Egy dán professzor ellenállhatatlan vágyat érzett, hogy puffadt hasát látva repülésügyi fingkutatóvá avanzsáljon. Volt értelme: legalább tudjuk, hogy tök természetes dolog, ha a fedélzeten a szokottnál sokkal erőteljesebben és többször kéretőznek ki a gázok. Tudományos pukihelyzet, ez nyilván csak egy szilveszteri poszt lehet.

Az önmagában mókás, hogy a blog hölgykoszorúja röhigcsélt hosszasan a BBC cikkén, de megírni persze nem akarták, mondván, úrilányok erről nem beszélnek nyilvánosan, így nem is publikálnak. Persze örömmel vállaltam át a feladatot, főleg, mert korábban finoman ostoroztuk és a bunkók közé soroltuk a gátlástalanul eregető utastársakat, s nekik is tartozunk annyival, hogy leírjuk: egy repülőgépen valóban nehezebb leküzdeni a segglehellet-kicsapódást, mint lent a földön.

Jacob Rosenberg Dániából Új-Zélandra repült, s úgy tűnik, nem volt elég jó a fedélzeti szórakoztatás, hiszen a púzás körül kavarogtak a gondolatai. Olyannyira, hogy földet érve, kollégáiával szittyózgatva sem tudott leakadni a témáról és komolyan kutatni kezdett. Sokkal többet ő sem túrt ki annál, mint amit az orvostudomány fingügyben már eddig is kiderített és amit a repülőn nyomáskülönbség kapcsán bárki megtapasztalhat, de azért álljon itt pár ínyencség, ha már szilveszterkor leállnak a fapadosok, repülni nem lehet és mindenki iszik, meg idióta posztokat olvas.

Lent a földön is naponta tízet pukkant egy átlagos ember, amivel egy liternyi gáz távozik. Nem folyadék, köbméterben jobban értenénk, de sebaj. A jelenség oka, hogy vannak anyagok, melyeket nem bír a bélrendszer feldolgozni, ezek egy részéből alattomos bacik nitrogén, széndioxid és hidrogén mellett kénes-szagos gázokat is képeznek. Ha utóbbiból van sok az eresztésben, nyilván akkor lesz a kis felhő orrfacsaró. A fiúk nem finganak többet, mint a lányok, csak szívesebben beszélnek róla, ami pedig a repülős vonatkozást illeti, egyszerűen arról van szó, hogy a nyomáskülönbség hatására a gázok is kitágulnak, 30 százalékkal több hely kell nekik, jobban és hamarabb akarnak szabadulni a valagból.

A nagyon ráérős Rosenberg beszélt pilótákkal és más repülős szakikkal is és arra jutott, hogy a a pilóták 60 százaléka jobban puffad az átlagnál, nyilván nem véletlenül. A fingprofesszor szerint visszatartani nem érdemes, sőt idősebb emberek esetében keringési rendellenességet okozhat, ha erőszakkal megkímélik környezetüket a kellemetlen végbélszelüktől. Szerinte egyébként a légitársaságok pontosan tisztában vannak a problémával, a repülők légkondijaiban alkalmazott szénszűrők révén és a fedélzeti kajasor összeállításánál is figyelembe veszik a magassági fingfaktort.

Komolyan a szívünkre vennénk, ha valaki jófejségből visszatartás miatt lenne rosszul 10 ezer méteren. Ezzel együtt így az év végén, a koccintáshoz közeledve és megköszönve olvasóinknak a kitartó és megtisztelő figyelmet, mi mást kívánhatnánk az új évre, mint farszagmentes közegben élvezett olcsó repüléseket, óriási utazási élményeket. BÚÉK!