A világ kétségtelenül legnagyobb igazságtalanságai közé tartozik Olaszország. Az olaszoknak mindenük megvan, amit látni érdemes (jó, a lundákon kívül), ki sem kell tenniük a lábukat otthonról: tenger, hegyek, borok és még az Uffizi is. Az olyan lélegzetlelállító falvakról nem is szólva, mint Riomaggore vagy az egész Cinque Terre. Az öt, sziklaoromra épült városka egy háromnapos kanyarban kényelmesen megnézhető.

Cinque Terre valójában öt település, Riomaggore, Manarola, Corniglia, Vernazza és Monterosso, utóbbi hajtotta uralma alá legkevésbé a sziklákat. A térség kényelmesen megközelíthető Pisából vagy Bolognából, de akár Milánó irányából is, Genován át. A téli menetrendben a Ryanair pisai járata pénteken este megy - legalább nem kell szabadnapot kivenni - és hétfő délelőtt jön, vagyis két szállást kell "feleslegesen" foglalni az ideális esethez képest, amikor odafelé hajnalban, visszafelé pedig késő este repülünk. Mindenesetre a péntek-hétfő ütem nagyon jó. Sokkal jobb, mint a Wizz bolognai ajánlata: szombat délelőtti odaúttal és kedd délelőtti visszaúttal. A szombat oda Bologna, Pisából hétfőn haza megoldás is jó persze, aki pedig munkanap is tud utazni, az használja ki, hogy szerdán délelőtti, pénteken pedig délutáni a pisai járat. Az árak nagyjából hasonlóak, sokszor ötezer forint körül, de tízezer alatt kényelmesen kihozható mind az odaút, mind a visszaút.

Naplemente Riomaggore kikötőjében

Mivel a városkákba nehézkes lehet autóval behajtani, köztük pedig óriási kerülőt kell tenni a hegyeken át, ide célszerű a vonatközlekedést választani. Errefelé, ha épp nem sztrájkolnak, az olasz vasút egész megbízható, kényelmes, nem büdös. Pisából be lehet sétálni a reptérről a városba a vasútállomásig, úgyhogy még transzferre sem kell költeni - ha nem megy a séta, sima városi busz is kimegy a reptérre helyi tarifával. Pisából indulva abban a La Speziában kell általában átszállni, ami lényegében már Cinque Terre kapuja (a vonatjegy 8,6 euró), az első hegyi városkáig másfél órán belül el lehet érni. Bologna azért nagyobb húzásra van, onnan a Flixbus a legolcsóbb megoldás, de csak napi néhányszor jár.

Valahogy csak el lehet itt tölteni plusz egy éjszakát

A vasút a falvak között végig a tengerparton megy, de nagyrészt alagútban, a városkákba pedig onnan kell felsétálni. A Cinque-tarifa négy euró, akkor is ennyi, ha a következő városig megyünk, akkor is, ha végig az öt város között. Adná magát, hogy megvegyük a jegyet az egészre, aztán megszakítgatva utazunk, de ez nem fog összejönni. Az út megszakítható ugyan, de a jegy csak 75 percig érvényes. És ha megállunk valahol, akkor azért biztosan több időt szeretnénk ott tölteni. A vonatok gyakran, általában fél óránként járnak, plusz a távolságiak. Néhány gyors is megáll Monterossóban.  

A recept mindenhol hasonló: kicsike sziklás tengeröbölben egy kikötő, felette a sziklára tapasztva a házak, körben pedig szőlőhegyek, az eredmény mégis más, a látvány megunhatatlan. A színes, sárga, narancssárga, piros házak egymás hegyén-hátán állnak, a hegytetőn lévők millió lépcsőn keresztül érhetők el, vagy körbesétálva az úton, keskeny utcácskák hálózzák be a városokat össze-vissza kanyarogva, és itt-ott kibukkan a tetőerdők sűrűjéből egy tér és egy templomtorony.

De unalmas... Ja, nem. Vernazza tornya

A városokat elvileg két gyalogút köti össze, egy tengerparti ösvény és egy túraútvonal a hegytetőn. Sajnos azonban a tengerparti út nem járható végig. Omlásveszély miatt Riomaggore és Manarola, illetve Manarola és Corngilia között le van zárva. A teljes, hegyi túraútvonal 30 kilométer hosszú, ennek fele lenne a teljes tengerparti gyaloglás is, nem véletlenül jön ide a legtöbb turista bakancsban. Nem kell azonban túlélőtúrára berendezkedni, ki lehet próbálni csak a Corniglia és Vernazza között 3,5 kilométeren át vezető szakaszt is. Az ösvény nehezen járható, de csodálatos kilátással kárpótol. A kis séta többe kerül, mint a vonatjegy, 7,5 eurót kell fizetni - szezonban, télen viszont jártunk úgy, hogy nem kértek pénzt, nem volt a bódénál senki. Van olyan napijegy is, amelyben korlátlan vonatozás és a part menti túraút is benne van (a többi ingyenes), ára 15 euró.

Egy fényes ösvény

Az öt falu közül nekünk Riomaggore és Vernazza jött be leginkább, ezek voltak a leghangulatosabbak. Előbbi a legszellősebb, nagyobb terek, pihenők és kilátópontok jellemzik, utóbbinak pedig tüneményes, élettel teli főtere van a tengerparton, korlátlan ideig el lehet ücsörögni a padokon. A legkevésbé látványos Monterosso, a csoport utolsó tagja. 

Hogy mi mennyibe kerül Olaszországban, elég ingadozó, Cinque Terre a drágább helyek közé tartozik. Pizzát nehezen találni nyolc euró alatt, a nagyobb városokban - például Riomaggoréban - azért vannak helyi gyorskajáldák, ahol kalamárit, halacskákat és egyéb herkentyűket is lehet enni dobozból tíz euró alatt. Ha pizzázni szeretnénk, Pisából van kitűnő ajánlatunk, újra teszteltük: a vasútállomástól és a reptértől is 15-20 perc sétára levő La Paradisea pizzériában elképesztően finom a kaja, ráadásul feleannyiba kerül mint a hegyvidéken. Érdemes ugyanakkor korai vacsorát csapni, mert nagyon menő hely, este már rendszerint nincs hely.