Most utoljára megemlékezünk az évfordulóról, amelynek milliók köszönhetik, hogy olcsón repülhetnek, még többen, hogy nem dob ki a közös pénzből az ablakon milliárdokat az állam. Ma öt éve állt le a Malév, azóta szárnyal a forgalom a reptéren, mára pedig soha nem látott útvonalbőség alakult ki.

Ezreknek okozott hatalmas sokkot öt éve, hogy a kormány egy nagyon komoly cégnél engedett a piaci folyamatoknak és hagyta bedőlni a Malévot. Az nem volt kérdés, hogy az akkori formájában a cég működésképtelen, inkább a miatt érhette kritika a döntéshozókat, hogy nem próbáltak meg egy uniós szabályoknak megfelelően működő, nagyrészt piacról finanszírozott utódcéget felállítani.

Bődületes rinya ment a csőd után és nevetséges vészmadárkodás arról is, hogy mekkora forgalomcsökkenés lesz, pedig azonnal látszott, hogy a piaci rést azonnal betöltik mások a nélkül, hogy az állam lapátolna pénzt akármelyik szolgáltatóba.

Meg azt is kiszámolták az okosok, hogy a Malévba öntött állami százmilliárdokkal szemben ennél sokkal nagyobb pluszt hozott a cég az adók, járulékok és egyéb csak megtippelhető járulékos hatások formájában. Csak egy rövid idézet a csőd utáni okoskodásokból.

Összesen 108 millió forint esik ki a magyar gazdaságból az által, hogy a kormányzati inkompetenciá révén és stratégia-hiány miatt a Malév utód nélkül csődölt be, hiszen eddig a Magyarországra, vagy a térségbe utazók egy része a nemzeti légitársaságon keresztül vette jegyeiket, ezentúl viszont külföldi cégeknél teszik ugyanezt. Különösen jelentős kiesést jelenhet az, hogy a nemzetközi cégek üzletemberei és képviselői ezentúl más nagy nemzeti légitársasággal – és biztosan nem a magyar bázisú Wizz Air-rel – utaznak Budapestre. A turizmust élénkítő szerepén kívül, az államtitkár is jelezte, hogy érdemes volt életben tartani a Malévot ameddig csak lehetett, hiszen az általa generált adóbevételeken keresztül is nettó befizetőnek számított a cég. Az átlag magyar utazó is érezni fogja a Malév hiányát. A szakmabeliek máris jelzik: emelkedni fognak a repülőjegyek árai, hiszen számos útvonalon mostantól nincsen konkurrencia nemzeti légitársaságok között és a fapados cégek pedig gyakran más repülőterekre landolnak.

Vakhal Péter, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet elemzője szerint 8,4 százalékos exportbevétel csökkenést okozhat a Malév csődje. A nemzeti légitársaság nélkül az idegenforgalmi bevételek 80 milliárd forinttal lehetnek kevesebbek.

Nos, az első évben valóban komoly kiesés volt a reptérnek a Malév bedőlése, az üzletemberek valóban külföldi cégekkel utaztak és valóban megszűnt jó néhány olyan útvonal, ami piaci alapon nem tudott volna megélni. És persze több ezer család élete borult fel, sok malévos kényszerült pályát módosítani, vagy külföldre költözni. Azt viszont nem érdemes elvitatni, hogy az összehatás erősen pozitív. Már a csőd évében egymillióval több utas érkezett Budapestre, persze kevesebb gépmozgás mellett, mert az űrt döntően betöltő fapadosok nagyobb gépekkel és jobb kihasználtsággal repültek, mint a Malév.

A 2013-as év stagnálást hozott, mert a Ryanair visszafogta a kapacitását, amit a Wizz és több hagyományos légitársaság bővítése kompenzált. Azóta viszont olyan lendületbe jött a magyar légiforgalom, amire Malév mellett esélye sem lett volna, hiszen egy állampénzen finanszírozott mamuttal senki sem szeret versenyezni. Az átszálló utasokat leszámítva 2011-ben, a csőd előtti évben 7,4 millió utas érkezett Ferihegyre, 2016-ban pedig 11,4 millió, idénre 12,5 millió a konzervatív várakozás. A turizmus csúcsokat döntöget, újabb és újabb szállodaláncok épülnek a mellett is, hogy több ezren élnek meg kellemesen abból, hogy AirBnb-n keresztül adnak ki lakásokat a külföldieknek.  

Idén elkezdődött a reptér komoly bővítése, a Malév-csőd egyik kellemetlen mellékhatása, a fapados bádogsátor is már csak az egyik terminálon áll. Több millió magyar utas sok milliárd forintot spórolt azzal az elmúlt években, hogy Európa két legolcsóbb szolgáltatója üzemeltetett több mint 50 útvonalat Budapestről.

Bukott tehát néhány ezer üzleti utas, akiknek eltűntek közvetlen járatok, illetve rosszabb menetrend mellett kellett utazniuk. Buktak a Malév volt dolgozói. Az első évben szívott a reptér és a költségvetési hatás is kétséges volt, de már egy év után egyértelmű volt, hogy középtávon hatalmas nyereség szinte mindenkinek az, hogy hagyták végre bedőlni a nemzeti légitársaságot. Valószínűleg az utódcég se bírta volna a strapát, mára már az az érv sem áll meg, hogy az üzletemberek nem mennek fapadon, egész Európában hosszú távú ráhordásra szorulnak vissza a hagyományos szolgáltatók, a fapadosok rámozdultak a zsíros utasokra és ugyanazokra a repterekre járnak, mint a régi nagyok. Csak meghosszabbítani lehetett volna a Malév vergődését, jó, hogy nem tették.