Ha valaki azt hitte, hogy a ferihegyi bádogsátras beszállításnál nincs rosszabb, akkor nagyot tévedett. Európa egyik legfejlettebb országának egyik most felújított repterén akár 20 percig is a szabad ég alatt kell ácsorogni a nulla fokban, hogy beszállhassunk a gépbe. Ehhez vegyük hozzá, hogy arrafelé az esős idő se ritka. Fizető utasok, úgynevezett vásárlók elleni bűntett, hogy 2016-ban így működhet egy reptér egy civilizált országban.

A ferihegyi utaskarámról lényegében minden magyar fapados utasnak van élménye, írtunk róla már mi is párszor. Malév-csőd utáni kényszerhelyzetben született, kellett a fapadosoknak egy olcsón használható puritán valami, ez lett belőle. Okosan használva, a lehető legkésőbb kimenve a terminálból általában elviselhető, télen van kis fűtés, nyáron hűtés, túlélhető. Két esetben übergáz: ha nagyon hamar kiterelik még tovább a népet a géphez és ott kell a nyitott folyosón ácsorogni sokat, például szar időben. Meg ha esős az idő, gumicsizma alatt nincs lábbeli, ami ne ázna be, a terminálból a karámba kivezető úton és a gép előtti fedett folyosón is bokáig érő pocsolyákban kell gázolni, illetve állni. 

De ez lófütty Eindhovenhez képest, ahol a terminálból ugyan egyből lehetne a géphez menni, de ez mégse működik. Annyira kicsi ugyanis a hely, hogy attól a ponttól, ahol ellenőrzik a beszállókártyákat, már csak kb. 30-40 utasnyi hely van a kijáratig. Ferihegyen a gate agentek pár méterrel hátrébb állnak, mint ahol belépünk a bádogba. Itt előttük állva, rájuk várva alakul ki pár perce sor, amikor még a karám előtt kell a szabad ég alatt várni. De legalább az ellenőrzés után majdnem az egész gépnyi utas elfér a karámban. Onnan pedig már gyors a beszállítás, ezért érthetetlen, hogy miért terelik ki a népet sokszor a gép elé sokkal a beszállás előtt.  

Na de Eindhovenben nem terveztek helyet az épületen belül az ellenőrzőpont mögé, rögtön terelik is népet kifelé a képen látható kordonok közé, ahol lehet még ácsorogni sokat. Ha csak akkor engednék ki az épületből az utasokat, amikor már lehet felszánni a gépre, akkor az utasok többsége csak akkor férne oda a pulthoz. Az ellenőrzés lassítja a sort (főleg, hogy a csomagokat is jól le kell mérni, esetleg büntetni is a túl nagyokat) elhúzódna a beszállás. Ezt nem engedik a légitársaságok, ők azt követelik, hogy ha jeleznek a gépből, akkor azonnal tóduljon fel az összes utas, hogy előtte mennyit állnak, nekik mindegy. Ezért próbálják mindenhol már jóval indulás előtt elkezdeni az ellenőrzést, csak az változó, hogy utána mit csinálhat az utas a felszállásig.

Legutóbb azt láttuk időrendben, hogy amikor az első kiszálló utas megjelent a gép ajtajában, már elkezdték a kiterelést. Így például az elsőbbségi beszállást megvásárlók ácsoroghattak a legtöbbet a hidegben. Időben így nézett ki, amikor a múlt héten ott jártunk:

17.03 a gép földet ér

17.10 első utas kilép az érkező gépből, beszállítás-kiterelés megkezd

17.19 utolsó utas is leszáll az érkező gépről

17.32 intenek, gépre felszállítás megkezd

17.44 utolsó utas belép, boarding completed

17.51 mindenki ül

Tehát 22 perc ácsorgás a szabad ég alatt a legelsőknek, de a többségnek is több mint 15. Ami nyilván kibírható átlagos időben, de hidegben, szakadó esőben kellemetlen. És esélye nincs az utasnak, hogy tegyen valamit ellene. Úgy gondolták az illetékesek a reptér felújításakor, hogy ez így rendben van, sok marha kis helyen is elfér a terminálon belül, meg aztán ácsorogjon is a csórója, aki fapadossal utazik. Nem úgy tűnik, hogy bekalkulálták, hogy a szokottnál nagyobb , akár 230 fős gépek is jöhetnek.     

A reptér most esett át felújításon és belülről csilivili, de ha sok gép indul, iszonyat tömeg van, egyszerűen nincs ülőhely a tranzitban. Az is látszik, hogy ha tele van, itt nem lehet 35 perc alatt megfordítani egy A321-est, az biztos.

Láttunk már hasonló utaskiterelést több reptéren, de 20 perces betonon ácsorgást már nagyon régen. Az utaskényelem biztosítása a jelszó mindenkinél, de van ahol ez is csak egy üres lózung.