Annyira bejött a Ryanairnek a szolgáltatásjavítás - amit momentán a nulláról, sőt inkább a mínuszos tartományból indítottak két éve -, hogy próbál egy újabbat facsarni a már amúgy is szottyadt narancson.Szokás szerint nagyobbnak állítják be a változást, mint ami, de néhány jó húzás azért van a 3.0-ás verzióban is. Legalább a csomagdíjas egyszerűsítésben a Wizz is igazán követhetné a példájukat.
Tény, hogy a két éve indított váltás az utasalázó bánásmódból a kulturált kiszolgálás felé bejött, mutatja a profit és a részvényárfolyam változása is. Az állandó csomagos vegzálás helyébe lépő „egy nagy kézi és egy kicsi ingyen" elv önmagában sok utast hozott nekik, a váltás a halál faszán levő repterekről a városközponthoz közeliekre az üzleti utasok számára is elfogadhatóvá tette őket. Az utasszámbővülés nem volt kérdés, a költségek elszállása annál inkább – és kiderült, hogy nem következett be. Egyértelműen bejött tehát az always getting better fedőnevű program, ezért lehúztak róla már egy újabb bőrt tavaly és most bejelentették a harmadik szakaszt is. Íme mi van benne.
Nagyjából végignéztük a sajtóbejelentést, Michael O’Leary vezérigazgató többször is poénkodott azon, hogy milyen tapló volt korábban, de most már jó ember. Megkérdezték, mikor megy már nyugdíjba, azt mondta, amint kirepülnek a gyerekek, Mrs. OLeary többet akar vele lenni, de az még legalább négy év. Na de most már a lényegre.
Azt mondják, az üzemanyagár-csökkenésből származó előnyt továbbadták az utasoknak, csökkentek a jegyárak. Szerintük egyébként a Ryanair átlagára 47 euró, a Wizzé 60, nekünk nem tűnik ekkorának a különbség. Lehet, hogy a Wizznél beleveszik a nagy kézi díját? Meg eleve nem pontosan összehasonlítható, ha eltérő átlagos útvonahosszakkal működnek.
Új gépbelső van, fasza, már január óta, majd megmutatjuk, ugorjunk.
Nem volt elég a business plus nevű csomagolt ár, az üzleti lúzerek után csinálnak egyet a turistáknak is. A felhozott példában mondjuk csak 16 euró az árkülönbség, ha ennyiért benne van a 20 kilós feladott pogyó mellett még az elsőbbségi beszállás és az ülőhelyválasztás, akkor azoknak, akik amúgy is adtak volna fel csomagot, esetleg rendben lehet.
Azt, hogy több extrát lehet appon foglalni, ki nem szarja le? Azt, hogy osztályozhatjuk a kiszolgálást, az utazási élményt? Csak nekik jó, ne adják már el utasbarát cuccként. Majd ha fizettek érte, köszi.
Az auto-checkin funkció tetszik, ha valóban önműködően előállítja a beszállókártyát a rendszer, nem kell vele nekünk szórakozni. Ez főleg annak fényében nagy cucc, hogy az utolsó weblapig még azt se bírták megoldani, hogy ne kelljen minden egyes utazáskor Schengenen belülre is újra és újra begépelni az okmányadatokat. Jó ötlet tehát, de persze nem adják puszira, csak aki ülőhelyet is választ – pénzért.
Lesz MyRyanair Club, ha jól értjük, ennek nincs díja, de a tagok kapnak időnként kedvezményeket (pl. a 20 százalékos vócser) és egy nappal korábban értesülnek az akciókról. Ha igaz, hogy ingyen retúrjegy jár évi 12 utazás után, akkor köszi, annyi általában össze szokott jönni. De majd nyilván kiderül, hogy nem lehet beváltani pl egy Budapest - Gran Canariára.
Komoly változás, hogy egyszerűsítik a feladott csomagok díjait: az eddigi rengeteg helyett csak hat ár lesz, a 15 és a 20 kilós motyókra is 3-3. Megszűnik az útvonalhossztól és a csúcsidőtől függő ár, azt mondják, a csúcsideinél olcsóbb lesz, a csúcson kívülinél drágább, de a cégnek összességében csökken ebből a bevétele, mert a többség nyáron vesz csomagot, átlagban csak 20 százalék ad fel.
Lesz még külön szájt csoportfoglalásra, éttermi kedvezmények és még egy sor említésre se méltó szir-szar. Igazából a csomagos egyszerűsítés fontos és lehet, hogy érdemes lesz belépni a klubba is. Jó nagy marketinggel felturbózott apró lépések ezek, de a jó irányba. Mehetne már a Wizz is kicsit utánuk, legalább az irritálóan átláthatatlan és bonyolult csomagdíj-struktúrájukkal.
Utolsó kommentek