Nekünk is meglepő, hogy milyen gyakran jön elő a magyar kérdés a Wizz Airrel kapcsolatban a kommentjeink között. A legváratlanabb pillanatokban támad fel vita erről, tegyük hát kissé tisztába a dolgot, aztán őszinte kíváncsisággal várjuk szavazás formájában a véleményeket. Íme jó pár tény, ami alapján ki-ki jobban megítélheti, hogy magyar cég-e a Wizz Air.

A légitársaságot Váradi József alapította 2003-ban hat magyar kollégájával. A Malévnál ismerte meg őket, ahol vezérigazgató volt. Ottani tevékenységének megítélése ellentmondásos, az biztos, hogy sokan sok mindenért hibáztatják, de ennek egy része biztos féltékenységből fakad. A Wizz Air ugyanis egy igazi európai üzleti sikersztori. Ezt is sokan kétségbe vonták még az elmúlt években is, ezen a blogon is sok okos kommentelő, lényegében csak a tőzsdei bevezetés után lankadtak ezek a fikás hangok.

Az alapítás után magyar és külföldi befektetők szálltak be a tulajdonosi körbe, többek között a legnagyobb magyar részvényesnek számító Varga Zoltán, aki ma többek között a Central Media csoportot igazgatja. De a kezdeti pénz hamar elfogyott, a stabil finanszírozó egy légiipari befektetésekre szakosodott amerikai kockázatitőke-alap, az Indigo Partners lett, mellettük még egy német bank dobott be sok pénzt. Az elmúlt jó pár évben azonban már nem kellett bele pénzt tenni, a kitermelt cash-flowból növekedett a vállalat.

Ő már nincs meg, de a többi gépeb is ott a piros-fehér zöld

A menedzsment nemzetközi. Váradi alapelve, hogy az egész világból a legjobbakat lasszózza össze maga köré. Rajta kívül még Ábrán György magyar a vezetésben, a többiek mindenhonnan jöttek, amerikai, angol, holland, francia, stb. A cég csúcsközpontja, ahol kábé 30 ember dolgozik, Genfben van. Csak részben adózási okokból, másrészt azért, mert Budapestre nem költöztek volna ezek csúcsmenedzserek. A központ a genfi reptér mellett van, ezek az arcok folyamatosan repkednek, tárgyalnak, így tartják a leghatékonyabbnak a cég működését.

A központi iroda Budapesten van, több mint 100 ember dolgozik ott, nagyrészt magyarok. Társasági adót Svájcban fizet, de sok más adót (az iparűzési nagy tétel pl.) és járulékot a magyar költségvetésbe tol a Wizz. A cégnél 2200 ember dolgozik, közülük a Wizz Air kft. alkalmazásában a legfrissebb mérlegadatok szerint 1760 ember van. Utánuk itt fizetik bérjárulékokat, ami évente több milliárd forint. 

A gépek magyar lajstrommal repülnek. A flottában levő 61 gépből jelenleg 9 állomásozik a budapesti bázison, a többi Közép-Kelet Európa többi országában, a legtöbb Lengyelországban és Romániában. Télen kevesebb gép lesz Pesten, de jön egy új Magyarországra, amikor Debrecenben is bázist nyitnak. Az elmúlt időszakban több fejlesztést is hoztak Magyarországra. Pilótaképzésbe szálltak be Debrecenben, vadiúj karbantartó hangárt építenek a pesti reptéren, ez időn őszre készül el. Két éve hozták ide a képzési központjukat, ennek része a nagy szimulátor is - ez 4 milliárd forint értékű volt.

A döntésben nemigen voltak érzelmi szempontok, minden üzleti alapon megy, valószínűleg itt érte meg a legjobban. Azt gondolják, hogy a londoni tőzsdén ismertebb és sikeresebb lehet a cég, eszük ágában nincs csak azért a budapesti piacra jönni, mert az Magyarországon van. 

Összefoglalva: magyar alapítók, döntően amerikai finanszírozás, régiós fókusz, nemzetközi menedzsment, a tőzsdei bevezetés óta egyre globálisabb tulajdonosi kör (a magyarok amúgy is alacsony súlya tovább csökken), nagy magyar bázis, sok itteni fejlesztés, svájci központ a csúcsvezetésnek, budapesti üzemelési és képzési központ. Ez most akkor magyar?