál hosszabb, az tökéletes.

Ki kényszerből, ki spórolási célzattal teszi, de előfordul, hogy az utas a reptéren tölti az éjszakát. De mit érdemes tudni és mire kell számítani, ha hasonló helyzetbe kerülünk, vagy ha csak azon gondolkodunk, hogy bevállaljuk-e?

Lutonban leginkább a punkok dobnak le egy pokrócot a földre, de Reykjavíkban találkoztunk olyan ötvenes nővel is, aki csak úgy tudta megoldani, hogy sürgősen kiutazzon a lányához Chicagóba, hogy az izlandi átszállást reptéri csövezéssel bekkelte ki. Szinte nincs olyan fapados bázisreptér, ahol a hajnali járatindulások előtt ne töltené több tucat ember az éjjelt - a többség azon logika alapján, hogy ha hajnali 3-kor kell indulni a reptérre, annak az éjjelnek amúgy is reszeltek, akkor meg minek fizetni még egy szállást? 

Belefutottunk ebbe az összeállításba, ahol a szakszerző öt tippet sorolt fel reptéren alváshoz. Azért Magyarországon arra viszonylag felesleges figyelmeztetni az utasokat, hogy a pénzt, telefont, laptopot ne hagyjuk elöl. Azt pedig csak az amatőrök gondolják komolyan, hogy a reptéri étkezdék 0-24-ben vannak nyitva csak a csövezők kedvéért, úgyhogy a vegyél kaját záróra előtt tanácsot leginkább megmosolyogni tudjuk. Ám érdemes végig venni, mire számíthatunk, ha a reptéren kell aludnunk.

Az első, amivel érdemes tisztában lenni, hogy a repterek ugyan nem zavarják ki a csövező utast, de nagyon nem szeretik, ha hálóteremként használják a terminált. Ez ellen az alábbi kis idegesítő megoldásokkal próbálnak fellépni. Mindig mindenhol világos van, nincsenek eldugott kis kuckók, ahol össze lehet gömbölyödni, nem lehet semmilyen privát szférát kialakítani. A székeket úgy rakják össze, hogy lehetőség szerint mindnek legyen karfája, vagyis ne lehessen végigfeküdni a széksoron. Persze végig lehet feküdni a padlón is, de az azért már meglehetősen igénytelen, szóval a fekhely nélküli reptér nem éppen vonzó.

Talán nem ez a konkrét cél, de tény, de szinte minden reptéren huzat van. Ez fel sem tűnik, amikor az ember vár valamennyit arra, hogy átmenjen a tranzitba, ám ha kénytelen több órát is ücsörögni, már feltűnő. Aki erre érzékeny, az pedig garantáltan nem fog egy fikarcnyit sem aludni a reptéren. És amikor épp nyugi van, éjjel kettőkor a legtöbb ember képes lenne hunyni valamennyit, jönnek a takarítók és felkeltik a népet, vagy extra hangerővel szólal meg valami felesleges bemondás arról, hogy mindenki vigyázzon a csomagjára.

A huzat, a kényelmetlen székek és az erős mesterséges fény miatt eleve felejtsük el, hogy a reptéren töltött idő és a pihenés bármilyen közös halmazt eredményez. Vagyis érdemes azzal számolni, hogy a csövezést követő út után szükségünk lesz valódi pihenésre és felfrissülésre. Szóval ne a kétnapos nyűglődést követően iktassuk be a legkeményebb teljesítménytúrát vagy maratoni városnézést. A megérkezés napja inkább legyen könnyed szórakozás.

A reptéren érdemes olyan helyet választani, ahonnan látjuk a kiírást, így punnyadás közben is láthatjuk, mi a helyzet a gépünkkel. Mindig legyen nálunk egy nagy pulóver vagy kardigán, esetleg sapka. Akkor is, ha a trópusokra megyünk, a reptéren ugyanis mindig hűvös van, és húsz fokban nem kényelmes hat órát eltölteni, ha minden ruhadarabunk harminc fokra van tervezve. Bármi is legyen velünk, ne feledjük, senki sem fogja megkérdezni tőlünk, mit keresünk még reggel nyolckor is a pad alatt betakarózva, vagyis ha hajnalban megy a gépünk, húzzuk fel az ébresztőórát. Murphy törvénye szerint ugyanis épp akkor fogunk fél órát hunyni végre, amikor elindul a beszállítás.

Tök egyéni, hogy ki mennyire használhatatlan egy átvirrasztott éjjel után, az is, hogy ki mennyit tud hunyni reptéri körülmények között. Átlag utast véve szerintünk csak akkor érdemes bevállalni reptéren alvást, ha nem találunk más megoldást, vagy ha nagyon nincs pénzünk, de ragaszkodunk az utazáshoz.

Ha mindenképp hajnali géppel megyünk tovább, ha időnk és a menetrend engedi, jobb, ha egy napot szánunk a városra. Ez persze például Londonnál (transzfer és szállás) minimum 10-15 ezer forint extra kiadás, de megérheti.

Átszállásos szervezésnél eleve érdemes figyelembe venni, hogy az átszállóhely mennyire vonzó cél arra, hogy ott töltsünk akár fél napot. Ha például Sevillába Charleroi és Bergamo érintésével hasonló az ár és a menetrend, akkor biztos az olasz város felé érdemes indulni. De ha hajnali a második gép és a reptéri csövezés jön szóba, mindkét reptér borzasztó, de a kettő közül Bergamo a nagyobb gáz. A csövezéssel kapcsolatban kötelező oldal a sleepinginairports, sok hasznos és haszontalan utasbeszámolóval. 

Nyolc nappal a Wizz Air burgaszi durva utascserbenhagyása után most szerdán a Ryanair húzott egy nagyon keményet, teljes joggal háborítva fel azokat, akiket régi önmagához híven emberszámba sem vett. Újabb igazi mocskos és rendkívül tanulságos fapados történet.

A Ryanair egyik gépe Madridból tartott Budapestre, amikor megtorpant. A flightradar adatai alapján a gép meg sem közelítette Budapestet, a Balaton térségéig haladt a helyes útvonalon, de a Káli-medence felett tett egy kört, majd Győr fölé indult, ahonnan egy bal fordulóval egyenesen Pozsonyba ment. Ennek oka az, hogy zivatarláncok érték el Ferihegyet, a repteret lezárták és már több gép keringett Budapest környékén leszállásra várva.

Azt, hogy kitérő reptérre ment, nem érdemes egy mezei utasnak kritizálni, sose fogjuk megtudni, miért épp a madridi, valamint a Trevisóból érkező Ryanair-gép szállt le Szlovákiában. Utasoktól kapott e-mailek szerint azt mondták, kevés az üzemanyag a hosszú körözéshez, de ebből kívülállóként annak ellenére nem érdemes messzemenő következtetést levonni, hogy többször érte már kritika a Ryanairt, hogy nagyon szűkre szabott kerozinadaggal repül.

Az viszont tény, hogy ezen a két járaton túl sok más gép le tudott szállni kis várakozással, pontosabban majdnem mindenki más, fapados légitársaságok képei is, a Ryanair más járatai is. 

De fogadjuk el, hogy a pozsonyi divert volt a megfelelő megoldás. Na de amit ezután műveltek! Az utasok megpróbáltatásairól az Index is írt, a lényeg, hogy ilyen esetekben busszal szállítják át a célállomásra az utasokat, itt is ezt ígérték, de ebből nem lett semmi. Információ szokás szerint nulla, jött az éjszaka, az utasok érthetően idegeskedtek és haza akartak jutni. 

Amikor a célreptér zárva tartása miatt kitérőre megy egy gép, a fapadosnál rutinmegoldás, hogy üresen visszarepülnek a kiinduló bázisra, akik pedig a zárt reptérről utaztak volna, azok csak a törölve feliratot látják - mint a Wizz burgaszi sztorijában. Most viszont más történt. A zivatarzóna - ahogy azt még egy tök amatőr is ki tudta számítani a radarok figyelésével - elvonult, a budapesti reptér hamar kinyitott. Mit csinált a Ryanair a Pozsonyba irányított gépeivel? Átreptette őket Budapestre. Egy apró hibával: üresen, utasok nélkül. Őket kiszállították, ott maradtak Pozsonyban információ, ellátás, busz nélkül éjszakára.

Amit beharangoztunk a Wizz Air csomagos változásaival kapcsolatban, az valóban úgy lesz. Sok múlik viszont majd azon, hogy az új rendszerben miként tudja a Wizz kezelni a beszállási procedúrát a földön, hol lesz az a határ, aminél már mindenképp elveszik a csomagot, ha nem fizetünk. Részletek és háttér, amihez megkérdeztük a Wizz vezérét, Váradi Józsefet is.

Amit tehát tudunk az október 29-én életbe lépő változásokról: 

• Megszűnik a megkülönböztetés a kis és nagy kézipoggyász között
• Ingyenes lesz a nagy is, de az eddiginél szűkebb lesz a mérethatár: 56x45x25 centi helyett 55x40x23. A 15 kilós súlyhatárt eddig nem nagyon kommunikálták és sose ellenőrizték, most ott van fehéren-feketén, hogy 10 kiló.
• A feladott poggyászok közül a 23 kilós súlyhatára 20-ra jön le.

Egy mai törléses sztorin szemléltetjük, mikor a legnagyobb szívás a fapados. Burgaszból ma minden légitársaság elvitte a néhány órás reptérzár miatt szopórollerre pattant utasait, kivéve a Wizz Airt. FRISSÍTÉS: kiderült, hogy mit láttak az utasok, mennyire gyenge volt megint az infomációáramlás, mekkora volt a fejetlenség.

Még mielőtt jön a szokásos hőzöngés: ez nem fika, hanem figyelmeztetés, hogy minden tudja, mire számíthat, ha valami grimbusz van. Megtörtént eset, szokásos fapados reakció. Ritkán van ilyen, de aki beleszalad, nagyon ráfázik.

Kedden reggel tehát két Wizz-gép is menetrend szerinti tartott Burgaszba, az egyik Katowicéből, a másik Budapestről. Menetrend szerint utánuk kellett volna érkeznie a Smartwings charterjáratának Brnóból, de hamarabb ért bolgár légtérbe, a Wizz gépek elé sorolták. A chartergép rendben földet ért, de a fékezésnél műszaki gondjai adódtak, oldalra lesodródott a futópályáról a füves területre.